Ugyan a Roszatom dönti el, hogy milyen cég dolgozhat be a paksi bővítésénél, ám azt a szabályt még az orosz atomvállalat sem írhatja felül, hogy az erőmű két új blokkjának építésében csak minősített (értsd: a kellő technikával, referenciákkal, igazolásokkal) vállalkozások segédkezhetnek – úgy tűnt, ez az előírás távol tarthatja az oligarchákat az optimisták szerint 4500, a pesszimisták szerint akár 7000 milliárd forintos biznisztől. Ám Mészáros Lőrinc megoldja.

 
Illusztráció - Kállai Márton

Egyik érdekeltsége  bevásárolná magát a cseh KP RIA cégbe, aminek egyik legnagyobb érdeme, hogy mintegy harminc éve partnere a Rosatomnak, így atombiztos alvállalkozója Paksnak. Ha pedig munkát kap, akkor Mészáros Lőrincnek hajt hasznot.


Csakhogy a kabinet nem dőlhet hátra. Ugyanis hiába megoldott az oligarchák finanszírozása, az Energiaklub, illetve a Greenpeace Magyarország bíróságon támadta meg a környezetvédelmi engedélyt.

A két környezetvédő szervezet azt kifogásolta, hogy a hatástanulmány nembizonyítja, miszerint az elhasználódottfűtőelemek elhelyezésére elég hely leszeBátaapátiban, a nukleáris hulladéklerakóban. Illetve az is kérdéses a felperesek szerint, miképp alakul a Duna hőterhelése. Ez már csak azért sem egyértelmű, mivel eredetileg úgy volt, hogy három éven át működik egyszerre Paks I és Paks II, ám ez az időszak immár hét évre terebélyesedett.

A kormánymédia a „Soros-szervezetek” támadják a projektet felütéssel intézte el a Greenpeace és az Energiaklub félelmeit, ám hogy a civileknek valóban igazuk lehet, azt bizonyítja a finn példa.

A Roszatom ugyanis  Finnországban  is atomerőművet épít (ugyanolyan lesz, mint a magyar), aminek a Sugárzásvédelmi és Nukleáris Biztonsági Hatóság (STUK) épp nem adta ki az úgynevezett biztonsági igazolást. A STUK a nem megfelelő tájékoztatásra, hiányos dokumentációkra és a kivitelezés órarendjének hiányára hivatkozva tagadta meg a papír kiállítását. A finn projekt egyébként lassan hamvába halni látszik, ugyanis egyre-másra szállnak ki a tulajdonosok.

Amelyek külföldi, illetve hazai magáncégek, míg nálunk az állam a Roszatom partnere, és egyre mélyebbre fúrja bele magát az „atomügybe”.

Így ebben a kérdésben népszavazás sem lesz – egy újabb kezdeményezést épp most dobott vissza a Nemzeti Választási Bizottság. Az LMP társelnöke egy referendummal akarta elérni, hogy a paksi szerződés részletei nyilvánosságra kerüljenek, de hiába.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!