Új világgal kecsegteti a kormány a nyugdíjasokat, akiknek könnyítenék a munkavállalását, pedig korábban sokakat épp a mostani vezetés kényszerített nyugdíjba. Eközben átlagnyugdíj alatti juttatást kap az idősek csaknem kétharmada, a beígért korrekcióval pedig a szegényebb idősek járnak rosszul. Hegyesiné Orsós Évával, az egyik legnagyobb idősszervezet elnökével beszélgettünk.
– Készülnek az új világra?
– Milyen új világra kellene készülnünk?
– Orbán Viktor mondta a héten az Idősek Tanácsa ülésén, hogy november 1-jétől új világ köszönthet az idősekre, mert a dolgozó nyugdíjasok megkapják a nyugdíjukat és a munkabérüket is úgy, hogy utóbbi után csak a 15 százalékos szja-t kell fizetni. Jónak tartják az irányt?
– 2010 óta a kormány idősekkel kapcsolatos foglalkoztatáspolitikája következetlen és ellentmondásos. Hasznosabb lett volna munkaidő-kedvezménnyel vagy kedvezőbb munkaidő-beosztással megtartani az idősödő munkavállalót, mint a korhatár betöltése után elbocsátani, majd 3-4 év múlva visszahívni. Ezalatt az idő alatt sokszor kialakul az új életforma, kopik a tudás. Törvényt hoztak arról, hogy a bírók és általában a közszférában dolgozók a korhatár elérése után nem dolgozhatnak tovább, majd amikor épp e döntés hatására kiderült, hogy a kórházi ágyaknál nincs elég ápoló és az iskolában nincs elég tanár, adtak némi kedvezményt. Létrehozták a nyugdíjas-szövetkezetet, ami lehetőséget ad a visszafoglalkoztatásra, pedig sokakat a korhatár betöltésekor elküldtek. Ez nem felelős, hosszabb távon gondolkodó társadalompolitikát jelez.
– A nyugdíjasok mekkora része lenne mobilizálható?
– A KSH adatai szerint 2,7 millió nyugdíjas van. Munkavégzésre főleg a 70 éven aluliak jelentkeznek, de jóval kevesebben, mint amennyit a nyugdíjas-szövetkezetek létrehozásakor beharangoztak. A nyugdíjasok többsége 30–45 év munka után pihenni szeretne, és ezt meg is érdemlik.
– Ez érthető, de vajon mi a jobb az időseknek: ha visszamennek dolgozni, vagy ha a családdal vannak? Hiszen épp Orbán szólt elismerően a „női 40” sikeréről, amit ők nagymamanyugdíjnak neveznek. Ez a két irány nehezen fér meg egymás mellett…
– A miniszterelnök nem ismeri a demográfiai folyamatokat. A 40 év után a nyugdíj megállapítását igénylő 57–63 éves nők egy részének nem született meg az unokája, vagy megszületett, de külföldön él. Ugyanakkor nagy terhet viselnek, mert a szociális ellátórendszer nem tud megfelelően segíteni idős szüleik, rokonaik ellátásához. Fontos a nyugdíjba vonulás lehetősége 40 év munkaviszonnyal, de erre nem lett volna szükség, ha a kormányzat nem szüntette volna meg a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét.
– Miért nem egyeztettek erről? Épp a héten ülésezett az Idősek Tanácsa (korábban Idősügyi Tanács).
– Mi azt nem tekintjük érdekegyeztetésnek, hogy valamilyen kormányzati bejelentés előtt meghívják az úgymond Idősügyi Tanács tagjait, és biodekorációként jelen vannak az éppen aktuális bejelentésnél. Számunkra ez a fórum azt jelentené, ahogy az korábban működött. Ez a miniszterelnök tanácsadó testülete volt, három fontos szereplővel. Az egyik a szakértők köre; 4-5, országosan elismert szakember vett részt a munkában, párthovatartozástól függetlenül. Másrészt ott voltak a legfontosabb szaktárcák képviselői, sok esetben a szaktárcát maga a miniszter képviselte. A legnagyobb kört az idősszervezetek képviselői adták – a jobboldali szervezetek képviselői is részt vettek a közös munkában. Volt munkaterv, rendszeres ülések, javaslatokat tehettünk és kompromisszumok születtek. Ez 8 éve nem működik.
– Milyen ma idősnek lenni, milyen jelzésekkel találkozik?
– Aktív idősekkel dolgozom, akik megtervezik a mindennapjaikat. De nem ez az átlag, sőt egy minapi kutatás szerint alapvetően rossz a közérzetük. Ebben szerepet játszik az is, hogy a nyugdíjasok körében magas a szegények aránya. Több mint 70 ezer olyan nyugdíjas van, akinek az ellátása az 50 ezer forintot sem éri el. A statisztikák szerint minimum 90 ezer forint kell ahhoz, hogy egy egyedül élő megfelelő mederben tarthassa az életét. Sok nyugdíjas van, akinek ennyi sincs, ők több százezren vannak, félmillió feletti a számuk. Nagyon magas a kisnyugdíjasok aránya. Rajtuk a nyugdíjemelés mostani rendszere semmit nem tud segíteni.
– Pedig a kormány adatai szerint 2011 és 2017 között 26 százalékkal nőttek a nyugdíjak, amelyek vásárlóereje 10 százalékkal lett több…
– Ezek átlagszámok, amit nagyon komolyan befolyásol, hogy növekszik a 2013 után nyugdíjba mentek aránya, és emelkedik azoknak a száma, akik havonta több mint 500 ezer forintot kapnak. Ez jelentősen torzítja az átlagot. Amikor azt mondják, hogy az átlagnyugdíj 125 ezer forint, akkor emellé oda kell tenni, hány százezer olyan ember van, akinek az ellátása nem éri el a 80 vagy 90 ezer forintot. Ugyanis az átlag alatt kap a nyugdíjasok mintegy kétharmada, ami nagyon magas arány. Ha megkérdeznének bennünket, azt javasolnánk, hogy vezessenek be egy korrekciós csomagot, aminek a lényege, hogy a kisnyugdíjasok 2 vagy 3 évre széthúzva kapjanak magasabb összegű nyugdíjemelést.
– Ez szép elv, de a nyugdíjrendszerünk biztosítási alapú. Azaz, aki többet dolgozott és fizetett be, jogosan várhatja el, hogy többet is kapjon. Ezt az elvet feladnák?
– Van arra lehetőség, hogy a nyugdíjrendszer szolidáris legyen a legnehezebb helyzetben lévőkkel. A rendszer ugyanis amellett, hogy biztosítási alapú, mindig rendelkezett szolidáris tulajdonsággal is.
– Mennyivel emelnék meg a kisnyugdíjasok ellátását?
– Most 3 százalékos az átlagos emelés, jövőre a terv 2,7 százalék. Ha valakinek 60 ezer forint a nyugdíja, és van egy 3 százalékos inflációkövető emelés, akkor ő 1800 forintot fog kapni. Azt mondhatná a kormány, hogy például 5 ezer forintnál senki nem kaphat kisebb emelést, ami nem egy őrült magas összeg, de érzékelhető, és nem utolsósorban beépül a nyugdíjába, a következő emelést pedig már erre kapja. Nem úgy, mint a prémium vagy az időnként osztogatott Erzsébet-utalványok.
– Ha már a prémiumot említette, most a tavalyinál is magasabb nyugdíjprémiumot ígértek az időseknek. Ez a kisnyugdíjasokon segít jobban, nem?
– Ezt 2009-ben a Bajnai-kormány rögzítette, amikor az inflációkövető rendszerre tértünk át. Azóta egyszer volt prémium, tavaly. A rendszert már régen felül kellett volna vizsgálni, mert rendkívül alacsony összeget ad. Ha valakinek 80 ezer forint a nyugdíja, akkor a tavalyi számítás alapján a legmagasabb összeg 12 ezer forint volt. De akinek nem érte el a nyugdíja a 80 ezret, csak mondjuk a fele volt, akkor ő a gazdaság fantasztikus teljesítményéből 6 ezer forintban részesült. Ez havi 500 forint. Jó lenne, ha a kisnyugdíjasok magasabb összeget kapának, és a 80 ezer forintos határt kitolnák az átlagnyugdíj szintjéig, 125 ezer forintig. Ez, illetve a már említett korrekciós program nem borítaná fel a jelenlegi nyugdíjrendszer logikáját sem.
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM, NÉPSZAVA
Hegyesiné Orsós Éva az egyik legnagyobb idősszervezet, az „Életet az éveknek” Országos Szövetség elnöke. Az utóbbi évtizedekben dolgozott tanárként, egy nonprofit szervezet vezetőjeként, volt a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke, az egykori Szociális és Egészségügyi Minisztérium helyettes államtitkára, és a Szerencsejáték Zrt. humán ügyvezető igazgatója.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
