Mellbedobással vesztettek

Először adott igazat a bíróság a francia mellimplantátum „áldozatának”. A Dunakeszi Városi Bíróság a héten hozott ítéletet abban a kártérítési perben, amelyet a Magyarországon a francia Poly Implant Prothese (PIP) nevű cég implantátumait forgalmazó Vidal-Medical Kft. ellen indítottak. A bíróság vagyoni kártérítés címén 500 ezer forintot és kamatait ítélte meg a felperesnek, akinek 2006 októberében ültették be a kifogásolt implantátumokat.

Vélhetően ez az asszony volt az úgynevezett PIP-implantátumok első magyar áldozata. Ő már végigélte mindazt, amitől sorstársnői annyira rettegnek. Erika a műtét árának megtérítését, illetve kiesett munkaideje miatt nem vagyoni kártalanítását is kért.

„Én már a műtét után egy hónappal mondtam az orvosnak, hogy nem erre számítottam. Az egyik mellem egészen másként állt, az amúgy is túl nagy mellbimbóim pedig még nagyobbak lettek. Ő csak annyit mondott, ez ilyen, ezzel nem tud mit csinálni. Sok mindent nem tudtam tenni, elfogadtam. Csakhogy egy-két év után a mellem teljesen eldeformálódott. Elmentem egy másik orvoshoz, itt azonban gyorsan kiderült: nemcsak esztétikai hiba van, hanem más baj is, ami csak az újabb műtétnél derült ki. Az orvos teljesen le volt döbbenve, azt mondta, ilyet még nem látott. Az implantátum valósággal szétrobbant, a szilikon egy része pedig kifolyt. Ez a beavatkozás már sokkal több kellemetlenséggel járt. Decemberben volt a műtét, én még februárban is kötözésre jártam, dolgozni, de még vezetni sem tudtam” – mesélte kálváriáját a most pert nyert asszony.

Megelőzően szinte semmilyen tájékoztatást nem kapott azon túl, hogy a beavatkozás hegesedéssel járhat, illetve fennáll a kilökődés kockázata, de még a beültetett implantátumról sem tudott semmit. Írt a korábbi orvosának, hogy rendezzék ezt az ügyet, ő azonban még válaszra sem méltatta. A sokadik levele és hónapok után kapott végül egy értesítést, ebben az ügyvéd elérhetősége állt, ahová Erika fordulhatott volna, ha panasza van. Az asszony saját ügyvédet fogadott, Pongrácz Krisztinának is hosszas próbálkozására sikerült kapcsolatba lépnie a klinikával, ahol közölték: biztos csak még nagyobb melleket akar. Jóllehet, Erika a műtétek előtti 80B-és melltartóját az első és a második beavatkozás után is 80C-sre cserélte.

Időközben robbant a botrány és kiderült: a PIP által gyártott, vagyis az Erikánál is használt implantátumokba betöltött anyag nem felelt meg az előírásoknak, a felhasznált szilikongél nem rendelkezett egészségügyi felhasználási engedéllyel, ezért a gyártási engedélyét a francia egészségügyi hatóság 2010. március 19- én visszavonta, majd így tettek az összes többi országban is.

A bírónő indoklásából kiderült, hogy a hibát megfelelően bizonyította az a tény, hogy felfüggesztették a termék forgalmazását, így a felperes által kért vagyoni kártérítést jogosnak ítélte. Az alperes, azaz a forgalmazó ügyvédei kifogásolták, hogy Erika miért nem jótállásban cseréltette ki a hibás darabot, miért került sor mindkét implantátum cseréjére, és miért választott magasabb árkategóriájú implantátumokat. A bíróság szerint mindenki ott műtteti magát, ahol megfelelőnek érzi, ugyanakkor a meghallgatott tanúk alapján jogosnak ítélte, hogy mindkét implantátum cserére került. Az újak árát viszont nem ítélték meg az asszonynak, azért nem, mert szerintük semmi sem indokolta, hogy drágábbat tetessen be. Az ügy pikantériája, hogy Erika nem is tudhatta, mennyibe kerültek a régi implantátumok, ugyanis a klinikán csupán egy összeget kértek tőle, az viszont sosem derült ki, hogy mennyi ebből a beültetett eszköz értéke. Ahogy azt sem tudatták, hogy az a piacon kapható legolcsóbb termék. Ehhez képest Erika hat évvel ezelőtt is fillérre ugyanannyit fizetett, vagyis 600 ezer forintot, mint most, az éppen kétszer annyit érő implantátumokkal végzett műtétért. Vagyis a klinika nagyon is jól keresett az operáción.

Magyarországon mintegy ötezer nő kapott ebből a termékből, s él többségük ma is időzített bombával a testében. Vagy bizalmuk, de inkább pénzük nincs a cserére.

A nemzetközi orvostársadalom körében már jó ideje tudott volt, hogy komoly baj van ezzel az árucikkel. Nálunk mégis arányaiban messze a legtöbbet tették be belőle, mint bárhol máshol a világon. Hogy miért? „Olcsó volt és sokat lehetett vele keresni” – mondja dr. Tizedes György, plasztikai sebész, aki szerint fontos, hogy a nők tudják: a minőségnek ára van, és ha már ki is fizetik azt, tudják, mi is kerül a testükbe. Ausztriában nem használt senki a PIP gyártmányából: az ottani sebészek nem merték ajánlani pácienseiknek. Nálunk viszont a legtöbb nőnek, akinek implantátuma van, sajnos a PIP-től van, anélkül ráadásul, hogy tudtak volna róla.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!