Mellékhatás
a meddőség ellen – „Doktor úr, mit tett velem? – vonta kérdőre dr. Újhelyi Károlyt egy prostituált nem sokkal azután, hogy a híres infektológus saját fejlesztésű vakcinája segítségével kikezelte őt női bajából. – Terhes vagyok, pedig azt mondták, soha nem lehet gyerekem.” Ez utóbbi mondat még majd’ tízezer nő szájából hangozhatott el az azóta eltelt közel 50 évben: gyerekeik, az úgynevezett Gynevac-bébik a hüvelyi fertőzésekre kifejlesztett oltóanyag „mellékhatásának” köszönhetően születhettek meg.
A Gynevacról a fent említett eset nyomán derült ki, hogy alkalmas lehet a meddőség leggyakoribb okainak megszüntetésére, ezt igazolták Újhelyi Károly korai tesztjei, majd dr. Lázár Erika szülész-nőgyógyász szakorvos négyéves kazincbarcikai pilotprogramja és összesen 43(!) évnyi tapasztalata a készítménnyel.
Időre született babák
Az egész életét és hivatását elképesztő intenzitással megélő doktornő némi villamosmérnöki kitérő után végezte el az orvosi egyetemet, majd fordult rá a nőgyógyászati szakterületre 1975- ben. Szakvizsgájára készülve találkozott egy közleménnyel, amelyet Újhelyi doktor jegyzett a Magyar Nőorvosok Lapjában. Az orvos beszámolt az általa kifejlesztett Gynevac vakcina használatának eredményeiről: öt év alatt 1000 pácienst oltott be, nőbetegeinek megszűntek a korszakban nagyon gyakori hüvelyi fertőzései, és az azok nyomán bekövetkező meddőség, vetélések, koraszülések.
„Egész éjjel nem aludtam – emlékszik vissza a 81 évesen is még praktizáló Lázár doktornő. – Azt gondoltam, ha csak a fele igaz annak, amit a doktor úr leírt, akkor emberiség elleni bűntett nem használni. Másnap írtam az Országos Közegészségügyi Intézet főorvosának, aki örömmel fogadta a jelentkezésemet és Újhelyihez irányított, akitől 10 páciensnek elegendő vakcinát kaptam. Az egyikkel rögtön felkerestem azt a betegemet, aki borzasztó súlyos fertőzéssel küzdött, fél év alatt háromszor került kórházba ökölnyi gyulladt cisztákkal, és már az idegszanatóriumot is megjárta, annyira megviselte a betegsége. A vakcina beadása után teljesen meggyógyult, én pedig elköteleződtem a gyógyszer irányába.”
A következő megerősítés a doktornő számára akkor érkezett, amikor ugyanazon év szilveszterén egy zokogó terhes nő esett be a doktornőhöz az ügyeletre, aki több vetélésén túl friss magzatáért aggódott, ugyanis vérezni kezdett. Lázár doktornő Újhelyi Károllyal egyeztetve belevágott a hölgy Gynevac-kezelésébe, a kismama pár hónap múlva egészséges kisbabát szült.
A többi esetet már képtelenség lejegyezni, hiszen a következő négy évben, a vakcina tesztelésének időszakában közel 20 ezer nő kapta meg az oltást Kazincbarcikán és környékén: a vetélések és koraszülések tekintetében egyébként rendre borzasztóan teljesítő borsodi körzetben nagymértékben csökkent a rosszul végződő terhességek aránya, sőt az országos átlagnál sokkal jobban „teljesítettek”. „A pácienseim főként hátrányos helyzetű asszonyok voltak, mert egy félig roma védőnő hozzám irányította a kismamáit – idézi fel Lázár Erika. – A környék értelmiségi asszonyai viszont ódzkodtak a szertől” – talán, mert Lázár doktornő kollégái szenteltvíznek gúnyolták a Gynevacot.
Így eshetett, hogy a jó körülmények között élő kazincbarcikai asszonyok körében gyakrabban fordult elő vetélés és koraszülés abban az időszakban, mint a szegénysorokon.
Éjjeli rendelések
Mint az a fentiekből kiderül, orvosi körökben inkább negatív volt a készítmény fogadtatása, ám veszélyesnek soha nem titulálták.
Aztán az engedélyek megszerzése utáni időszakban, 1998-tól 2012-ig a nőorvosok 5 százaléka használta, közülük azonban csupán pár nőgyógyász kezelte vele meddő betegeit.
A Káli intézetben támogató kezelésként adták a lombikprogramban részt vevő nőknek. Idővel aztán az ország elismert nőgyógyászainak sora irányította Lázár Erikához meddő pácienseit: dr. Ács Nándor, a II. Sz. Nőgyógyászati és Szülészeti Klinika vezetője a mai napig küld betegeket a doktornőhöz, de Bártfai György professzor, a Szegedi Tudományegyetem nőgyógyászai klinikájának egykori helyettes vezetője és dr. Urbán László professzor, a nőgyógyászati daganatos betegségek legnagyobb hazai szaktekintélye is feltétlen híve a doktornő tevékenységének.
Lázár Erikánál pedig egymásnak adják a kilincset a betegek még most is, legtöbbjük korábbi sorstársaitól kapja a tippet. Például Pálinkásné Vigh Andreától, aki már 20 ismerősének ajánlotta a vakcinát, mindegyikük édesanya lett azóta. Ő maga három éven át küzdött azért, hogy gyereke lehessen, nála és a férjénél is találtak problémákat, az orvosok kijelentették: spontán módon nem tud teherbe esni, de egyébként is elvetél majd, ha mégse, akkor koraszülött lesz a gyereke. Lázár doktornőről egy tévériportban hallottak ’99-ben – akkoriban több műsorban is szerepelt, ennek hatására ömlöttek hozzá az érdeklődők, mindennap éjfélig rendelt a doktornő, volt, hogy ő adott pénzt a páciensének taxira, mert már nem járt a metró, mire sorra került.
Andrea és férje (mert a doktornő szerint minden esetben a férfinak is meg kell kapnia az oltást, hogy ne „pingpongozzanak” a fertőzésekkel) beadatták maguknak az öt oltást, bő évvel később egészségesen és időre megszületett a kislányuk, majd két év múlva – újabb Gynevac-kúra után – egy kisfiút is világra hozott Andrea.
24. óra
Hogy mindezek tükrében miért nem ismertebb a Gynevac? Mert tulajdonképpen már nem létezik. De mikor még kapható volt Magyarországon, akkor sem szerzett valódi ismertségi küszöböt. „Ez egy keserédes magyar történet – összegez B. Király Györgyi újságíró, A Gynevac tündöklése és bukása című, nemrég megjelent könyv szerzője. – Négyen: egy nőgyógyász, egy gyermekorvos, egy polgármester és az öreg feltaláló nekiálltak gyógyszert gyártani, ahelyett, hogy profikra bízták volna. Hiába igazolta az OGYI a készítmény hatékonyságát, a kft. nem tudta promotálni, és amikor az uniós csatlakozással megváltoztak Magyarországon a gyógyszer-engedélyezési szabályok, nem tudták átugrani a tüzes karikákat.”
A történet rendkívül bonyolult: a kétezres években svájci befektetők jelentkeztek be a vakcinát gyártó kft. tulajdonosainál, akik között addigra már egyáltalán nem volt egyetértés. „A svájciak több részletben legalább 1 milliárd forintot költöttek az engedélyeztetésre, amelyből aztán mégsem lett semmi. A befektetők zúgolódtak, hogy elúszott a pénzük – taglalja B. Király Györgyi. – A svájci cég abszolút jó szándékú ügyvezetője – aki az életéből 12 évet szánt a Gynevac sikerére – vitte el a balhét, eljárás indult ellene, a svájci AMVAC cég pedig becsődölt.”
A régi tulajdonosok és barátok, akik egykor együtt tesztelték a gyógyszert, és izgultak a sikeréért, mára egymást vádolják a Gynevac „bukásáért”. Közülük a nőgyógyász Lázár Erika még mindig olt egy Németországból rendelhető, azonos hatóanyagú szerrel, a gyermekorvos, dr. Varga Gyula hasonló nevű étrend-kiegészítő cseppeket forgalmaz.
„A huszonnegyedik órában vagyunk, ezért írtam meg a könyvet – mondja B. Király Györgyi. – Ha Lázár Erika nem olt tovább, többé nem lesz, aki küzdjön a Gynevacért.” Az Újhelyi doktor által kifejlesztett törzsek most egy debreceni egyetemen „felelős őrzés alá vonva” várják a sorsukat, több per van folyamatban a tulajdonosok között, Lázár Erika már régóta nem tartozik közéjük. Azt mondja, igazi csoda kellene a csodaszernek, hogy megmaradjon.
Mert vagy elviszik az országból, vagy örökre veszni hagyják.
Ő, amíg teheti, rendületlenül olt, van, hogy este 10-kor tud felmenni a rendelőjével azonos házban lévő lakásába. Ilyenkor kezdődik az éjszakai telefonok ideje, este 10-től fél 11-ig hívhatják őt az aggódó páciensek, akiknek még ma is végigkíséri a terhességét.
HOGYAN MŰKÖDIK A GYNEVAC? A hüvelyben számos baktérium megtalálható, köztük a nagyon hasznos tejsavbaktériumok (lactobacillusok), amelyek meggátolják a káros baktériumok elszaporodását. Ha azok mégis elszaporodnak, érdemes a tejsavbaktériumokat megtámogatni, ehelyett viszont általában a különböző antibiotikumos kezelésekkel pusztítják őket. A lactobacillusokból készült védőoltás a természetes védekezőképességet növeli. A női nemi szervek fertőzései okozzák a meddőség, a vetéléses esetek és a koraszülések nagy százalékát, ha a szervezet képes védekezni a fertőzések ellen, ezek a tragédiák is kevéssé fordulnak elő.
A Gynevac vakcina atyja, dr. Újhelyi Károly egyben a szamárköhögés elleni oltóanyag felfedezője is. Az Országos Közegészségügyi Intézet főmunkatársaként dolgozott, 1948-ban Kossuth-díjjal ismerték el a háború utáni hastífuszjárvány megállításában játszott szerepét. Amikor 1975-ben még úgy tűnt, a vasfüggöny örökre állni fog, eladta a Gynevac licencét egy svájci Solco nevű cégnek, hogy Nyugaton is forgalmazzák a készítményt. A „keleti blokk” ellátását a Humán Oltóanyag-gyártó Vállalat garantálta, a rendszerváltás után tőlük vette át a gyártást és forgalmazást a Vakcina Kft. Ma azért tud oltani Lázár Erika, mert Németországban elérhető a Gynevackal azonos hatóanyagú, de más dozírozású készítmény, a Gynetra, ezt tudják megrendelni a páciensek – borsos áron.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!