Trafik, vágta, közlekedési hatóság – mi a közös bennük? Mind lehet nemzeti. A kormány átnevezési buzgalma nyomán alig maradt közintézmény, amely elől hiányozna ez a jelző. De mit jelent a nemzet fogalma és hová vezet a többféle értelmezése? A kérdést kutató Borbándi János pszichológussal beszélgettünk.
– Mennyire fontos része a mindennapjainknak a saját nemzettudatunk?
– Nagyon. Belső egyensúlyunk alapját képezik azok a csoportok, amelyekhez tartozónak érezzük magunkat. A család is egy csoport, a munkahelyi közösségünk is egy csoport, de a szurkolói kör is az. Az egyén önmeghatározása szempontjából fontos, hogy ilyen közösségekhez tartozónak érezze magát, és ebben a vonatkozásban a nagycsoportokhoz való tartozás is része az identitásunknak. Ilyen nagycsoport a nemzet, de ilyen lehet például egy etnikai, vallási vagy ideológiai közösség is. A nemzettudatunk apró dolgokból jön létre: az óvodában piros-fehérzöld zászlót kell festeni, az apuka kiviszi a gyerekét a válogatott meccsre, a történelemórán erről tanulunk… Sokféle impulzus ér minket, többségük kimondatlanul hat arra, ahogyan később – már tudatosan – gondolkodunk a nemzetről. Így mindenki egy kicsit másként, más elvek alapján ismeri meg a nemzet fogalmát.
– De ebből a „mi, magyarok”-érzésből mostanában mintha egyre többen kiszorulnának.
– Igen, és ez részben a vezetők felelőssége. A nemzetet ugyanis sokféle ember alkotja, akik különböző dolgokat gondolnak a világról. De az egyéni különbségek ellenére az összetartozás- élmény, hogy „mi magyarok vagyunk”, minden ember számára nagy jelentőséggel bír, ezért a kirekesztőnek megélt megnyilvánulások sok kárt okozhatnak. A mindenkori vezető egyik legfontosabb feladata tehát éppen az – és ez a csoport elvárása is –, hogy fenn tudja tartani a nemzet egységét. Aki erre nem képes, azt a csoport előbb vagy utóbb leváltja.
– Biztos?
– Annak mindig fennáll a veszélye, hogy aki szétszakít egy közösséget, az elveszíti a vezetői szerepét. Épp ezért a mindenkori vezetők különféle taktikákkal tartják fenn az egység látszatát. Ilyen lehet az, ha egy külső, másik csoportot jelölnek ki rossznak, akihez képest a „mi” egységünket jobbnak, értékesebbnek mutatják be. Lélektanilag ez úgy működik, hogy minden rossz dolgot, amivel egyébként a magunk csoportja küzd, áthárítunk a külső vagy annak megjelölt csoportra. Ennek a taktikának azonban megvannak a veszélyei. Egyrészt megerősödhetnek a csoportok közötti vagy a csoporton belüli feszültségek, amelyek szélsőséges esetben erőszakhoz vezetnek, másrészt a csoport elveszíti a saját magával szembeni kritikára való képességét. A hamis illúziók azonban biztosan súlyos csalódásokhoz vezethetnek.
– Mégis: könnyen lehet az az érzésünk, hogy párhuzamos valóságokban élünk: két magyar nemzet áll egymással szemben.
– Mert amikor kiáll a szónok az emelvényre, és a tömeg előtt úgy fogalmaz, hogy „mi, magyarok”, akkor bár nem mondja ki, de ő is azt gondolja magában, és a hallgatói is: magyarokon azokat kell érteni, akik őt hallgatják, és akik őt fogadják el vezetőnek. Miközben ugyanez lejátszódik egy másik emelvényen is, más hallgatóság előtt, ugyanilyen logika mentén.
– Miféle igény szüli ezt a megosztottságot?
– Az elmúlt évszázad történelmi traumáinak feldolgozatlansága biztosan súlyos szerepet játszik ebben. Ám az is fontos, hogy egy csoportban mindig megjelenik önmaga meghatározásának és más csoportoktól való elkülönítésének igénye is.
– De ezt a kirekesztést annak, aki megéli, nagyon nehéz feldolgoznia.
– Azért, mert azon általában nem kell gondolkodnunk, hogy magyarok vagyunk-e, ez természetes. Ezért mindenki számára roppant fájdalmas élmény, nagyon mélyre szalad, ha az ember azt éli meg, hogy megkérdőjelezik a nemzethez tartozását. Ilyenkor derül ki igazán, hogy az érzelmeink nagyon is meghatároznak minket, sokkal kevésbé vagyunk tudatosak, mint amennyire azok szeretnénk lenni. Az identitás mindenki számára nagyon érzékeny terület, ezért kellene sokkal nagyobb tapintattal bánnunk ezekkel a kérdésekkel.
A társadalom önreflexióra való képessége növelésének céljából, idén áprilisban harmadszor szervezik meg a Civil Csoport Hétvége elnevezésű háromnapos rendezvényt, amely a csoportműködésben képzett szakemberek vezetésével kínál a csoportok, közösségek számára lehetőséget a csoportműködés szabályszerűségeinek, így akár a csoporton belüli akaratlan elhatárolódás és megosztottság kialakulásának megtapasztalására és megértésére.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
