Összeállításunk, elemzéseink, háttérinformációk, vélemények a Vasárnapi Hírek június 20-án megjelent friss számában.

  <h1>A marokkói-spanyol határon gyűlnek a kerítéssel kapcsolatos tapasztalatok - Fotó: Angela Rios, AFP/Europress</h1>-
  <h1>További sorsuk ismeretlen - illusztráció - Forrás: ICRC</h1>-

A marokkói-spanyol határon gyűlnek a kerítéssel kapcsolatos tapasztalatok - Fotó: Angela Rios, AFP/Europress

- – Kép 1/2

Ha még érvényes Magyarországon a hazai és a nemzetközi jog, akkor a szerb határra a kormány által tervezett 4 méter magas, 175 kilométer hosszú kerítés a határt őrzők dolgát jobban nehezíti, mint a menekültekét. Nemhogy nem akadályozhatják meg, ha valaki át akarja vágni a szögesdrótot, de még segíteniük is kell neki ebben. Akkor meg minek költünk több mint 20 milliárdot új vasfüggönyre? Mert politizálni, azt jól lehet vele, azért.

Lapunkban beszámolunk a Budapesten, a Kossuth téren szombat estére, a menekültek világnapjára meghirdetett látványos akcióról is.
 

Refugee! Asylum!

Diószegi-Horváth Nóra és Szűcs Ágnes menekültügyi szakértők segítségével tisztázta, hogy mi történik, ha a magyar kormány valóban kerítést építtet déli határainkon.
"Vasfüggöny: embertelen és értelmetlen" című cikkükben felteszik a kérdést:  "Érdemes-e 22 milliárd forintot elkölteni egy olyan falra, aminek megépítése nem csak humanitárius szempontból aggályos, de gyakorlati haszna sincs igazán? Ez az a kérdés, amit a magyar kormány legfeljebb utólag, a bejelentést követően tett fel magának."

Meggondolatlan kapkodásra utal, hogy a legfrissebb hírek szerint Szijjártó Péter már visszakozik - írják, utalva  a miniszter Szerbiának szóló üzenetére.

Szakjogász mondja el munkatársainknak, hogy "ha a nemzetközi jognak megfelelően építik meg a vasfüggönyt, akkor az nem megoldás semmire." Erre az Orbán-kormány illetékesei is rájöhettek...

A karítés "nem lehet a senki földjén vagy Szerbiában. Ezért ha a menekült csak hozzásimul vagy felmászik rá, akkor tényszerűen is magyar területen lesz, és fennáll Magyarország joghatósága” – magyarázta kérdésünkre dr. Iván Júlia, a Magyar Helsinki Bizottság jogi előadója. Ez azt jelenti, hogyha a rendőr tiszteletben tartja a magyar törvényeket és a nemzetközi jogot, akkor nem akadályozhatja meg, hogy a kerítésen túlról érkező személy átmásszon vagy lukat vágjon rajta. Sőt, ha az illető azt kiabálja, hogy „refugee” vagy „asylum”, azaz menekült vagy menedékjogot kér, akkor a rendőrnek kötelessége intézkedni, és értesíteni a menekültügyi hatóságot...


Nemzetegyesítés drótkerítésen át?

"Egyesülhet-e a nemzet, ha részei közt drótok feszülnek?" - teszi fel a kérdést a szerb határ túloldalán élő magyar lakosság szemszögéből  Szerbhorváth György "Barbárokra várva" című publicisztikájában.

Elemzését így kezdi: "Ha felhúzzák a vasfüggönyt Magyarország és Szerbia közt, az először pszichés hatással lesz az ott élő kétszázezernyi magyarra."


Hisztéria a villamoson

Szégyenteljes jelenetet ír le Szerkesztői vélemény rovatunkban Gál J. Zoltán. Három menekült tapasztalhatta meg a kormány által vezényelt kampány hatását a hétköznapi emberek között...

"Tartok tőle, hogy Orbán Viktornak be fog jönni ez a kerítésépítés. A cölöpöket, amire a szögesdrótot most felhúzza, már a Charlie Hebdo-merénylet másnapján elkezdte leverni, fél évet tett ebbe bele. A gyalázatos plakátkampány cinikus ostobasága miatt mintha elkezdődött volna a manipuláció lelepleződése, de a szerb határra tervezett 175 kilométer hosszú, négy méter magas vasfüggöny tetszeni fog az övéinek, meg az egykor volt övéinek is, akik a Jobbiknál állomásoznak jelenleg" - írja "Kettészelve" című vezércikkében Gál J. Zoltán.


Mit nézel, drága barátom?

Szokatlan szempontból világítja meg sportrovatunk munkatársa, Beró Zsolt, hogy milyen színeket hozhatnak életünkbe a messziről hazánkba települők

150 aktív, regisztrált krikettjátékos van Magyarországon. Kétharmaduk más országban született.
Munkatársunk "Mit nézel, drága barátom?" címmel riportot készített a magyar krikettéletről.

"Amikor a Magyarországon élő külföldiekről van szó, legyenek akár menekültek vagy bevándorlók,
mostanság inkább számokat és szlogeneket hallunk – ebbe a politikai okokból felerősített zajba vesznek bele az adatok
és a kinyilatkoztatások mögött meghúzódó emberi sorsok és történetek.
Tanmese arról, miként lehet egy együttműködésre alapuló, roppant fair sport a kapocs az eltérő kultúrájú és anyagi helyzetű emberek között" - írja "Mit nézel, drága barátom?" című riportja bevezetőjében Beró Zsolt.


További sorsuk ismeretlen

Szorosan összefügg a hatalmas menekülthullám témájával a hazájukat és otthonukat elhagyni kényszerülő gyerekek tömegének sorsa.

Diószegi-Horváth Nóra cikkében így vezeti fel a témát: "Évente több ezer gyerek lépi át illegálisan a magyar határt. - Jelentős részük kísérő nélkül érkezik hazánkba. - A családjuktól, rokonaiktól elszakított fiatalok könnyen elvesznek a menekültügy bürokratikus útvesztőjében

A helyzetről sok részletet ismerhet meg, ajánlónkban egy emlékezetes esetet idézünk ízelítőül:

"...egy hároméves szír kislány szüleinek megtalálása volt. Shakirah a család ismerőseivel érkezett hazánkba repülővel, ám kiderült, hogy a papírjaik nincsenek rendben. A felnőtteket kiutasították az országból, a kislányt pedig a gyermekvédelem fővárosi, Alföldi utcai befogadó otthonában helyezték el. Édesanyja egy nappal korábban érkezett meg Svédországba, ahol menedékjogot kért. Mindeközben az apa, aki Irakban rekedt, felvette a kapcsolatot a Magyar Vöröskereszttel, és a szükséges dokumentumokat is elküldte, hogy igazolja a kislány és az édesanyja közti rokoni kapcsolatot. Így minden adott volt a családegyesítéshez, ám az ügy még így is három hónapig húzódott, mire végül a kislányt – a Magyar Helsinki Bizottság segítségével – sikerült eljuttatni az édesanyjához."

 

A Vasárnapi Hírek már szombaton megjelent, és a nyitva tartó árusoknál vasárnap is megvásárolható. Előfizetőinknek már szombaton házhoz visszük!
Cikkeink a friss VH-ban:
Diószegi-Horváth Nóra-Szűcs Ágnes: "Vasfüggöny: embertelen és értelmetlen" - Szerbhorváth György: "Barbárokra várva" - Gál J. Zoltán: Kettészelve - "Mit nézel, drága barátom?" Beró Zsolt riportja - "További sorsuk ismeretlen" Diószegi-Horváth Nóra cikke a menekültáradatban eltűnt gyerekekről.
A témához kapcsolódik a nemzetközi emberkereskedelemmel és gyermekek prostitúcióra kényszerítéséről szóló összeállításunk is, részletek itt: "Elszöktek, eladták őket - magyar falvak, ahonnan teljesen eltűntek a lányok"

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!