S ha nem is mennek rögtön tönkre, átmenetileg akkor is káoszt okozhat, ha nem vállalják a betegszállítók a veszteségesebb utakat. Se elég autója, se elég embere nincs az Országos Mentő­szol­gálatnak (OMSZ), hogy átvegye a teljes betegszállítást.

„Mondják ki, hogy megszüntetik a magán-betegszállítást és államosítják!” – fakad ki a VH-nak Bíró Ferenc.

Reggel 6 óra 55 – Englert Sándor, a Haemobil Egészségügyi Szolgáltató Kft. – az egyik betegszállító cég – diszpécsere bekapcsolja a GPS nyomkövető rendszert. A képernyőn megjelenik a térkép, rajta mind a 14 autójukat más szín jelöli.

– A cégünkkel szerződött intézményekből vagy intézményekbe orvosi megrendelésre visszük a betegeket, zömmel művesekezelésre, s ezt az Országos Egész­­ség­pénztár (OEP) finanszírozza – mondja dr. Vámos Zoltán, a cég ügyvezetője.

– Fő a pontosság. Ha valaki késik a dialízisről, az egész program csúszhat. Itt az irányítás „előre programozott”. De van olyan autónk is, amely a VIII. kerületben általános betegszállítási feladatot lát el.

Hétre be is fut. Ezzel járja Józsefvárost Bánfai Ferenc és Németh Gergő mentőápoló – másodállásban. Merthogy főállásban az OMSZ-nél dolgoznak. Velük tartunk. Négy beteg szerepel a listájukon: egyet vizsgálatra kell vinni, hármat dialízisre, az elsőnek 11-kor kezdődik a kezelése.

Fél nyolc. Kerekes székben ülve vár az első utas a VIII. kerületi Kálvária utcai átmeneti gondozóháznál. Béla hajléktalan, 38 éves, a háziorvos küldte vizsgálatra a Dél-pesti Kórházba. Átültetik a hordszékbe, majd azzal együtt be az autóba. A kerekes székét is beteszik, ha a kórházban marasztalnák, szüksége lehet rá. Meg­ér­ke­zünk. Kerekes szék ki, Béla hordszékestül ki, átültetés, hordszék vissza, Béla az ápolókkal föl a vizsgálatra. Ám nem indulunk még, mert kiderül: csak tíz percet kell várni, egyszerűbb rögtön visszavinni Bélát. Időközben már két hívást kaptak a betegszállítók. Az elsőt út közben, a má­­so­dikat már a gondozóháznál: egy 57 éves férfit az Országos Baleseti Intézet ideg­­sebészetéről a Neurológiai Klinikára kell vinniük, egy 81 éves nénit szintén az intézetből a vizsgálat után „haza”, az Illés utcai Napsugár otthonba.

9 óra 50. Hordágy és hordszék ki, a két ápoló fordul és hozzák is a férfit hordágyon, a nénit hordszékben, s beemelik őket az autóba. Ideje indulni az első vesebetegért. Útba esik a lakása a Szigetvári utcában. Lehozzák az emeletről a 76 éves Margitkát. Az autó tele… Amíg a 81 éves nénit „leadják” az otthonban, Margitka viszi a szót. – Tíz éve járok művesekezelésre. Borzasztó, ha utána sokat kell várni.

Szóval a pontosság a fő. És most sikerül: háromnegyed 11-kor beállunk az Üllői úti klinikákhoz: Margitka időben odaér a kezelésre, a férfi a neurológiára, s a betegszállítók mehetnek a másik két vesebetegért. Így megy ez.

Bő másfél évtizede jelentek meg az OEP által finanszírozott betegszállító vállalkozók, 2008-tól váltak le a mentőszolgálatról. Félmilliárd forintért kiépített saját irányítóközpont-rendszerük modern: a járműveik 95 százalékában van GPS. Folyamatosan követik a 90 tagszervezet 470 járművét, s szervezik a fuvarokat, hogy egy úttal a lehető legkevesebb kilométert megtéve, a lehető legtöbb beteget juttassák célba, s a beavatkozás után 6 vagy a 24 órán belül haza. Évente 2,6 millió beteget visznek, míg az államiak 780 gépkocsija kevesebb mint a felét: 1 milliót. Igaz, ha menteni kell, akkor náluk van ehhez felszerelés, mentőorvos.

Dr. Bíró Ferenc, az egyesület elnöke sorolja: – A járműveink napi 5-700 kilométert tesznek meg, az Országos Men­tőszolgálat kocsijai 120-130-at. A betegszállítók érdekeltek, hogy minél jobban kihasználják az autóikat, mert az egy úton vitt betegek számától függ, hogy 1-es vagy legfeljebb 1,7-es szorzóval számolja-e az OEP a hasznos kilométerekre a finanszírozást – ami átlagosan 130 forint. Az OMSZ-nél az állami pénzből adnak bért, állják a költségeket, akkor is, ha a mentőautó ki sem mozdul az állomásról. S a mentőknél az egy beteg egy kilométeres szállítására számított költség 1300 forint, míg a betegszállítóknak 52 forintot fizet az OEP ezért. A mi átlagosan 130 forintos finanszírozásunk – benne van az alapdíj, a betegmozgatás díja és a teljesítményszorzó – ma már a szintentartást sem fedezi. Az irányítási rendszerünknek köszönhetjük, hogy gazdaságosak lehetünk. Ha azt átadják másoknak, akik nem érdekeltek annyira a rövidebb utakban és több beteg szállításában, mint mi, tönkremegyünk. Akkor egyszerűbb, ha egy csapásra visszaállamosítják az egészet!

A NEFMI egészségügyi államtitkárságának kabinetfőnöke, dr. Beneda Attila korábbi nyilatkozatai szerint az OMSZ keretében térítésmentesen bocsátanák a betegszállítók rendelkezésére a biztonságosabb Tetra online nyomkövető és digitális rádiókommunikációs rendszert.

Miért, hogyan kívánják átalakítani a magán-betegszállítók irányítását? – kérdeztük dr. Beneda Attilát, aki így válaszolt: „A betegek érdekében szeretnénk, hogy egységes betegszállítási irányítás legyen és azt az Országos Mentőszolgálat vegye át, várhatóan július elsejétől alkalmassá is válik rá. A betegszállítás gazdaságosabbá tételére jelenleg mintegy 600 millió forint van elkülönítve.” Azt is közölte: zajlanak az egyeztetések a rendeletről a betegszállítókkal.

Vajon ők mit gondolnak?

Englert Sándor: – Talán ésszerűbbé is te­­heti az irányítást, ha egy kézbe kerül, de a „vesés” autók akkor is nálunk maradnak, és mi azután is tele kocsikkal fogunk járni.

Németh Gergő: – Ma a betegszállítók fele épp úgy másodállásban foglalkozik ezzel, mint én. Ha nem csak az irányítást, de a többit is át akarnák adni az OMSZ-nek, abból nagy gubanc lenne. Ott ugyanis nem dolgozhat egyszerre fő- és mellékállásban is ugyanaz, s rögtön kiderülne: rengeteg embert kell felvenni.

Dr. Vámos Zoltán: – A 14 autónk mindegyikében van GPS és mobiltelefon. Ha más irányításra térnénk át, mind a 28 készüléket ki kellene selejteznünk, de egy évig akkor is fizetnünk kellene a szerződés szerint az autónként havi 5000 forintos díjat a szolgáltatónak.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!