Megrendülni látszik Angela Merkel helyzete a német kormány élén. Egy fontos berlini szavazáson kiderült, hogy már saját keresztény–konzervatív parlamenti frakciójának támogatására sem számíthat a kancellár. Meddig maradhat még?
„Túlságosan magunkkal voltunk elfoglalva. Ennek meg kell változnia.” Ezzel a szokatlan önkritikával kezdte a hetet a kancellár asszony a kínosan elhúzódó Maassen-ügy miatt. A bukott kémfőnöknek nagy nehezen végül elfogadható helyet találtak: Hans-Georg Maassen mégsem lesz államtitkár, csak tanácsos a belügyminisztériumban (így a fizetése sem emelkedik, ami kényes kérdés volt). Másnap a német ipar vezetőinek szókimondó bírálatára válaszolva mentegetőzött Merkel a nagykoalíciós kormány folyamatos belharcai miatt.
De hátra volt még a feketeleves: a váratlan vereség egy fontos szavazáson. A konzervatív CDU/ CSU alsóházi frakciója választott vezetőt, ami általában formalitás, a kormányfő jelöltje biztos befutó. Ezúttal azonban a többség leszavazta a kancellár régi bizalmi emberét, Volker Kaudert, aki már a Merkel-éra kezdete, 2005 óta irányította a Bundestag legnagyobb képviselőcsoportját. Világos jelzés: a bizalom megingott, Merkel már nem feltétlenül számíthat az elégedetlen frakcióra.
Az elmúlt esztendő hálátlan válságmenedzselés volt a 64 éves Angela Merkelnek. Tavaly ilyenkor várakozáson alul szerepelt a választásokon, és csak hosszú, körülményes alkudozás után tudott kormányt alakítani. Koalícióját állandósuló belvillongások gyengítik, a partnerek közös munka helyett a sajtóban üzengetnek egymásnak. Konfliktus van a kancellár és belügyminisztere, Horst Seehofer között. A CSU elnöke migrációellenes retorikával igyekszik szavazatokat gyűjteni a bajor tartományi választásra, ami feszültséget kelt a kabinetben.
Egy felmérés szerint a megkérdezett németek több mint fele (51%) cselekvésképtelennek tartja a kormányt. Ám az előrehozott választásoktól ódzkodik az elit, mert a hagyományos pártok népszerűsége csökken, a populista Alternatíváé (AfD) növekszik. Jövőre éppen az AfD fellegvárában, Szászországban lesznek tartományi választások (valamint a szintén keleti Brandenburgban és Türingiában). A konzervatív táborban terjed a gondolat, hogy új arcra volna szükség, aki megfordíthatná a trendet. Máris Merkel alkonyát emlegetik (Merkeldämmerung). Nehéz megjósolni, hogy „béna kacsaként” kitölti-e 2021-ig szóló mandátumát, vagy palotaforradalom jön. Sokat elárulhat, amikor decemberben újraindul a CDU elnöki posztjáért.
A kémfőnökről, a migránsokról, a koalíciós vitákról, a Merkel talajvesztéséről szóló jelentések között elsikkadt egy figyelemre méltó gazdasági hír. A német állam 2018 első félévében 46,5 milliárd eurót dolgozott le adósságából. Vagyis a konjunktúra tovább tart a rossz közhangulat közepette is, változatlanul dübörög a gazdaság. Merkel azt ígéri, hogy mostantól az embereket leginkább érintő ügyekre összpontosít a kormány: az egészségügyre, az ápolásra, a digitalizációra, illetve Nagy-Britannia uniós elszakadására.
FOTÓ: KAY NIETFELD, AFP
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
