Angela Merkel mindig pragmatikusan viszonyult Orbán Viktorhoz, ezért aligha várható, hogy nyíltan bírálja őt hétfői budapesti útján – így vélekedik Thorsten Benner, a berlini székhelyű Global Public Policy Institute társigazgatója, aki a látogatás politikai hátteréről, várható témáiról és a német–magyar kapcsolatok állásáról nyilatkozott a Vasárnapi Híreknek. Fél évvel ezelőtt elnöktársával együtt lapunknak nyilatkozva sürgette Merkel kancellárt, hogy néppárti kollégáival együtt lépjen fel az orbáni politikával szemben.
– Angela Merkel miért pont most döntött a német sajtóban oly gyakran bírált, vitatott megítélésű magyar miniszterelnökkel való budapesti találkozás mellett – figyelembe véve a sajtóban időnként megjelenő híreszteléseket, miszerint Budapest már többször próbálta sikertelenül budapesti látogatásra bírni a német kancellárt?
– Bizonyos értelemben ez a látogatás már rég esedékes volt. Merkel legutóbbi magyarországi útja egybeesett a berlini fal leomlásának 20. évfordulójával, és akkor csak a határig ment, Budapestre nem. Orbán Viktor újraválasztásakor egyértelmű volt, hogy előbb-utóbb el kell mennie Budapestre.
– Elemzők szerint Merkel látogatása többek között azt a célt szolgálja, hogy Orbán tartsa magát a közös irányvonalhoz az Oroszországra kiszabott szankciók meghosszabbításánál.
– Oroszország és Ukrajna minden bizonnyal szerepelnek majd a napirenden. Merkel kancellár számára kétségkívül kulcskérdés, hogy az EU-tagállamok képesek legyenek megegyezni az Oroszországgal szemben kiszabott szankciók meghosszabbításában, amennyiben ez szükségessé válna (nyáron, amikor a legnagyobb hatású pénzügyi szankciók meghosszabbítása esedékes lesz). Minden bizonnyal el fogja mondani Orbánnak, hogy nagyon is elvárja Magyarországtól, tartsa magát az EU-konszenzushoz, különösen, ha Oroszország katonai műveletei folytatódnak Kelet-Ukrajnában. Egyébiránt Merkel óvakodni fog – és óvakodnia is kell – minden olyan helyzettől, amely Orbánnak lehetőséget adna arra, hogy Putyin elnök mindössze két héttel Merkel látogatása után tervezett budapesti útja kapcsán Oroszország és Európa többi része közötti közvetítőként léphessen fel. Arra számítok, Merkel a színfalak mögött jelezni fogja Orbánnak, hogy rosszalja Putyin tervezett látogatását, mivel az szakít a közös EU-döntéssel, miszerint nem fogadják Putyin elnököt semmilyen magas szintű látogatáson.
– A görög választás győztese, a Sziriza is nyíltan oroszbarát és hajlik arra, hogy megbontsa az EU egységes álláspontját Oroszországgal kapcsolatban. Vélekedése szerint a Sziriza választási győzelme csökkenti majd a nyomást Orbán Viktoron, azaz ennek fényében Merkel inkább hajlamos lesz barátságosan viszonyulni a Fidesz-kormányhoz azért, hogy Magyarország ne hagyja el a közös irányvonalat?
– A Sziriza az Oroszország-ellenes szankciók kapcsán a vétójogát tárgyalási eszközként használja, hogy jobb eredményt érjen el az EU-partnereknél azokban a gazdasági és pénzügyi kérdésekben, amelyek fontosak a Sziriza választási ígéreteinek betartása miatt. Valójában alkut akarnak kötni, nem Oroszországot akarják védeni. Orbán hasonlóképpen használhatja az EU-szankció megvétózásának aduját abból a célból, hogy eltántorítsa az EU-partnereket a kormánya elleni fellépéstől. Mindkét játszma hatással lesz Merkel kancellár döntéseire, és leginkább megerősítheti őt abban, hogy Orbánhoz és a Fideszhez pragmatikusan, konfliktuskerülő megközelítéssel kell viszonyulni. Nem azért, mert egyébként nem lenne eszköze ahhoz, hogy bekeményítsen Orbánnal szemben, hanem vélhetően inkább azért, mert nem akarja elterelni a figyelmet arról, amit jelen pillanatban a legfontosabb problémának tekint, azaz az ukrajnai és összeurópai háború és béke kérdéséről.
– A látogatás jele annak, hogy a német–magyar kormányközi kapcsolatok javulnak, vagy legalábbis pragmatikusabbá válnak, ami egyúttal azt is jelentené, hogy a demokráciával és a jogállamisággal kapcsolatos problémák érdektelenné lesznek a bilaterális kapcsolatokban?
– Merkel mindig pragmatikusan viszonyult Orbánhoz, és ez aligha fog megváltozni. A jelek szerint nagyjából úgy gondolja, hogy Orbán elég sok fejfájást okoz nekem, de ez mindaddig elfogadható, amíg Orbán hasznos a még nagyobb fejfájás okozója, azaz Putyin ellen. Ráadásul mindaddig, amíg a német autóipari vállalatok jelentős haszonnal gyártanak Magyarországon, és amíg a Fidesz EP-képviselői fontos szavazatokat tudnak nyújtani az Európai Parlamentben, addig inkább nem bolygatja a helyzetet. Ennélfogva, úgy tűnik, ódzkodik attól, hogy Orbánt és a Fideszt kidobja a mérsékeltjobboldali EPP pártcsaládból, és a jelek szerint úgy véli: jó stratégia Orbánt táboron belül tartani és csak zárt ajtók mögött kritizálni, annak ellenére, hogy ennek nincs látható eredménye. Ez sajnálatos. Fontos megjegyezni, hogy a magyar–német kapcsolatok sokkal többről szólnak – és sokkal többről is kell szólniuk –, mint két kormány közötti kapcsolat. Németországnak továbbra is be kell ruháznia az emberek közötti közvetlen kapcsolatokba, és a német alapítványoknak sokkal nagyobb mértékben kellene szerepet vállalniuk a független magyar civil szféra és média támogatásában. Merkelnek arra kellene buzdítania a szereplőket, hogy ruházzanak be Magyarországon – nemcsak az autógyártásba, hanem a független tudás- és hírgyártásba is.
– Fel fog hozni Merkel kancellár olyan kritikus témákat, mint a demokrácia állapota Magyarországon vagy a kormány egyes nyugat-európai, adott esetben német (például az RTL) vállalatokkal szembeni bánásmódja?
– Érdekes lesz megnézni, hogy hogyan reagál majd Merkel, ha a diákok az Andrássy Egyetemen megkérdezik a véleményét a magyar demokrácia állapotáról. Kötelessége lenne felszólalni a civil szervezetekkel kapcsolatos kormányzati fellépés ellen, ahogy ezt megtette Oroszországban is, ahol ellenzéki csoportokkal találkozott. Kétlem, hogy erős és egyértelmű szavakat fog használni nyilvánosan. Ez nem jelenti azt, hogy támogatja Orbán viselkedését, vagy a magyar miniszterelnök retorikai kiállását az illiberális demokrácia, illetve a putyini és erdogani modell mellett. Ám a politikai költség/haszon számítás alapján a jelek szerint az jött ki neki, hogy nem érdemes Orbánnak a nyílt színen agresszívan nekimenni. Személy szerint abban reménykedtem, hogy találkozik majd a civil szféra néhány kiemelt képviselőjével, valamint független újságírókkal és művészekkel (a zsidó közösség képviselőivel folytatott fontos találkozón túlmenően), de sajnos a jelek szerint nem tervez ilyen találkozót.
– Akkor hát marad a gazdasági érdekérvényesítés?
– Merkel valószínűleg meg fogja mondani Orbánnak, hogy elvárja: a Magyarországon működő német és egyéb európai szolgáltatók ugyanolyan kedvező bánásmódban részesüljenek, mint a gépjárműgyártási ágazatban működő cégek magyar lerakatai. Szerintem ez meg fog történni, de sokkal valószínűbb, hogy zárt ajtók mögött kerül sor erre, minthogy nyílt színen tenné ezt. Ide tartozik az RTLlel való bánásmód is (amely esetében a németek politikai indítékot sejtenek a különadó mögött). Az a tény, hogy Lázár János tárgyalásokat folytat az RTL-lel az adó csökkentéséről, egy újabb jele annak, hogy Orbán egy okos, a problémákra reagálni képes autoriter vezető. Úgy tűnik, arra jutott, hogy most jobb megoldás kibékülni az RTL-lel. Ha a végső egyezményben lesz egy ígéret arra vonatkozóan, hogy az RTL visszafogja a politikai tudósításait, illetve lecserél kulcsembereket, az felháborító lenne, és csak azt mutatná, hogy az RTL a haszont minden fölé helyezi, hasonlóképp, mint a német autógyártók, hiszen a jelek szerint a Daimlert és az Audit nem zavarja, hogy az Orbán-kormány PReszközként használja őket, amikor csak kedve tartja.
------------------------
Együtt a kancellár kedvéért
Nem a konfliktusokról, inkább „jövőbe mutató”, pozitív ügyekről tárgyal majd Budapesten a német kancellár a magyarországi zsidóság képviselőivel. „A témák között szerepelnek oktatási együttműködések német egyetemekkel, zsidó levéltári anyagok feldolgozása és ösztöndíjprojektek – mondta a Vasárnapi Híreknek Nagy Ákos, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) kommunikációs irodavezetője. „Természetesen szóba kerülnek a kötelező témák: a kárpótlási ügyek, az egyházi törvény, a holokauszt-túlélők helyzete és az antiszemitizmus erősödésének kérdése, de a német delegáció kifejezetten kérte, hogy »kötetlen beszélgetés « legyen, vagyis ne határozzák meg szigorúan a napirendi pontokat” – tette hozzá Nagy Ákos.
Arra a kérdésre, hogy a sokat vitatott, botrányos előéletű Szabadság téri emlékmű ügyét előhozzák-e a megbeszéléseken, a kommunikációs irodavezető csak annyit mondott: „Egy szabad beszélgetésen bármi előkerülhet, így az emlékezetpolitikai ügyek is.”
A találkozót előkészítő német diplomaták kifejezetten azt kérték, hogy a megbeszélésen ne csak a Mazsihisz, hanem a magyarországi zsidóság többi szervezete is jelen legyen. Így az asztalnál ott lesz még Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezetője, Deblinger Eduárd, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) elnöke, valamint a Sim Shalom Progresszív Zsidó Hitközség és a Bét Orim Reform Zsidó Hitközség képviselője. „Több fordulóban egyeztettünk a többi zsidó szervezettel, a találkozóra konszenzusos témákat viszünk” – mondta a Mazsihisz kommunikációs vezetője.
K. P.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
