Az országgyűlési választási vereség okainak elemzésébe kezdett szombat délelőtt zárt ülésen az MSZP választmánya. Botka László választmányi elnök előzetesen csak annyit mondott: konstruktív vitára számít.

 
Mesterházy Attila - Fotó: Kovács Tamás, MTI

Tán ennek a konstruktivitásnak kívánt megfelelni Mesterházy Attila pártelnök, aki információink szerint meglehetősen visszafogott beszédet mondott, volt, aki úgy fogalmazott: inkább hasonlított egy politológusra, mint egy politikusra.

Mesterházy azért múlt vasárnap óta hangsúlyt váltott, azóta interjúban, a tegnapi beszédében és az azt követő sajtótájékoztatón is úgy fogalmazott: az elszenvedett vereségből az következik, hogy alapvető, radikális változásokra van szükség az MSZP-ben, szervezetátalakításra, megerősítve a kistelepülési jelenlétüket, nyitniuk kell a civil szervezetek felé, és „alternatív nyilvánosságot” kell teremteniük, hogy mondanivalójuk mindenkihez eljusson.

A zárt választmányi ülésen elmondott beszédben információnk szerint új elem volt, hogy Mesterházy a Jobbikot immár valódi ellenfélnek nevezte, és felvetette, hogy velük szembeni alternatívaként „rendpárti baloldali” arculat kialakítására lehet szükség.

A minket informáló választmányi tagok szerint Mesterházy érzelemmentes, saját felelősségét elkerülő beszéde keltett némi csalódást.

A felszólalókat úgy számolták, hogy fele-fele arányban oszlottak meg a pártelnökkel kritikus és az őt támogató vélemények.

A kritikusok legkeményebbike az új arcok közül Braun Róbert volt, aki arra kérte a pártelnököt, hogy már a soron következő választások előtt kérjen maga ellen bizalmi szavazást. Azt mondta, a kormányváltó szavazókat sérti meg Mesterházy, ha már neki is csak annyi a programja, mint Orbánnak: folytatjuk. Úgy vélte, a rossz kampányért vállalni kell a felelősséget a miniszterelnök-jelöltnek is, miként azt egykoron Horn Gyula is tette. Szerinte nem lehet kibekkelésre játszani, arra, hogy Orbánra ráomlik majd a rendszere, mert azon nem a baloldal, hanem a Jobbik fog kapitalizálni, és az az MSZP bűne lesz.

Kritikát fogalmazott meg Lendvai Ildikó is, aki a pártvezetés felelősségvállalását hiányolta, Szekeres Imre is a lemondás mellett érvelt, és kritikus hangot ütött meg Kovács László, valamint óvatosabban ugyan, de Hiller István. És bár több vidéki küldött hozzászólása is tartalmazott kritikus elemeket, Mesterházy támogatói éppen a „nagy nevek” véleménynyilvánítását használták ki, és válaszul újra az öregek kontra fiatalok törésvonalat kezdték építeni. Legmarkánsabban a Mesterházyhoz régóta közel álló Harangozó Tamás, aki „nénizve”, „bácsizva” válaszolt a kritikákra. Mesterházyék végül azt elérték, hogy tisztújításra csak október végén, az önkormányzati választást követően kerül sor az MSZP-ben. Méghozzá úgynevezett felmenő rendszerben, vagyis minden választott pozíció megnyílik addig. Hogy ezalatt Mesterházy stabilizálja-e pozícióját, avagy éppen a kritikus hangok erősödnek meg, ma még kiszámíthatatlan.

Az mindenesetre aligha illik bele a pártelnök forgatókönyvébe, hogy május végén nem hivatalos pártfórum, hanem úgynevezett pártnagygyűlés elemzi majd a vereség okait. És hogy erre kik kapnak meghívást és megszólalási lehetőséget, azt Botka Lászlónak, a választmány elnökének lesz dolga meghatározni.

Újra épül a fiatalok kontra öregek törésvonal.

Címkék: Választás 2014, MSZP

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!