A Balassi Intézet 250 ezer dollárral támogatja az amúgy 1,3 milliárd dollárból gazdálkodó Indianai Egyetem magyar programját – adta hírül a Galamus.hu, emlékeztetve a magyar egyetemeket sújtó megszorításokra. Hatos Pál főigazgató azzal indokolta a Magyar Nemzetnek a mindegy 50 millió forintos támogatást, hogy ezekből a diákokból válhat az a tudós nemzedék, amelynek kiegyensúlyozott ismeretei lesznek hazánkról, és hiteles, pártatlan forrásból ismerkedhetnek meg az ország kulturális, társadalmi viszonyaival.
Mint ahogy nem kidobott pénz az az 55 millió forint sem, amelyből a Köztársasági Elnöki Hivatal 75 fős díszőrségének varrtak díszegyenruhát. A honvédségi tárca sajtóosztálya azt is elmagyarázta a Népszabadságnak, hogy „a palotaőrökről vagy a palotaőrökkel közösen készített képek, videók bizonyára kedves emlékek maradnak és mindig jó érzéseket ébresztenek Magyarország iránt”. Ez esetben talán több uniós diplomatát kellene idehozni. Gyorsan, amíg még Schmitt Pál az államfő. Ugyanis a hvg.hu a héten a doktori disszertáció újabb részeiről bizonyította be, hogy azok szó szerinti fordítások, és ezzel a 225 oldalas anyag 213 oldaláról derült ki, hogy az nem Schmitt szellemi terméke. Bár a köztársasági elnök a BruxInfónak adott szerdai nyilatkozatában „messzemenőkig” visszautasította a plágiumvádakat, mondván: értekezése megfelelt a 20 évvel ezelőtti elvárásoknak, valójában az akkori törvények és az egyetemi szabályzat is a tudományos fokozat megszerzésének feltételként szabta az önálló kutatást. A Népszabadság szerint Orbán Viktor változatlanul bizalmi kérdésnek tekinti a Schmitt-ügyet, és még nem engedte el a zuhanó népszerűségű köztársasági elnök kezét, de a magyarok többsége már igen: a Medián szerint a megkérdezettek 41 százaléka az államfő lemondását, 38 százaléka a maradását támogatja.
Visszatérve a szűkösen mért források hasznos elköltésére: a BKV-csődöt az utolsó pillanatban megúszó Budapest decemberben 111 millió forintot osztott szét a Főpolgármesteri Hivatal 42 tanácsadójának, 4 főpolgármester-helyettesének, 22 irodavezetőjének és osztályvezetőjének, valamint 42 főtanácsadójának – írta az Index, miután a hvg.hu-val a hivatal sajtóosztálya azt közölte, hogy „a jutalom osztható, az nem prémium, ami teljesítményhez kötött. Ezek az emberek azért kaptak jutalmat, mert jól dolgoztak. Kizárólag a bérmaradékot osztották szét jutalom formájában.” A jutalmazottak között van Liebmann Katalin egykori híradós (600 ezer forint), Atkári János volt főpolgármesteri tanácsadó (1 millió 400 ezer forint), Mitnyan György volt XII. kerületi polgármester (900 ezer forint). Az Index emlékeztetett: a fővárosi önkormányzat munkáját igazgató vezetők között decemberben 54 millió forintot osztottak szét. A fővárosban szerencsére arra is szorítottak ki évi nettó százmilliót, hogy belvárosi irodát béreljen a 10 milliárdból gazdálkodó Budapesti Közlekedési Központ (BKK). A Blikk emlékeztetett: a BKV-t is felügyelő szervezet korábban a Főpolgármesteri Hivatalban működött szétszórt irodákban, de kinőtte az ott használt 2000 négyzetmétert, és 500 dolgozójával a Rumbach Sebestyén utcába költözött, 3787 négyzetméterre. Ugyanitt dolgozik a taxiállomásokat üzemeltető önkormányzati cég és a Parking Kft. is.
De még ennél is hatékonyabban lehet elkölteni az állami pénzeket. Az Átlátszó.hu írt arról, hogy az V. kerületi önkormányzat szerint a kerületben nincsenek favorizált építőipari alvállalkozók. Pedig a már felszámolás alatt álló Bau Holding 2000 Zrt. 2006 óta több mint 700 millió forintért kapott megrendeléseket az V. kerülettől, és azóta az Index azt is megírta, hogy uniós bírság is kinéz a Belvárosnak a Budapest Szíve program 2009-es közbeszerzési eljárása miatt. Az EU-s ellenőrök szerint a közbeszerzési kiírásnak csak egy, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt.-ből és a Bau Holdingból álló konzorcium tudott megfelelni, a pályázati árnál 10-15 százalékkal magasabb ajánlattal. A Szirt Építőipari Kft. esetében a portáltól az önkormányzat 6920 forint térítési díjat kért az általa kezelt – amúgy közérdekű – szerződésekért, később azonban az önkormányzati tulajdonú vagyonkezelő cég 1,2 millió(!) forintot követelt szkennelési költség gyanánt. Más érdekesről is írt az Átlátszó.hu.
Megkérdezték az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-től, hogy az elmúlt évben mely cégeknek nyújtott 100 millió forintnál nagyobb összegű hitelt. A listát a Közgép Zrt. kormányközeli óriáscég vezeti összesen 34 milliárd forinttal, de 4 milliárddal szerepel a listán például a Médiaszolgáltatás-Támogató és Vagyonkezelő Alap, 25 milliárddal a MÁV, 10 milliárddal a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. is. Az építőipari magáncégek közül a Közgép 34 milliárdján túl 3,8 milliárd forintos MFB-hitelt kapott a tavaly októberben csődvédelembe menekült Hérosz Zrt., 5 milliárdot pedig a szocialisták által korábban narancsszínű pénzszivattyúnak titulált Duna Aszfalt Kft. A portál azt is szerette volna megtudni, hogy mely cégek nem fizették vissza az MFB-hiteleiket az elmúlt tíz évben, kiknek folyósítottak vissza nem térítendő támogatást, illetve az államilag garantált hitelek esetében kik hívták le az állami garanciát. Az MFB Zrt. megítélése szerint viszont a kért adatok jelentős része banktitkot képez. Korábban az [origo] írt arról, hogy az állami megrendelések egész sorát elnyerő Közgép tulajdonosi háttere teljesen ismeretlen.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
