Némileg csökkentette a szakvizsgára készülő rezidensek külföldre vándorlását az ösztöndíjrendszer bevezetése, de a teljes problémát nem oldotta meg. A Markusovszky-ösztöndíj havonta nettó 100 ezer forinttal egészíti ki a rezidensek bérét. Az ösztöndíj bevezetése előtt a frissen végzett orvosok 40 százaléka nem lépett be a hazai szakképzésbe, ami nem jelenti azt, hogy feltétlenül mindannyian külföldre mentek. Jelenleg 20-30 százalék között van ez az arány, vagyis a Markusovszky és a többi kisebb ösztöndíj bevezetése némileg tényleg csökkentette az elvándorlást.
„A Markusovszky-ösztöndíj összességében csökkentette az azonnali pályaelhagyók és a külföldre áramlók számát, de még így is túl sokan mennek el az országból. Az egészségügyi kormányzat jó irányba indult el az elmúlt négy évben, de a mozgósított erőforrások nagysága nem áll arányban a probléma nagyságával” – mondja dr. Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) elnöke. „Kérdés azonban, hogy mi van a többi rezidenssel, 30 ezer orvossal, és mi lesz velünk szakorvosként. Mi lesz a Markusovszky-generációval? Erre még nem adták meg a választ a döntéshozók” – teszi hozzá az elnök.
Az ösztöndíjszerződésnek ráadásul komoly „ára” van: aki vállalja, az nem fogadhat el hálapénzt a betegeitől, emellett szakképesítésének megszerzése után az ösztöndíj folyósítása időtartamának megfelelő ideig itthoni egészségügyi szolgáltatónál dolgozik. Eszter 30 éves, egy fővárosi intézményben radiológus-rezidens. Az egyetem alatt még ő is azt tervezte, hogy külföldön kezdi meg a szakképzést, később érzelmi okokból döntött úgy, hogy mégsem költözik.
Ezek után viszont már logikusnak tűnt az ösztöndíj felvétele. A rezidensi alapbérből ugyanis nagyon nehéz megélni. Beszéltünk azonban olyannal is, aki annak ellenére sem veszi fel az ösztöndíjat, hogy itthon kezdte meg a képzést urológusként. „Semmilyen módon nem szeretném magam elkötelezni senki felé, mivel ki tudja, mit hoz a jövő, ráadásul ezzel az ösztöndíjnak az elvisége sem elfogadható számomra” – mondja Gábor. Bár teljesített külföldön szakmai gyakorlatot, nem vágyik külföldre. „Legalábbis ezt gondoltam, míg el nem kezdtem dolgozni, mostanában azért kicsit másképp kezdem látni ezt. Fáradt vagyok.
És frusztráló, hogy alig van idő egy-egy betegre, mert annyira sokan tartoznak a kórházbezárások miatt a területi ellátóegységekhez” – meséli.
Az ösztöndíjrendszer másik hátulütője, hogy az orvosok között feszültséget okozhat, hiszen egyes esetekben, ha az ösztöndíjat és esetleg hiányszakmapótlékot is kap a rezidens, többet kereshet, mint egy szakorvos.
Bár Eszter azt mondja, náluk ebből nincs probléma, mert a szakorvosok mind idősebbek, sok helyen rossz vért szült a bérfeszültség. Éppen ezért javasolta azt az MRSZ a héten, hogy 275 ezer forinttól kezdődjön az orvosi bértábla (legszerencsésebb esetben ugyanis ennyit kaphat egy rezidens), mert így megszűnne a bérfeszültség, és a hálapénz is visszaszorulna. Márpedig az MRSZ felmérése szerint a fizetés mértéke és a hálapénz kiszámíthatatlansága nagyban hozzájárul a frusztrációhoz, a kiégéshez, és közvetetten az elvándorláshoz is.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
