Mi lesz az egy százalékok sorsa?

„Nekem nem szokott szólni a könyvelőm, hogy rendelkezzem az egy százalékokról, így eszembe se jut. Amúgy nagyon alacsony összegről van szó, fölösleges lenne emiatt elgondolkodni ezen az egészen. Ha mégis megtenném, akkor beteg gyerekeknek vagy sérülteknek adnám, bár pont ezeken a területeken hallani a legtöbb visszaélésről. Így viszont megy, ahová a legkevésbé szívesen adnám: az államkasszába” – mondja Ildikó, egyike annak a körülbelül 1,2 millió tavalyi adózónak, aki bár 0 forint feletti adót produkált, úgy döntött, hogy nem rendelkezik annak 1+1 százalékáról. Így a lehetséges 22,1 milliárd forintból összesen közel 9 milliárd forint nem találta meg nemes ügyét és ment a közösbe. Ehhez képest az adózók hibájából (leginkább, mert nem fizették meg időben tartozásukat) elkallódott egy százalékokból származó 611 millió forint már nem is tűnik olyan jelentősnek, ezekben az esetekben legalább a hajlandóság megvolt az adakozás ilyen „vérveszteség” nélküli módjára.

Jóval kisebb kiesést, közel 90 millió forintot okoztak azon civil szervezetek, amelyek nem tudták igazolni, hogy a vizsgált időszakban, augusztus 1-jétől a nyilatkozattételükig nincs köztartozásuk, illetve hogy azt a tevékenységet végzik, amelyre gyűjtöttek. „Kivételes méltányossági alapon kaphatnak haladékot a kérelmezők ez ügyben. Így például ha a felajánlott egy százalékok nélkül a civil szervezet közérdekű célja kerülne veszélybe” – tájékoztat Linczmayer Szilvia, a NAV adószakmai szóvivője. Elesnek a támogatástól azok a civil szervezetek is, amelyek nem számolnak el azzal, hogy valóban a felajánlásoknak megfelelően, közérdekű célra költötték az egy százalékot. Őket az adóhatóság kizárja a kedvezményezetti körből, vagyis hiába ajánlja fel valaki egy ilyen szervezet részére az egy százalékát, az érvénytelen lesz. (A kizártak listája – kb. ezer szervezet – megtalálható a NAV honlapján.) Vannak olyan szervezetek is, amelyek nem élnek az egyszázalékos felajánlásokkal: legtöbbször az összegyűjt összeg bizonyul olyan kevésnek, ami nem éri meg számukra az utánajárást.

Ezzel szemben Gerencsér Balázs, a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány (NIOK) elnöke szerint túl szigorú a rendszer ebben a kérdésben, hiszen bármelyik egyesület kerülhet átmeneti pénzzavarba – arról nem beszélve, hogy egyes közintézmények és vállalatok milyen nagyságrendű köztartozásokat képesek felhalmozni –, ésszerűbb lenne az egész évet alapul venni. A NIOK számos, a kormánynak benyújtott javaslata mellett az is szerepel, hogy a szervezeteket az adóbevallási időszak előtt, és ne utólag vizsgálják, hogy ne a rendelkezés után derüljön ki egy szervezetről: nem felel meg a kritériumoknak. Mivel az olyan jellegű értesítések, hogy „az ön által választott szervezet nem kaphatja meg adója egy százalékát” (tehát megy a közösbe), csökkenti a nyilatkozási hajlandóságot, és növeli az amúgy is meglévő bizalmatlanságot.

Hogy mennyire szigorú az egyesületekkel szembeni elszámoltatási rendszer azt a szakma és az adóhatóság másként látja. Linczmayer Szilviának meggyőződése, hogy a vizsgálat megfelelőképpen szigorú, a beszámolási protokoll kiszűri a visszaélések lehetőségét: jól követhető a pénzek útja. A 2011-ben és 2012-ben végzett szúrópróbaszerű ellenőrzések nem találtak visszaélésre utaló nyomokat.

Gerencsér Balázs szerint sem tipikus a visszaélés, azonban úgy gondolja, hogy az ellenőrzési rendszer nem elég cizellált, és a visszaélésekre csak évek múlva derül fény. „Aki ma csal, az lehet, hogy csak öt év múlva bukik le, ha lebukik” – mondja, és hozzáteszi: a civil szervezetek körében köztudott, hogy a legnagyobb és legsikeresebb adománygyűjtők között vannak olyan szervezetek is, melynél nem nemes a gyűjtési cél. Hogy mégis újra és újra ők jutnak a legtöbb pénzhez az egy százalékokból, annak köszönhető, hogy nekik vannak a leglátványosabb kampányaik. Épp ezért azt ajánlja, hogy olyan szervezeteknek adjuk nyilatkozatunkat, olyanokat támogassunk, melyet ismerünk, vagy meg tudunk ismerni. Több tízezer kiváló civil szervezet közül választhatunk.

A rendelkezők fele azonban ma még nem ez alapján, hanem reklámok sugallatára hozza meg a döntését, így sokszor rossz helyre kerülnek a pénzek, rafinált üzletemberek zsebébe. „Ne szívfacsaró fényképek alapján döntsünk – tanácsolja Gerencsér. – Az adományozásnak a vásárláshoz hasonló mechanizmusa van, ugyanúgy hibás csak az érzelmi impulzusokra hagyatkozni.” A NIOK vezetője azt is hozzáteszi, hogy bár számos botrány kirobbant az egy százalékok körüli csalásokkal kapcsolatban, Magyarországon a közbizalom még mindig a civil szervezetek esetében a legnagyobb, és ez nem véletlen.

A NIOK és a vele karöltve tevékenykedő Adománygyűjtő Szervezetek Önszabályozó Testülete szerint sokat segíthetne az adományozási kultúra megerősödésében, ha a felajánlókat – amennyiben hozzájárulnak – megkereshetné a kedvezményezett szervezet, erre azonban más országok gyakorlatával szemben nálunk nincs lehetőség. Így továbbra is 60 százalék körül maradhat a rendelkezők száma, amely az adótörvények változásával a korábbi éveknél alacsonyabb összeget eredményez. „Sokan továbbra is azt gondolják, hogy az állam feladata a civil ügyek finanszírozása – összegez Gerencsér. – Emellett az adóbevallás egészével sem szívesen foglalkoznak, és az egy százalék feletti rendelkezést is további teherként fogják fel. Minél kisebb az összeg, annál kevésbé törődnek vele. Kutatásaink azt igazolták, hogy a legtöbbet a magas végzettségű, megyeszékhelyen élő, vezető beosztásban lévő nők foglalkoznak a kérdéssel, a legkevesebbet pedig a vidéken élő, nyolc osztályt végzett férfiak.”

Ha adónk egy százaléka akár a mi, akár az általunk választott szervezet hibájából nem érkezik meg a választott alapítványhoz vagy egyházhoz, akkor arról minden esetben értesítést kapunk. A döntés ellen 5000 forintos díj befizetésével és némi ügyintézéssel fellebbezhetünk – a fentiek tükrében tippelhetünk, hogy hányan teszik ezt meg.

Gyerekek és kutyák

Az elmúlt két évben ugyanaz az öt szervezet ugyanabban a sorrendben kapta a legtöbb egyszázalékos felajánlást, és a korábbi években is hasonlóan alakult a lista. Első helyen a Daganatos Beteg Gyermekekért Alapítvány áll, amely több mint 100 ezer felajánlótól 323 millió forinthoz jutott ily módon. Őket követi a Gyermekrák Alapítvány, a Gyermekmentő Támogató Alapítvány, a Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány és a Rex Kutyaotthon Alapítvány.

Az 1 százalék szentsége

A tavaly életbe lépett és többször módosított, majd egy alkotmánybírósági határozattal megkokizott egyházi törvény miatt nemcsak zavarosnak tűnik a 32 kiemelt egyházon felüli felekezeteknek szánt egy százalékok ügye, hanem az is. Azok az első körben el nem ismert egyházak, amelyek 2011. december 20-ig benyújtották fellebbezésüket tavaly ideiglenes technikai számot kaptak, amellyel a tervek szerint utoljára gyűjthettek egyesületté alakulásukig (hogy idén már a civilekkel „versenyezhessenek”). Ez a 89 felekezet tehát tavaly is megkapta az egyházaknak adható egy százalékokat. Azonban időközben az Alkotmánybíróság döntésére hivatkozva (április 30-ig) 8 egyházi státuszát elvesztett szervezet kért az adóhatóságtól technika számot. Azonban technikai számot az egy százalékos törvény alapján csak az egyházi törvény mellékletében felsorolt egyházak kaphatnak. (Jelenleg ezek kérelmét az adóhatóság felfüggesztette, ugyanúgy mint az őket megjelölt rendelkezők nyilatkozatait.)

Hogy célba találjon az egy százalékunk érdemes odafigyelni pár dologra. Az első és legfontosabb, hogy ne legyen adótartozásunk. Méltányossági kérelmeknél, például részletfizetés esetében nem esünk el az egyszázalékos lehetőségtől, de az általunk választott szervezet és egyház csak az utolsó részlet megfizetése után juthat hozzá a pénzhez. Fontos a határidő betartása és a pontos kitöltés (az aláírás hiánya miatt is bukhatók a százalékok).

Akkor sem érdemes veszni hagyni az egyházaknak adható 1 százalékot, ha elvi okokból nem szeretnénk odaadni semmilyen felekezetnek. Ezt az összeget ugyanis fordíthatjuk kiemelt költségvetési előirányzatra, amely jelenleg a Nemzeti Tehetségfejlesztő Program.

Az adhat.hu számos hasznos tanáccsal szolgál és megmutatja a felelős döntés lépéseit. Ezek egyike, hogy alaposan tájékozódjunk a szervezetekről. Ugyanezen az oldalon az NAV-nál frissebb, megbízhatóbb lista is található a civil szervezetekről, amelyen látszik, hogy van-e ügyészségi eljárás az adott szervezet ellen.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!