A kormánypárt az Alkotmánybíróság „felhígításával” próbálja megakadályozni, hogy a testület megsemmisítsen egy nyilvánvalóan alkotmányellenes javaslatot.

Ember- és családellenes lépésnek vélik a lapunk által megkérdezett szakértők a Fidesz javaslatát, amelyet két nappal azután nyújtottak be, hogy Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes kijelentette: nincs arról szó, hogy ha valaki már nyugdíjba vonult, akkor annak a nyugdíját a kormány felülvizsgálja. Lázár János frakcióvezető és Balsai István, az alkotmányügyi bizottság elnöke azonban pénteken olyan alkotmánymódosító javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, amellyel a 62 éves általános öregségi nyugdíjkorhatár előtt folyósított nyugellátás összege csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, ha pedig az ellátást igénybe vevő munkaképes, akkor meg is szüntethető. A módosított alkotmány rögzítené: nyugdíjat az kaphat, aki betöltötte az általános öregségi nyugdíjkorhatárt. A javaslat indoklása viszont arra utal, hogy kivételek lehetnek, például a nők 40 évnyi munkaviszony utáni nyugdíjba vonulása megmaradna. Az indítvány alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt még el nem ért, de korkedvezményes nyugdíjba vonultak nyugdíj helyett „a társadalombiztosítási vagy a szociális rendszer keretében, illetve a munkaerőpiacra való visszatérés lehetőségének megnyitásával a megélhetésükhöz hozzájáruló juttatásban” részesülnének. Azok a korhatár előtti nyugdíjasok, akik még munkaképesek, teljesen elveszíthetik a nyugdíjukat. Mivel munkahely már most is csak nagyságrendekkel kevesebb van, mint állástalan, mindez valószínűsíthetően azzal jár, hogy tízezrekkel nő majd a munkanélküliek amúgy is népes tábora.

A szolgálati nyugdíjjal visszavonult rendőrök és a rokkantnyugdíjasok járnának a legrosszabbul, de az elvileg érintett már most nyugdíjas körbe beleesne a 62 év alatti művésznyugdíj, bányásznyugdíj is. A lapunk által megkérdezett szakértők egybehangzóan úgy vélték: a nyugdíj szerzett jog, ami tulajdonvédelem alatt áll, ezt nem lehet alkotmányos szintre emelt alkotmányellenességgel elvenni. Továbbá nem tudják elképzelni, hogy az Európai Unióban egy, már nyugdíjjogot szerzett állampolgárnak csak azért szüntessék meg vagy csökkentsék a nyugdíját, mert elvileg még tud dolgozni; ez még a korhatár alatti, egészségkárosodáson, azaz rokkantságon alapuló ellátásoknál is problémás. Más a helyzet, ha állapotjavulás történt, s már nem rokkant, de ilyen esetben ma is megszűnik a jogosultság.

Kérdés, mi történik, ha egy nő előrehozott öregségi nyugdíjba ment, akkori feltételeket teljesítve 57 éves korában, s ma még nincs 62 éves? Mi lesz azzal, aki most ment csökkentett összegű, előrehozott nyugdíjba, 59 évesen? „Nem szabad összekeverni a 62 éves korhatárú normál nyugdíjrendszert, amelyben teljes nyugdíj adható, az öregségi nyugdíjjal, ami viszont 60 év alatt nem adható” – nyilatkozta lapunknak a Magyar Tudományos Akadémia nyugdíjszakértője. Simonovits András szerint a kormány hanyagul fogalmaz: nem zárja ki például, hogy egy 60 évesen nyugdíjba ment embert most visszakényszeríthessenek dolgozni.

Közgazdaságilag is értelmetlen a lépés, hiszen ettől nem lesz több munkahely – mondta Katona Tamás, volt pénzügyi államtitkár, az MSZP elnökségének tagja. Közölte: évi 284 milliárd forint az előirányzott összeg a nem korbetöltött rokkantnyugdíjra, ami 340 ezer főt érint. Ebből nem lehet 100 milliárdot kivonni. „Ebből szociális válság lesz. Ez történik, amikor PR-osok csinálják a gazdaságot, nem pedig közgazdász szakemberek” – jegyezte meg, abban reménykedve, hogy lehet különbség a beterjesztett és az elfogadott szöveg között.

A miniszterelnök szóvivőjének és a Fidesz frakcióvezetőjének közös közleménye szerint Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy lemondhasson „negyven-egynéhány éves”, tapasztalt, életerős emberek munkájáról, éppen ellenkezőleg, a nyugdíjkorhatár eléréséig biztosítani kell számukra a munkalehetőséget. Szijjártó Péter és Lázár János Harangozó Tamás sajtótájékoztatójára reagált, ahol az MSZP-s képviselő azt mondta, pártja szerint totális támadás sok százezer ember megélhetése ellen az alkotmánymódosítási javaslat.

A javaslat alkotmányossági próbájától nyilvánvalóan a Fidesz is tart, mert Lázár és Balsai indítványának másik eleme, hogy előrehozzák június 30-ig a jelenleg 11 fős Alkotmánybíróság 15 tagúra bővítését, és Paczolay Péter elnök utódját már nem a bírák, hanem az Országgyűlés választja majd meg, szeptember 1-jével. A Népszabadság szerint Áder János volt fideszes házelnök, EP-képviselő mellett Stumpf István neve is felmerült. Emlékezetes: Orbán Viktor egykori mentorát, a volt kancelláriaminisztert a kormánytöbbség úgy választotta alkotmánybíróvá, hogy nem volt sem alkotmányjogi, sem bírói tapasztalata. „Szerzett jogot sért a fideszes törvényjavaslat, ugyanis az Alkotmány­bíróságnak (Ab) van egy ilyen értelmezése” – mondta a VH-nak Lövétei István. Az alkotmányjogász szerint az Ab létszámának növelése vélhetőleg a megbízhatóbb emberek bebetonozásának érdekében történik, a testület szintjén is a bírói többség kiépítésének céljából.

Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszerve­ze­tének elnöke nyílt hadüzenetként értékelte a beterjesztett alaptörvény-módosítást célzó tervezetet. „Rendkívül sajnálatosnak tartom, hogy a kormány a velünk való egyeztetések nélkül, érdemi tárgyalások megkerülésével hozta meg döntését. Most már a szkeptikusok számára is világossá vált: mind a kormánynak, mind a Fidesznek eltökélt szándéka, hogy véghezvigye alkotmányellenes tervét” – fogalmazott Kónya Péter. A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke szerint egyértelmű, hogy nem hagyják abba a tüntetéseket. A Demonstrációs Bizottság hétfőn délután rendkívüli ülést tart, ahol megállapodnak a következő lépésről.

„Teljesen elfogadhatatlannak tartjuk a kormány terveit. Alkotmányosan szerzett jogokat próbálnak elvenni már nyugdíjba vonult dolgozóktól is” – reagált Árok Kornél. A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszer­vezetének elnöke elmondta: a jövő héten tartanak rendkívüli ülést.

Pach Dániel, a Rendőrszakszervezetek Védegyletének főtitkára szerint a kormány, szokott formája szerint, ismét erőből politizált. „A legkisebb gesztus, amit elvártunk volna a kormány részéről, hogy legalább jövő hétig, az egyeztetésekig várjon a bejelentéssel” – tette hozzá. Úgy véli, ha Lázárék ötlete belekerül az alkotmányba, gyakorlatilag alkotmányellenessé válnak a követeléseik, ráadásul rendvédelmi dolgozók tüntetnek, akik felesküdtek az alaptörvényre. Hétfőn délután egykor tart egyeztetést a demonstrációs bizottság arról, hogy mi legyen a következő lépés. „A kollégák már nagyon feldúltak, ezért kétszer is meg kell gondolni, hogyan tovább” – fogalmazott.

Egy másik érintett szakmai csoport, a bányászok szakszervezeti vezetője, Rabi Ferenc szerint is elfogadhatatlan az indítvány. Mint mondta: ragaszkodnak ahhoz, hogy a korkedvezményes nyugdíjról született korábbi konszenzusos helyzet bármilyen változtatása tárgyalásos úton történjen meg, ezért az Országos Érdekegyeztető Tanács azonnali összehívását követelik. Rabi felhívta a figyelmet: orvos-egészségügyi, fi­ziológiai és ergonómiai felmérések bizonyítják, hogy 25 évnyi föld alatti bányamunka után maradandó egészségkárosodás következhet be, és a korkedvezményes nyugdíjrendszer ennek megelőzését szolgálta. Emlékeztetett: korábban a bányászok annak tudatában fogadták el adott esetekben a bányabezárásokat, hogy igénybe vehetik a korkedvezményes nyugdíjat.

„Az indítvány hadat üzent az 55 év feletti valamennyi munkavállaló számára, különösen az iparban. Jelentős társadalmi réteg teljesen el fog szegényedni” – jelentette ki a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Székely Tamás attól tart, hogy megugrik az öngyilkosságok száma az elkeseredettség növekedése miatt. A vegyészszakszervezet is napokon belül dönt a reakcióról. Székely megjegyezte: sorozatosan érkeznek hozzájuk bejelentések arról, hogy az új vezetésű nyugdíjbiztosító sorozatosan visszautasítja a korkedvezményes nyugdíjat igénylőket. A bíróságon folytatódó ügyek száma Székely szerint az elmúlt egy évben nagyságrendileg megnőtt, pedig a rendelet a korkedvezményes nyugdíjjal kapcsolatban teljesen egyértelmű: mintegy 800 szakmát nevesít, amelyek művelőinek ma még joga lenne élni a kedvezménnyel. A szakszervezetek mindazonáltal választ várnak arra a kérdésre, hogy mi lesz azzal a pénzzel, amit a munkáltató fizetett be egy összegben a nyugdíjfolyósító számlájára a korengedményes nyugdíjba vonult volt dolgozója járandóságának kifizetésére.

 

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!