A magyar gazdaságnak és a költségvetésnek is súlyos gondokat okozhat az orosz válság. Bizonytalanná vált Paks 2 sorsa. Boríthatja a költségvetést, és a legnagyobb magyar cégeket hozhatja nehéz helyzetbe az orosz gazdaság és a rubel elhúzódó súlyos válsága. Még talán éppen az az agrárágazat úszhatja meg a legkisebb sérüléssel, amely a legutóbbi, 1998-as orosz válságot alig tudta kiheverni.
A rubel árfolyamomlása nyomán azonnal talajt vesztett a forint és dominóként dőltek a pesti parketten az oroszországi leánybankjaik és leányvállalataik révén érintett tőzsdecégek. A legnagyobb magyar lakossági bank, az OTP esetleges oroszországi kivonulása nagyjából akkora veszteséget jelentene a pénzintézetnek, mint amennyit a devizahiteles mentőcsomag miatt kell leírnia. Hasonlóan szorult helyzetbe került az utolsó hazai független gyógyszercég. A Richter három éve rubelben rögzített árakon értékesíti termékeit az orosz piacon: minden 1 százalékos rubelgyengülés éves szinten 500 millió forinttal csökkenti a magyar cég eredményét.
A magyar állampapírpiacon is érezhető volt némi kilengés. A hosszú lejáratú kötvények ugrottak a moszkvai hírekre. Igaz, egyelőre nem szálltak el a hozamok. Ami részint azzal magyarázható, hogy a kötvénypiac mindig késve reagál a devizapiaci mozgásokra.
Másrészt a bóvli kategóriás magyar állampapírok még mindig viszonylag jól fizetnek a befektetőknek. Ha nem enyhül az orosz válság, akkor a magyar adósság finanszírozása is sokkal drágább lesz a korábbinál.
Jövőre már szinte bizonyosan recesszióba csúszik az orosz gazdaság, ami a kelet-közép-európai térség, azon belül hazánk gazdasági növekedését is lefékezi. Akár 1 százalékos is lehet az orosz hatás, ami kettétörheti a 2,5 százalékos növekedésről szőtt kormányzati terveket. Bár a volt szocialista országok gazdaságában az orosz piac súlya csekély. Érdekes módon az osztrák bankrendszer lehet a „fertőzés” terjesztője. Mert az ottani bankok mind az orosz piacon, mind a térségi országokban komoly érdekeltségekkel rendelkeznek.
A magyar kormány nagy ívű beruházási elképzeléseit is érzékenyen érinti az orosz válság. A Déli Áramlat gázvezeték építését, melyért Orbán Viktor miniszterelnök oly elszántan lobbizott Brüsszelben, már korábban lefújta Putyin elnök. Az orosz hitelből építendő, titkos szerződésekben rögzített paksi beruházás kapcsán pedig az a szorongató kérdés merül fel: ha Moszkva 17 százalékos jegybanki alapkamat mellett finanszírozza az orosz államadósságot, akkor mennyire életszerű, hogy a magyaroknak majd 4,5 százalékos baráti kamatlábbal hitelez?
Nincs tehát szerencséje az Orbán-kormányoknak az oroszokkal.
Emlékezetes, hogy 1998 nyarának végén, talán a legelső komolyabb – problémát az akkor kirobbant orosz pénzügyi-gazdasági válság okozta. A hazai élelmiszer-gazdaság csak 2001–2002-re tudta kiheverni azt a sokkot, melyről 1998 nyarán Orbán Viktor még azt nyilatkozta, hogy elhanyagolható hatása lesz a magyar gazdaságra.
Ehhez képest a Moszkvába tartó magyar agrárexport 46 százalékra zuhant 1999-ben. Most egy kicsit más a helyzet: habár a keleti nyitás ellenére a magyar agrárkivitelben nem játszik már meghatározó szerepet az orosz piac. Szerencsénkre, mert az idén ez már a harmadik orosz csapás az ágazatra. Elsőként február végén állították le a sertés, sertéshús és hústermékek importját az oroszok. Aztán jött az augusztusi, majd októberi embargó. Ezek miatt aztán a mostani válság nem okoz sokkszerű hatást, de azon cégek, amelyek még mindig tudtak szállítani Moszkvának, nagy bajba kerülnek. Van egy pozitív hatás is: a gazdálkodók még örülhetnek is, mert a rubel bedőlése okán meggyengült forint miatt a felvásárlási árak növekednek.
Több százmilliárdos lyuk tátong a büdzsén – főhet a feje Varga Mihálynak. Lásd elemzésünket itt.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
