Combtörés, fejsérülés, de mindenekelőtt súlyos lelki trauma a keddi miskolci bölcsődében történt vakolatomlás mérlege. Csőtörés, vakolathullás, beázás – a bölcsődék, óvodák és iskolák állapotfelmérésének mérlege. Vajon mekkora tragédia kell ahhoz, hogy kerüljön pénz az elkerülhetetlen felújításokra?
Pszichológusok segítik feldolgozni a miskolci bölcsődében a keddi traumát: kora délután épp pihenő bölcsődésekre omlott a külső vakolat, hat gyermeket szállítottak kórházba, öten könnyű, míg egy gyermek nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A 84 férőhelyre 83 bölcsődés jár, a napellenzők alatt tartotta az egyik csoport a délutáni csendes pihenőjét, ott ahol napközben sokat tartózkodtak és rendszerint ott olvastak mesét a gyermekeknek. A felügyeletet ellátó gondozók először tompa puffanást hallottak, majd fájdalmas gyereksírást. A 3,5 éves B. Bálint volt a legsúlyosabb állapotban, neki a combcsontja tört el a ráhullott vakolattól.
A bölcsőde épületegyüttese 1969-ben betonelemekből épült, felújítására 2010 előtt nyert pénzt a város, amiből az egyik épületszárnyat tették rendbe, a másik kettőben csak belső munkálatok történtek. Szereltek viszont új szegőlemezeket a lapos tetejű épület falaira, amelyek funkciója az lett volna, hogy védjen a beázástól. A szakemberek azonban megállapították, hogy a szegőlemezek nem az előírások szerint kerültek a helyükre, ezért a fal beázott, ami a vakolat leválásához vezethetett. A borsodi rendőrség foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gyanúja miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.
– Borítékolni lehetett, hogy az ilyen, 35-40 éves, esetenként omladozó épületekben bármikor megtörténhet ehhez hasonló eset. A bölcsődék 90 százaléka ugyanis a ’70-es, ’80-as években, az akkori bébibumm miatt, az akkori technológiával épült, de nem hosszú távra. Mégis, ezek az intézmények sosem kaptak olyan pályázati pénzeket, amiből fel lehetett volna újítani, ami rekonstrukció volt, az is leginkább „barkácsolásnak” nevezhető, mint a miskolci példa is mutatja – mondja Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Kollégái a fenntartók felé folyamatosan jelezték a gondokat: az idősebb épületekben ma már rendszeresek a beázások, a csőtörések, a vakolatbomlás, gondot okoz a korszerűtlen fűtés, a rossz szigetelés… – Komolyan kell venni, hogy az intézmények döntő többsége elavult, lerobbant és ráadásul túlzsúfolt – folytatja Szűcs Viktória, aki szerint a bölcsisek ráadásul több szempontból is hátrányban vannak az ovisokkal, iskolásokkal szemben: nekik ugyanis még csak biztosításuk sincs az ilyen balesetek esetére.
– A bölcsődék időzített bombák, semmilyen tekintetben sem haladtak az idő múlásával – mondja már Scher Ferencné, a Magyar Bölcsődék Egyesületének ügyvivője, aki maga is intézményvezető. – A gyerekek veszélyben vannak, miközben a fenntartók a működtetés, karbantartás költségességével indokolják, miért nincs változás, holott tudható: az elavult rendszer a legdrágább, nyeli a forintokat. De valahogy a bölcsődék azok, amik mindig kimaradnak mindenféle pályázatból, most először férhetünk mi is hozzá pályázható pénzekhez, aminek feltétele a férőhelybővítés – Észak-Magyarországot kivéve, ahol képtelenek új helyeket építeni – mondja az ügyvivő.
Ma 689 bölcsőde működik Magyarországon, a 35 400 férőhelyen pedig csaknem 36 700 kisgyermek osztozik. Az egyetlen, hivatalos felmérés egyébként csaknem 5 éve készült, akkor összesen 557 intézményt néztek végig. Kiderült, voltak olyan intézmények, ahol a gyermekek száma meghaladta az engedélyezett létszám kétszeresét is. Ugyanakkor a járványügyi biztonság feltételei az intézmények nagy részében hiányosak voltak. A balesetmentesség feltételei a bölcsődék mintegy egynegyedében nem valósultak meg. A bölcsődéknek mindössze 18 százaléka felelt meg a közegészségügyi követelményeknek.
Felismerni a piaci rést A jó vállalkozás mindig képes megújulni, meghallja az idők szavát, érzékenyen és gyorsan reagál a felvetődő igényekre. Ilyen leleményes volt az a cég is, amely azonnal meglátta a lehetőséget a parlament által április 29-én elfogadott törvénymódosításban, amelynek értelmében az óvodák és az iskolák húsz százalékkal eltérhetnek a törvényben meghatározott maximális osztálylétszámtól. Igen ám, de sok helyen több gyereket maximum a falak kiverésével lehetne a termekbe zsúfolni. A cég azonban megtalálta a megoldást: a helyhiányt „az északi országokban nagy népszerűségnek örvendő könnyűszerkezetes falrendszer” felhúzásával képzelik el. A hatéves kori kötelező beiskoláztatás valamint az óvodai helyek szűkössége okán nem kérdés: lesz még megrendelés. Mégiscsak akadnak nyertesei a közoktatás átalakításának…
„Falomlás? Összedőlő épület? Bármikor, bárhol megtörténhet ez nálunk is” – mondják az iskolák vezetői. Intézményeiket ugyan legutóbb két éve mérték fel, de maga az Országos Tisztifőorvosi Hivatal is azt mondja: változás azóta nemigen történt. Pedig a kép akkor is lesújtó volt. Például egyetlen város, Érd nyolc intézményéből öt kapott értesítést arról, hogy az ingatlanokban talált problémák „súlyosan veszélyeztetik a gyermekek egészségét és testi épségét”. Egyes osztálytermek mérete nem felel meg az adott gyermeklétszámra előírt alapterületnek. A hatóság szerint baj van a padlóval, a fűtésrendszerrel, a nyílászárókkal, a vizesblokkokkal, a külső csapadékelvezető csatorna hibái miatt pedig több helyen penészednek a falak. De hasonló problémákra, és számos balesetveszély-forrásra hívták fel a figyelmet a többi intézmény esetében is, felszólították az önkormányzatot, hogy a javításokat, felújításokat, cseréket végezzék el. Akkor az önkormányzat a sürgős megoldásra szoruló hiányosságokat megszüntette ugyan, de a valódi megoldásra már akkor sem volt pénze. A két éve vizsgált öt iskolából kettőt kerestünk meg: azóta sem történt érdemi változás. Dombainé Bokor Mária, a Móra Ferenc Általános Iskola igazgatónője többször és több helyen is jelezte: komoly gondok vannak, egy ideje azonban már nem teszi. Úgy érzi, fölösleges.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!