Migrációs adóbevétel: nulla forint

Oda lenne a magyarok biztonsága, ha a bevándorlási különadón múlna a határvédelem. Az államkasszába várt bevételt ugyanis a „migrációs krízis” kezelésére fordítaná a kabinet. Jelen állás szerint azonban egy parizeres zsemlét sem tudnának venni a határzár őrzőinek abból a pénzből, amennyi az adóhatóság (NAV) számlájára befolyt.

Külföldről pénzelve

Az egész őrület még tavaly kezdődött, amikor a kormány számára világossá vált, a migrációs krízissel nemcsak a magyar, de talán még az európai választásokat is durván meg lehet nyerni. Ekkor fogadták el a külföldről támogatott szervezetek regisztrációjáról szóló jogszabályt, azzal a nem titkolt céllal, hogy megbélyegezzék a szerintük létező „Soros-hálózatot”. Jelenleg 129 szervezet szerepel a Civil Információs Portál hivatalos honlapján. Közte járulékos veszteségként a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Bátor Tábor Alapítvány, a Rex Kutyaotthon, a Vetőmag Szövetség és – Soroséknak van humora – a Rubik Kocka Speedsolving Egyesület.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) költségvetésének jelentős részét külföldről kapja, de nem regisztrált a digitális bírósági felületen, és a honlapjára sem „tűzte ki a Soros-csillagot”.

„Tavaly óta két pénzügyi beszámolónk is ismert, de egyetlen hatóság sem érdeklődött, miért nem regisztráltunk. Ez a legékesebb bizonyítéka, hogy a kormány politikai számításból esett neki a számára kellemetlen, független civil szervezeteknek” – mondta a VH-nak Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója. Szerinte az, hogy a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület, az UNICEF vagy a Transparency regisztrált, nem jelent megalkuvást, hiszen a jogvédelem inkább a TASZ profilja. „Állunk a következmények elé, és alig várjuk, hogy bíróságon állhassunk ki az igazunkért.”

Így számolnak ők

Ha feltételezzük, hogy a kormány nagyon is ért a pénzügyekhez (vannak erre utaló jelek), bárhol képes forrást fakasztani a kies magyar tájon (pláne Elios-félhomályban), akkor azt kell gondolnunk, eleve nem számoltak különösebb különadó-bevétellel. A jövő évi költségvetésben, amelyet a bevándorlási különadóval együtt július 20-án fogadott el az Országgyűlés, nem találtuk nyomát Varga Mihály tárcájának bevándorlásadóra éhes várakozására. Pedig ha a Fidesz ekkora erőket mozgósít a Soros-szervezetek ellen, akkor rengeteg pénzről lehet szó. A „tömeges” bevándorlás kezelésének a kiadásaira beállítottak 29 milliárdot a költségvetésbe, de hogy ezt legalább részben a különadóból fedeznék, annak nincs nyoma. Megkérdeztük a NAV-ot, mennyi adóalany jelentkezett be eddig, és mennyi pénz folyt be a kasszába, de ez idáig nem válaszoltak. Gulyás Gergely miniszter naprakészségére kell hagyatkoznunk, a kormányinfón ő azt mondta, semennyi.

Két dolog lehetséges. Eddig nem keletkezett adókötelezettségük a vélelmezett Soros-szervezeteknek, és akkor nincs itt semmi látnivaló, vagy nem érzik magukra nézve kötelezőnek a jogszabályt. Ilyenről tudunk nem egyről, a korrupciós ügyeket borító Transparency International már a törvény hatályba lépésekor jelezte, nem vonatkozik rá a jogszabály, és ha kell, ezt bíróságon fogja bizonyítani. A Helsinki Bizottság is tudatta, írja az mfor, hogy „semmi olyan tevékenységet nem folytatnak, amit a törvény adóztatni rendel”, és támogatóik, az Európai Unió és az ENSZ mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól. A harmadik eshetőségről a kormány nyilván sokat tudna beszélni és plakátolni, de segítünk: Sorosék adóelkerülők, nem akarnak fizetni, mert kell nekik a pénz a globális embercsempészet emelkedő költségeire.

Szőnyeg szélén

A Velencei Bizottság és az Európa Tanács delegációja ezekben a napokban Magyarországon vizsgálja a bevándorlási különadóról szóló törvényt. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára erről azt mondta: „Magyarország azért van a szőnyeg szélére állítva, mert a többségitől eltérő a bevándorláspolitikája”. A rendszerszintű korrupció- és jogállampolitikája sem átlagos, tesszük hozzá.

FOTÓ: AFP

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!