Mikor lesz gyógyítható?

Szenzációs felfedezés! Hétről hétre szembesülünk valami hasonló szalagcímmel – többnyire a bulvárlapok hasábjain, többnyire legyintünk is rájuk. Pedig vannak valóban elismert eredmények a rákkutatásban, ráadásul a magyar tudósok csak idén legalább négy alkalommal értek el valamilyen áttörést a daganatos megbetegedések kezelésében.

Michael Lisanti, a Manchesteri Egyetem rákkutatója január végén publikálta tanulmányát, amelyben az antibiotikumok rákos sejtekre gyakorolt hatásait vizsgálta. A történet azért kapott szárnyra, mert a kutató nyolcéves kislánya adta az ötletet, hogy antibiotikumokkal kísérletezzenek (mivel azok más betegségeket hatékonyan gyógyítanak). Az eredmények pedig meggyőzőek voltak, Lisanti módszerével előbb-utóbb elérhető lesz a tumorsejtek és az áttétek kialakulási esélyeinek csökkentése. A kutatócsoportban, s így a publikáció névmutatójában is szerepelt egy magyar, dr. Ózsvári Béla, aki két éve dolgozik az egyetemen, és főként mellrák elleni gyógyszerfejlesztéssel foglalkozik.

Júniusban megismerkedtünk a „molekuláris tetoválás” kifejezéssel, amikor az ELTE kutatócsoportja, dr. Málnási-Csizmadia András vezetésével bemutatta felfedezését. A módszer lényege, hogy úgy sikerült gyógyszert juttatni a szervezet egyetlen sejtjébe, hogy a hatóanyag örökre benne marad. A felfedezés lehetővé teszi a daganatos megbetegedések (de akár bizonyos függőségek) célzott kezelését.

Júliusban a Nemzetközi Anyagcsere Társaság díjazta a HYD Rákkutató és Gyógyszerfejlesztő Kft. munkáját, amely dr. Somlyai Gábor vezetésével huszonöt éve foglalkozik a deutériummegvonás kutatásával, ami egészen új daganatterápiás irányt képvisel. Nemzetközi együttműködésről van szó, amelyben amerikai és francia kutatók is dolgoznak. A kezelés jelentősen csökkenti a daganatok előfordulását anyagcsere-betegségben szenvedőknél.

Októberben aztán jött a Nature Magazine folyóiratban publikált cikk, ami két hazai kutatónak is elismerést hozott (lásd Nincsenek határok című keretes írásunkat), majd a Semmelweis Egyetem munkatársai álltak elő egy olyan módszerrel, ami természetes úton győzné le a rákos sejteket. Dank Magdolna, az egyetem docensének magyarázata szerint a daganat nagyon „okos”, ezért megpróbál elbújni az immunrendszer elől, nehogy az felismerje és elpusztítsa. A kutatók ezt a mechanizmust igyekeztek áttörni egyfajta célzott terápiával, hogy ne rejtőzködhessen a rákos sejt, s hogy munkára ösztökéljék az immunrendszert.

Hova tovább?

Joggal merül fel a kérdés: ha ilyen szép eredményeket érnek el a kutatók, mikor kerülnek végre a boltok polcaira azok a gyógyszerek, a kórházak műtőibe azok az eszközök, amelyekkel gyógyítható lesz a rák, illetve annak bármilyen formája. Ám sajnos onnantól, hogy egy kutató vagy kutatócsoport éveken, néha évtizedeken át tartó munkáját publikálja, még nagyon hosszú az út a valódi gyógymódokig. Először ugyanis a szakma veszi górcső alá a tanulmányokat, majd különböző kísérletek következnek, míg eljut odáig egy-egy módszer, hogy embereken is kipróbálják. De még innentől is hosszú az út, mire a bonyolult engedélyezési procedúra után bejegyzett gyógyszer lehet belőle.

Kitüntetett eredmények

Az orvostudomány egyik legelkeseredettebb harca jelenleg világszerte a rák ellen folyik. Nem véletlen, hogy az idei kémiai Nobel-díjat is három olyan kutató (Tomas Lindahl, Paul Modrich és Aziz Sancar) kapta, aki azt térképezte fel molekuláris szinten, hogyan javítja a sejt a károsodott DNS-t. Módszerük elméletben lehetővé teszi a daganatos sejtek „megjavítását”. S még szinte meg sem jegyeztük a nevüket, máris jött az újabb hír egy áttörésről. Maláriát vizsgáló dán kutatók (Ali Salanti, és egykori tanítványa Mads Daugaard) jöttek rá véletlenül arra, hogyan lehet célzottan elpusztítani egyes rákos sejteket. Kutatásuk némileg előrehaladottabb, már egereken is tesztelték, és működött.

Nagyon rosszul állunk

A világon évente 14 millió esetet diagnosztizálnak, és mintegy 8 millióan halnak meg valamilyen daganatos betegségben. A WHO becslése szerint ezek 40 százaléka megelőzhető lenne, ha időben észrevennék a betegséget, vagy a páciensek hozzájutnának a megfelelő kezelésekhez. Magyarországon kifejezetten tragikus a helyzet. Évente 80-90 ezer új esetet diagnosztizálnak, és több mint 32 ezren halnak meg rákban. Ez a második leggyakoribb halálozási ok – az első helyen a szív- és érrendszeribetegségek állnak. A vezető halálok a tüdőrák, amit a vastagbél- és végbél-, az emlő-, a gyomor- és a prosztatarák követ. Magyarország ráadásul világelső a tüdőrák okozta halálozásban.

Szeretnénk hinni, hogy a tudomány a maga kiszámítható útján halad. Csakhogy vannak véletlenek, amik nélkül ma nem tartanánk ott, ahol. Ilyen például, hogy Csabai István, az ELTE TTK Fizikai Intézetének kutatója nem villamosmérnök lett, hanem fizikus. Véletlen az is, hogy előző munkája az univerzum feltérképezése volt, s így fő kutatási területe a nagy mennyiségű adatok, tudományos adatbázisok elemzése lett. Így vált az lehetségessé, hogy tudását a csillagászat után egy másik fontos területen kamatoztassa: a rákkutatásban.

 

Nincsenek határok

„A tudományban ma már nincsenek határok. A számítógépeknek köszönhetően eltűntek a távolságok, még az olyan, hagyományosan magányos kutatási területeken is, mint a matematika komoly, akár több száz fős csoportok tudnak dolgozni. Nálunk is ez volt a helyzet” – magyarázza Csabai István. A fizikust Spisák Sándor kereste meg, aki jelenleg a Harvard Egyetemen kutat, mert szüksége volt az ELTE professzorának speciális tudására. A munkában több mint tucatnyian vettek részt, a világ különböző egyetemeiről, intézeteiből. „Mindenki a saját részterületére koncentrál, egyeztetünk, mintha csak egymással szemben ülnénk. Ma már nem bonyolult egy ilyen kutatócsoport összehozása” – meséli a fizikus. Így jutottak el odáig, hogy a közelmúltban az igen rangos Nature Medicine tudományos folyóiratban publikálták kutatási eredményeiket. „Az ember DNS-ében mintegy 3,2 milliárd bázispár, azaz „betű” van, amelyek meghatározzák a szervezet működését. Ezek a betűk írják le, hogyan nézünk ki, milyen színű a hajunk, a szemünk, és azt is, hajlamosak vagyunk-e vagy sem egyes betegségekre.

Két ember genomjai között nagyjából 5 millió betű lehet az eltérés. Ezek közül azonban csak néhány okozhat daganatos megbetegedést. Ilyen mennyiségű adatot az emberi elme képtelen átlátni, számítógépekre van szükség az elemzésben. A tudományágak ötvözésével tudtuk pontosan beazonosítani azokat a mutációkat, amelyek egyes megbetegedésekért felelőssé tehetőek” – magyarázza a kutató. Az eredmények pedig meggyőzőek. A kutatócsoport 35 ezer mintát vizsgált, a prosztatarákra fókuszálva (ezért is fontos a nemzetközi együttműködés, hiszen ennyi mintát egy olyan kis országban, mint Magyarország, képtelenség lenne belátható időn belül összegyűjteni).

Az eredményeket összevetve pedig sikerült a genom azon pozícióját megtalálniuk a több milliárdból, amelyen lévő bázist kicserélve (frissen kifejlesztett genomszerkesztési módszerek már ez is lehetővé teszik) átbillenthető a sejtek normál, illetve rákra jellemző működése. „Azt nem mondom, hogy ettől holnapra gyógyíthatóvá válik a rák, de tettünk egy lépést afelé, hogy megértsük, hogyan működnek a daganatos sejtek, és hogyan lehet ezen változtatni” – magyarázta az innováció lényegét Csabai István.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!