A magyarok rendőrrel, a németek spájzzal, az oroszok nehéztüzérséggel erősítenek

Majdnem 3 ezer újoncot toboroz a rendőrség, az erőszakszervezet így mintegy tizedével duzzasztja 40 ezresre létszámát. Az új erőket a kormány a határra vezérli, hogy „élőfallal” rettentsék el a menekülteket a tiltott határátlépéstől (lásd még: kerítésmászástól).

Így a rendőrség tagadhatatlanul ütőképesebb és tömegesebb szervezet, mint a katonaság, ahol mindössze 3-4 ezer fő fogható érdemben hadra. (A teljes létszám mintegy 25 ezer fő, de ebben benne van a honvédség kezelésében lévő két nagy kórház, a tárca stb. állománya is.) Ám aránytalanságról szó sincs. Egész egyszerűen azért, mert a „polgári válsághelyzetek” jelenleg sokkal nagyobb kihívás elé állítják az országot, mint a katonaiak. És ez az EU többi tagállamára is igaz.

Rendőrök és tartalékosok

Ugyanis amennyiben egy NATO-országot megtámadnak, a szövetség csap vissza, azaz a reagáló erők gerincét az amerikai, a német, a brit és a francia csapatok adják. Míg egy belső válság esetén minden államnak magának kell helytállnia. Kézenfekvő, hogy ilyen esetben a rendőrök játszhatnak főszerepet, de bevethetők egy másik „militáns csoport tagjai is – a tartalékosok.

Ők az átmenetet jelentik a civil és a katona között, és szervezésükről már megszületett a kormánydöntés (csak a végrehajtási határozat hiányzik). A kabinet ugyanis arra törekszik, hogy az ország 197 járásában mindenhol legyen egy századnyi tartalékos (katonáéknál a század mintegy 72-75 embert jelent). A jövőben őket lehet bevetni katasztrófavédelmi vészhelyzetben.

Német antiterror

Ezzel a „mozgósítással” azonban Magyarország nem minősül különcnek. Bevett módszer ugyanis, hogy a társadalomlélektani vészhelyzetet a kormányok „erőfelmutatással” kezelik. Ez jelentheti azt is, hogy azt az érzetet keltik a polgárban, miszerint önmaga is képes hatékonyan reagálni egy válságra, illetve minimalizálni a következményeit. A jelek szerint ez történik most Németországban is.

Nem csoda, hogy ott akadnak szép számmal, akik máris feltöltötték a spájzot hideg élelemmel és vízzel, míg mások a (gyűjtögető életmódot folytató) hörcsögökön poénkodnak, mióta a sajtó megszellőztette a német kormány új polgári védelmi tervét. A német mezőgazdasági minisztérium és a szövetségi polgári védelmi és katasztrófavédelmi hivatal szakértői négy évig dolgoztak az 1995-es terv felújításán, a végleges verziót szerdán el is fogadta a német kormány. Arról megoszlottak a vélemények, hogy az elmúlt hónapok terrorfenyegetettsége miatt sikerült-e pontot tenni a 69 oldalas dokumentum végére, vagy a választásokra készül- e a konzervatív fordulattal a kormány, esetleg csak véletlen az egybeesés.

Noha a „lakosság védelmi helyzetéről szóló új koncepció” igen csekély esélyt lát arra, hogy az országot hagyományos értelemben vett katonai támadás éri, számolnak annak a kockázatával, hogy hackertámadás, vegyi fegyverekkel elkövetett terrortámadás vagy természeti katasztrófa következtében egy időre víz vagy áram nélkül maradhat a lakosság. Thomas de Mazière belügyminiszter már azelőtt beszélt apokaliptikus vízióiról, hogy hivatalosan is ismertette volna az új programot.

Nemrég iskolás gyerekeknek magyarázta el, miként kell felkészülniük arra, hogy megmérgezik Németország élelmiszer- és ivóvízkészleteit, vagy épp elvágják a gáz- és olajvezetékeket. Aztán a sajtónak az áram- és internetszolgáltatás ideiglenes kikapcsolásával is árnyalta a képet.

A forgatókönyvben szerepel egy sor magától értetődő intézkedés. Például vészhelyzet idején hasznos mobiltelefonos alkalmazást fog a kormány fejleszteni, és afféle óvóhelyeket létesítenek a katasztrófák idején kulcsfontosságú minisztériumok számára, hogy baj esetén is zavartalanul irányíthassák az országot.

Azonban a terv legnagyobb visszhangot keltő része azt tanácsolja minden német állampolgár számára, hogy a váratlan eseményekre felkészülendő szerezzen be öt napra elegendő vizet (fejenként napi két literrel számolva) és tíz napra elegendő tartós élelmiszert, például 1,5 kiló konzerv- vagy szárított húst, 2,5 kiló konzervgyümölcsöt. Emellett azt is hasznosnak tartják, ha gyógyszereket, gyertyákat, gyufát, elemeket, takarókat és készpénzt is tartanak otthon szükség esetére.

Választási hadikampány

A Zöldek és a baloldali Linke párt ezért azzal vádolja a kormányt, hogy felesleges pánikot kelt az amúgy is nehéz időkben. Az utóbbi politikai formáció vezetője, Dietmar Bartsch egyenesen arról beszélt, hogy „a kormány azt a látszatot kelti, mintha egy háború szélén állnánk”. Ehhez csatlakozott jó néhány publicista és a közösségi oldalak vicces kedvű felhasználói, így több lap is hörcsöggel a címlapján jelent meg, és #Hamsterkaeufe (hörcsögfelhalmozás) címkével látják el az elmés hozzászólásokat, melyeknek külön élt ad, hogy az ajánlásban olajos magvak felhalmozása is szerepel.

Az irónia ellenére valóban elhatalmasodott valamilyen baljós érzés a német közvéleményen, ugyanis sokan már arról beszélnek, hogy hamarosan a 2011-ben eltörölt sorkatonaságot is visszaállíthatják.

A döntésnek jogilag semmi akadálya nem lenne, mivel az alkotmány továbbra is lehetővé teszi, hogy a fiatalok katonai vagy polgári szolgálatot teljesítenek.

Eközben a nagykoalíció pártjai, a kereszténydemokraták és a szocialisták is igyekeztek megnyugtatni az embereket, hogy nincs abban semmi rendkívüli, ha baj esetére tanácsokat adnak az embereknek, és az „előrelátó politikai gondolkodás része, ha higgadtan felkészülnek a katasztrófa-forgatókönyvekre”.

Ezt erősítette meg a német Vöröskereszt egyik vezetője, Wolfgang Kast is, aki szerint mivel az emberek hozzászoktak a békéhez, egyre kevésbé számítanak a vészhelyzetekre.

Ugyanakkor nem szabad azt sem elfelejteni, hogy szeptemberben Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben is választásokat tartanak, így az utóbbi időben meggyengült kormánypártoknak szüksége van valamilyen eszközre ahhoz, hogy az elpártolt konzervatívabb szellemű szavazókat visszaszerezzék. Egy kis riogatás a katasztrófákkal éppen kapóra jön ehhez.

A fegyverzet legyen fegyverzet

Hogy a legitimitás megőrzése és népszerűségének kigyúrása a célja Putyinnak, az nem vitás. Igaz, ő nem finomkodik „lélektani és polgári hadviseléssel”, a hadsereg legyen hadsereg, így az elnök harckészültségbe helyezte a déli katonai körzet egységeit.

Az augusztus 31-ig tartó hadiállapotot azzal indokolta az orosz vezetés, hogy nem árt tudni, mennyire gyorsan képesek akcióba lendülni a katonák. Csakhogy a déli körzet különösen érzékeny, hiszen ide tartozik a Feketetengeri flotta, illetve a Kaukázus vidéke is, azaz, ha Putyin netán Ukrajna vagy éppen a Közel-Kelet felé mozdulna, innen teszi.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!