Állítólag drónnal, vagyis pilóta nélküli repülő szerkezettel kísérelték meg múlt héten megölni Nicolas Maduro venezuelai elnököt.
A támadásban végül senki nem sérült meg, az egyre népszerűtlenebb, országát egyre mélyebb válságba sodró és diktatórikus módszerekkel irányító Maduro politikai ellenfeleit vádolja a merénylettel, amely ismét felhívta a figyelmet arra: a drónok számos területen, így a hadviselésben is új kapukat nyitottak. Utóbbi nem újdonság, a pilóta nélküli repülőalkalmatosságokat az amerikai hadsereg fejlesztette ki, az első kísérleteket még a 20. század első felében végezték, bár azok az eszközök alig hasonlítottak a mai kicsi és könnyű szerkezetekre. Azóta viszont az egyik legfontosabb harci eszközzé vált: az amerikaiak bevetettek páncéltörővel felszerelt drónokat Bosznia, Irak, Koszovó, Jemen és Afganisztán felett is. Több magas rangú tálib vezetőt is felfegyverzett drónnal iktattak ki az elmúlt években, legutóbb június közepén Mullah Fazlullah pakisztáni terrorista vezetőt, aki többek között a Malála Júszafzai Nobel-békedíjas emberi jogi aktivista elleni egykori merényletet is megszervezte. A hadseregek mellett ma már a titkosszolgálatok is használják a drónokat a távoli célpontok kiiktatására, de a módszernek rengeteg a kritikusa. Az USA terroristaellenes támadásainak ugyanis sok, akár több ezer civil áldozata is lehetett, bár a pontos számok nem ismertek. Jelenleg még a hadászatban a legelterjedtebb a drónok használata, mert gyakorlatilag az ember fizikai jelenléte nélkül képesek küldetéseket teljesíteni – legyen szó felderítésről vagy akár konkrét célpontok megtámadásáról. A kritikusok egyik fő érve is az, hogy a drónok használatával gyakorlatilag katonáik életének közvetlen kockáztatása nélkül viselhetnek hadat az országok, ez pedig konzerválhatja a háborús konfliktusokat, mert kevésbé érdekeltek a mihamarabbi lezárásban.
Fentről minden más
A dróntechnológia a média, filmipar és a fotográfia világában is hatalmas változásokat hozott. Elég csak a sporteseményekre gondolni: a repülő kamerák a 2014-es szocsi olimpián debütáltak a sí- és snowboardversenyek közvetítéseiben, korábban soha nem látott szemszögből bemutatva a sportolók produkcióit. Azóta a drónokat egyre több eseményen használják az operatőrök, nem mindig hiba nélkül: 2015-ben például Marcel Hirscher síelőt majdnem „agyonütötte” egy drón, amikor néhány centiméterrel mögötte csapódott a földhöz egy olaszországi szlalomversenyen.
Ugyanakkor a drónokkal készült felvételek és képek nem csak esztétikailag nyújtanak teljesen új élményt: az újságírók munkáját is sok szempontból megkönnyítették. Sokkal egyszerűbb például megbecsülni egy demonstráción vagy más rendezvényen a résztvevők számát a magasból, mint a tömeg közepén állva. De akár nagyobb leleplezéseket is lehet tenni a drónok segítségével – egy texasi amatőr fotós például a magasból készített felvételek segítségével leplezett le egy húsipari céget, amely illegálisan öntötte egy közeli folyóba a disznóvért, ez pedig az üzem bezárásához vezetett.
Ahová ember nem mehet
A pilóta nélküli szerkezetek nagy előnye, hogy elrepülhetnek olyan helyekre is, ahol egy ember életveszélyben lenne – a fukushimai atomkatasztrófa után a katonai drónok voltak az elsők, amelyek közeli képeken mutatták meg, milyen állapotban van a reaktor, ez pedig rengeteg nélkülözhetetlen információval szolgált a szakemberek számára. A területen ma is olyan erős a radioaktív sugárzás, hogy még évtizedekig biztosan nem költözhetnek vissza a környékre emberek. Ezt is drónok segítségével derítették ki a kutatók, akik speciális, a sugárzás mérésére alkalmas eszközöket fejlesztettek ki, amelyek GPS-jel hiányában is képesek lézerekkel navigálni az erőmű közelében. A legnagyobb gondot a radioaktív törmelék eltakarítása jelenti, ezért olyan drónokat is fejlesztenek, amelyek képesek bejutni a sérült reaktorokba, hogy „segítsenek” eltávolítani az ott maradt fűtőanyagot az érdemi munka nagy részét végző robotoknak.
A természeti katasztrófák esetében egyébként is nagyon jól jönnek a kis méretű repülő szerkezetek, amelyek segítségével a hatóságok képesek felmérni a károkat, és kideríteni, hogy hol van szükség a személyes beavatkozásra. Emellett a vulkánok megfigyelésénél, kitörések előrejelzésénél is remek szolgálatot tesznek, és a hurrikánok, tornádók belsejébe is bereptetik őket, hogy jobban megértsék a forgószelek működését.
A drónok kiválóan alkalmazhatóak csomagküldésre is – Kínában és az USAban már könnyen előfordulhat, hogy a kisebb súlyú, 1-2 kilogrammos pakkokkal, levelekkel vagy akár pizzával egy apró repülő száll le a megadott címen.
A természet szolgálatában
A környezetszennyezés elleni harcban is „részt vesznek” a drónok. Dél-Korea fővárosában, Szöulban például hatalmas probléma a légszennyezettség, a környezetvédelmi minisztérium a közelmúltban repülő kamerákat vetett be, hogy leleplezzék az illegális égetéseket és üzemeket, amelyek a megengedettnél több szén-dioxidot és szálló port eregetnek a levegőbe.
De a drónok nem csak a zsúfolt utcák, de a védelemre szoruló természeti területek felett is jó szolgálatot tesznek: a Természetvédelmi Világalap (WWF) Észak-Amerikában segítségükkel pásztázza a védett erdőket. A törvénytelen fakitermelések, szemétlerakók mellett a lombkorona állapotából az is kiderül, ha a fák valamilyen más okból „nem érzik jól magukat”. A természetvédők minden eddiginél pontosabb számításokat végezhetnek a védett területek nagyságáról vagy éppen csökkenésükről. De az afrikai orvvadászok orra alá is sok borsot törnek a WWF drónjai, amelyek jelenleg Dél-Afrikában, Malawiban, Zimbabwében és Botswanában próbálják megóvni az elefántpopulációt, orrszarvúkat, nagymacskákat és más, ma már ritkának számító állatokat.
A vadászok elleni harc mellett a tudósok drónokkal figyelik többek között a lazacokat, nyulakat, oroszlánfókákat is, hogy többet tudhassanak meg az állatok viselkedéséről, amelyet egy ember jelenléte biztosan befolyásolna. Ahogy egyre gyorsabbak, kisebbek, nagyobb hatótávolságúak, vagy ha éppen arra van szükség, egyre erősebbek lesznek a drónok, úgy bővül majd a feladatok köre, amit képesek lesznek ellátni.
A tény, hogy a drónok oda is eljuthatnak és olyasmit is „láthatnak”, amit az emberek nem, számtalan személyiségi jogi problémát vet fel, emellett a balesetveszély sem elhanyagolható. A szabályozás a világon mindenhol nagy fejtörést okoz a döntéshozóknak, az Európai Parlament most egységes EU-s szabályozáson dolgozik. A biztonsági előírások mellett a szabályozás szerint a drónok bizonyos kategóriája felett az irányítóknak képzésen kell majd részt venniük, mielőtt vezetni kezdhetik az eszközt, amit regisztrálniuk is kell, hogy baleset esetén azonosítható legyen az üzemeltető.
Eltűnt személyek esetében is nagyon hasznos, ha a hatóságok keze ügyében van egy drón – júniusban az angliai Norfolk környéki mocsaraknál tűnt el egy 75 éves férfi egy családi kirándulás alkalmával. Közel 24 órát töltött egy sűrű nádasban ragadva, mire megtalálták. A rendőrség szerint a drón nélkül biztosan sokkal tovább tartott volna a keresés a nehéz terepen, így könnyen lehet, hogy az idős ember a drónnak köszönheti az életét. Ilyen esetekben az is előfordul, hogy a kis repülők segítségével juttatnak el ételt, vizet, valamilyen kommunikációs eszközt vagy elsősegélycsomagot a bajba jutottaknak, mielőtt a mentőcsapatok odaérnek.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
