Komoly harcokat vívunk minden nyáron a viszkető, nyári estéket megkeserítő csípések elkerüléséért, a harcnak azonban olyan állatok is áldozatául esnek, melyek kifejezetten fontosak a természeti körforgás és az ökoszisztéma szempontjából.
Ellentmondásos információk jelentek meg az utóbbi időben arról, hogy az emberekre veszélyes lehet-e a kémiai szúnyoggyérítés. Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője szerint az ezzel kapcsolatos adatok nem egyértelműek, de elképzelhető, hogy bizonyos mértékben a használt szer káros lehet a hormonrendszerre, az ezzel kapcsolatos kutatások jelenleg is zajlanak. A legtöbb szakértő egyébként azt mondja, hogy emberre nem jelent veszélyt a vegyszer. Ezzel szemben komoly probléma, hogy a kémiai irtás során az elpusztított rovarok kevesebb mint 1 százaléka szúnyog, az eljárás megöli többek között a méheket is. Ugyanakkor nagyon sok környezeti kárt is okoznak a vegyületek. Simon Gergely ezért úgy véli, érdemes volna áttérni a biológiai szúnyoggyérítésre. Ennek során baktériumtoxinnal pusztítják el a szúnyogok lárváit, ami más állatra nem káros. A kémiai irtás során használt idegméreg egyébként csak a kifejlett szúnyogot öli meg, pontosabban azokat az egyedeket, amelyek épp repülnek vagy a „szabad ég alatt” tartózkodnak és nem a levelek fonákján bújnak meg. A 24.hu-nak korábban Kemenesi Gábor virológus, a szúnyogalkatúak szakértője azt mondta: az irtás után néhány nappal a tenyészhelyekről lárvák milliói kelnek ki, így pedig a létszám ismét teljes lesz. Pedig az irtás csak akkor számít sikeresnek, ha 24 órán belül a csípőszúnyogok legalább 80 százaléka eltűnik a kezelt területről.
Idén nyáron eközben már több ezren aláírták azt a kezdeményezést, amit egy magánszemély a biológiai szúnyogirtás bevezetése érdekében indított. Ő azt szeretné elérni, hogy a katasztrófavédelem a jövőben ne használjon idegmérget.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
