Mindent rólunk - Brutálisan nagy testvért kreált az állam

– Mi a Hunguard-ügy igazi rákfenéje: az, hogy egy offshore hátterű vállalkozás közpénzmilliárdokat tesz zsebre, vagy az, hogy hatalmas adatbázisokba is bejárkálhat?

– Mindkettő. Egy 2014-ben született törvény alapján a közműszolgáltatók számlázási rendszerét a Hunguard auditálja, azaz hitelesíti…

– Közműszolgáltatók alatt a vízműveket, áramcégeket és gázszolgáltatókat értjük?

– Igen. De immár a Hunguardhoz tartoznak a távközlési cégek, illetve a bankok is.

– Közelítsünk praktikusan. Szükség van erre az auditálásra?

– Teljesen felesleges. A cégek eddig is intézték a számlázást, sokuk úgy érzi: a Hunguard auditálása csak pluszterhet jelent. A jelek szerint a cég kifizetőhelyként működik.

– És kit fizetnek ki a közbeiktatásával?

– Ismeretlen a tulajdonos. Amikor a Hunguard 2014-ben és 2015-ben szerződött a közműcégekkel, még négy magánszemély tulajdonolta – kettő közülük Rogán Antal feltalálótársa volt (a miniszterelnöki kabinetfőnök egy elektronikus aláírást jegyez – a szerk.). Aztán két személy helyébe többségi tulajdonosként egy máltai cég lépett. A tulajdonosi lánc egyik végén ma egy olyan ciprusi cég van, amelynek ügyvezetője a botrányos panamai offshore iratokban is szerepelt. Ennek a cégnek a tulajdonosa azonban nem ismert.

– Azt mondja, több millió ember és több százezer vállalkozás személyes adatai körül mozoghat egy ismeretlen hátterű, külföldi cég?

– A Hunguard teheti: rendelkezik az ehhez szükséges úgynevezett Telephely Biztonsági Tanúsítvánnyal, amit a Belügyminisztérium Nemzeti Biztonsági Felügyeletétől kapott.

– Akkor a belügy tudja, kik az igazi tulajdonosok?

– Kizártnak tartom, hogy ne érdekelte volna őket, kik a Hunguard igazi gazdái, már csak azért is, mert tudniuk kellett, hogy a tulajdonosi kör jelent-e bármilyen nemzetbiztonsági kockázatot.

– Mekkora ez a rizikó? Van az auditálásnak olyan eleme, aminek során szenzitív adatokat láthat a Hunguard?

– Hivatalosan nyilvánvalóan nincs felhatalmazása, hogy megismerje, kezelje a személyes adatokat. Ám a törvényi szabályozás számos ponton lyukas. Például nem kezeli azt a helyzetet, amikor az auditor cég a számlázási rendszer sebezhetőségét teszteli – noha ilyenkor valójában az összes ügyfél-információt megismerheti. Elvben mindenképpen. Ráadásul az említett Telephely Biztonsági Tanúsítvány felhatalmazza – igaz, csak általánosságban –, hogy megismerjen minősített, szigorúan titkos információkat.

– Ha szigorúan elvben is, de mit tudhat a Hunguard, ha úgy dönt?

– Akár egyedi esetekre is lebontva megismerheti a háztartások fogyasztását – képet kaphat valós vagyoni helyzetükről, kiadásaikról, tartozásaikról, mindenről.

– És mi a helyzet a cégekkel: ugyanúgy láthatja – a bankokon keresztül –, mire költenek, mire vesznek fel hitelt, kivel állnak üzleti kapcsolatban?

– A bankokkal kötött szerződéseket még nem ismerem, de a kérdés jogos.

– Hadd építsek összeesküvés-elméletet: ha van egy baráti cég, az ezekkel a bennfentes információkkal beelőzheti a piaci konkurenciát?

– Ezt hadd ne véleményezzem.

– Arról azért mondjon valamit, hogy mit lehet tenni!

– Először is benyújtunk egy törvényjavaslatot arról, hogy szűnjön meg a közműcégek és a távközlési szolgáltatók számlázási rendszerének időről időre kötelező auditja. Semmi szükség egy újabb fideszes pénzszivattyúra, és ezzel is csökkenthető lenne a szolgáltatások ára. Másodsorban az adatvédelmi biztoshoz fordulunk, véleményezze ezt a gyakorlatot, illetve segítsen megvédeni a személyes adatokat. Harmadrészt azt kérem az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságától, hogy vizsgálja meg, milyen nemzetbiztonsági kockázatot jelent a Hunguard ismeretlen tulajdonosi háttere és adathozzáférési lehetősége.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!