Az állam immár mindent tud a polgárairól. Amikor a Fidesz az előzetes választási regisztráció bevezetéséről beszél, részletes nyilvántartás készül az önkormányzatoknál valamennyi férfiről és nőről. A polgári védelmi kötelezettség jegyében még a munkahely címét is meg kell adni – erre még az amúgy anonim népszámláson sem kötelezték az állampolgárokat. A volt adatvédelmi biztos szerint nem véletlen, hogy az emberek bizalmatlanok.
Alig ért véget a legutóbbi nemzeti konzultáció, alig volt idő kibontani a miniszterelnök újabb levelét, máris újabb küldemények árasztják el a postaládákat: ismét adatbázis épül. Ezúttal a polgári védelmi kötelezettségről szóló törvény alapján gyűjtik be személyes adatainkat – férfiakét és nőkét – az önkormányzatok. A név, születési hely és idő, anyja neve, lakcíme a helyi személyi adat- és lakcímnyilvántartásban is rendelkezésre áll, de a törvény alapján az önkormányzat a szakképzettség, foglalkozás, munkahely, munkahely címe(!) rubrikákba is választ vár. (Ilyen részletességgel még az egyébként anonim népszámláláskor sem kérdezték az állampolgárokat.) Ez alapján vesznek szinte minden férfit és nőt nyilvántartásba a fővárosi és a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok. Aki nem válaszol 15 napon belül, az pénzbírsággal sújtható. Az adatokat csak a polgári védelmi kötelezettség megállapítására lehet felhasználni – áll a kérdőíven.
Ezzel tulajdonképpen bezárult a kör: gyakorlatilag mindent tudnak rólunk, a hatóságok, a hivataloknál külön-külön valamennyi információ megtalálható mindannyiunkról. A belső kontroll és a jogi eszközök akadályozhatják ma csupán, hogy ezek ne kapcsolódhassanak össze, mondjuk politikai célokból. Jóri András korábbi adatvédelmi biztos reméli, hogy itt még nem tartunk. Ő biztosi időszakában többször is kifogásolt egy-egy adatgyűjtést, legutóbb a szociális konzultáció kérdőívein szereplő vonalkódok miatt, amellyel szerinte összekapcsolhatóvá vált az állampolgárok véleménye a személyes adataikkal. „Elin dultunk annak idején az egyik végletből, amikor 1991-ben megszüntettük a személyi számot éppen adatvédelmi okokból. Helyébe lépett három természetes személyi azonosító, a személyi igazolvány-, az adó- és a taj-számunk. Mára ez a típusú intézkedés teljesen okafogyottá vált, hiszen az internettel ezekkel az azonosítókkal is pillanatok alatt mindenkiről minden tudható. A legfontosabb szempont, hogy az adatgyűjtés legitim legyen, s épp csak annyi információt kérjenek tőlünk, amennyi adott ügy érdekében szükséges” – nyilatkozta lapunknak a szakember, aki szerint mára már komoly bizalmatlanság övezi még a teljesen törvényesen és bizonyos döntésekhez nélkülözhetetlen adatgyűjtéseket is. „A sok-sok lekérdezés közé keveredett néhány negatív példa, mint mondjuk a Fidesz választási nyilvántartása, a Kubatov-lista, amelynek létezése máig vitatott (a Fidesz állítólagos választói adatbázisa „barátokról” és „ellenfelekről”, amelyről korábban Kubatov Gábor pártigazgató beszélt egy nyilvánosságra került hangfelvételen), de már a lehetősége is megteremti a bizalmatlanságot. Ugyanilyen az eredeti szociális konzultáció is, amely jó ideig tökéletesen törvénytelen formában folyt. Sok esetben ráadásul nem is látni, hogy egy-egy nyilatkozatnak, kérdéssornak adatvédelmi kockázata van. Amikor például a magán-nyugdíjpénztári tagságunkról kellett nyilatkoznunk a munkáltatónak, ez első körben nem adat. Ugyanakkor például a munkaadó kezében ez már információ, aminek politikai üzenete van” – magyarázta Jóri András.
A világon egyébként az adatszolgáltatás szintje erősen vitatott. Angolszász országokban például nincs is népességnyilvántartás vagy személyi igazolványszám sem, egy sor olyan információ, ami itt, Közép-Kelet-Európában mondjuk indokolható: adott állami feladatok ellátásához nélkülözhetetlenek bizonyos adatok. Az egykori adatvédelmi biztos szerint egy jogállami rendszerben mindig annyi és csak annyi információ kérhető a polgároktól, ami a cél érdekében maximálisan szükséges és indokolható lehet. Az pedig, ha ezek bárhol és bármikor összekapcsolódnak, közönséges bűncselekmény.
Életre keltenék a papírhadsereget
A tavaly elfogadott katasztrófavédelmi törvényt korábban már számos kifogás érte. Mostanában a kötelező polgári védelmi szolgálat került a bírálatok kereszttüzébe, valószínűleg azért, mert a településeken elkezdték kijelölni azokat a lakosokat, akiket szolgálatra köteleznek. Egyes kiválasztottaknak büntetés terhe mellett polgári védelmi tanfolyamokon és gyakorlatokon kell részt venniük.
– Korlátozza az új törvény az állampolgári jogokat? – kérdeztük dr. Tóth Ferenc dandártábornoktól, a polgári védelem országos főfelügyelőjétől. – Igen, de csak a szükséges és arányos mértékben, és éppen az élethez való alapjog érvényesülése érdekében – válaszolta. A dandártábornok szerint, ha katasztrófahelyzetet felkészületlen emberekkel akarnánk elhárítani, akkor tovább tetéznénk a súlyos bajokat, arról nem is beszélve, hogy milyen kockázatnak tennék ki magukat a védelemben, elhárításban résztvevők is. A polgári védelem gyakran emlegetett százezres serege gyakorlatilag nem volt más, mint papírhadsereg – mondta a tábornok, aki bevallotta: a polgári védelem az utóbbi időben számos esetben adta szomorú bizonyítékát alkalmatlanságának. 2010 júniusában például igen közel álltunk ahhoz, hogy az egész borsodi medence víz alá kerüljön, a védekezés elsősorban a polgári védelem feladata lett volna, de az állomány nem volt rendesen felkészítve és felszerelve, nem volt mozgósítható, és sokakról éppen a veszélyhelyzetben derült ki, hogy fizikailag, egészségileg alkalmatlanok. Csak 10 ezer hivatásos katona, rendőr, tűzoltó és büntetés-végrehajtási dolgozó bevonásával lehetett elkerülni a nagyobb katasztrófát.
Tóth Ferenc szerint az új katasztrófavédelmi törvény, azon túlmenően, hogy szétválasztja egymástól a honvédelmi és a katasztrófavédelmi területeket, lényegében nem különbözik az 1996-os szabályozástól. A polgári védelmi szolgálatra kötelezetteket korábban is kijelölték, eddig is a települések polgármestereinek volt ez feladata. Ha pedig valaki nem ért egyet azzal, hogy kötelező szolgálatra jelölték, panaszt tehet a kormánymegbízottnál, bírósághoz is fordulhat. Eddig egyébként a vágyott 100 ezerből 15 ezer ember kiképzése történt meg és minden további évben 15 ezerrel szeretnénk bővíteni a felkészítettek létszámát. Ennyire futja.
(K. L.)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
