A civilek nyilvánosságra hozták azt a 12 pontos listát, amely az azonnali követeléseket tartalmazza oktatásügyben.
- Jelenleg három fronton folynak a tárgyalások, a kormányzatnak nem érdeke, hogy ezek összeérjenek.
- Az iskolákban dolgozók és tanulók felháborodása nem pártszimpátia kérdése.
Újabb, az oktatás megújítását célzó 12 pont látott napvilágot a héten. A Civil Közoktatási Platform (CKP), amely a kormányzat által összehívott, a civilek által illegitimnek tartott Köznevelési Kerekasztal alternatívájaként jött létre, az azonnali követelések listáját állította össze. Azokat az igényeket szedték pontokba, amelyekről már akár a következő tanév kezdetéig meg lehetne hozni a döntéseket.
Ilyen például az érettségire vonatkozó módosítások elhalasztása, annak érdekében, hogy a mostani 11. évfolyamosoknak jövőre ne új szabályok szerint kelljen vizsgázniuk. A civilek szerint a gyerekek terhelésének csökkentése is megoldható lenne a tanterv érdemi átdolgozása nélkül, ha legalább a délután 4 óráig kötelező benntartózkodásból, a mindennapos testnevelésből és a kötelező hit- illetve erkölcstan órákból engedne a kormányzat.
A pedagógusokat érintő azonnali követelések többek között a minősítési és ellenőrzési rendszer felfüggesztése, a nyugdíjasok akadálytalan továbbfoglalkoztatása, vagy a kötelező óraszámok 22 órában történő maximalizálása.
Alig látott napvilágot a 12 pont, máris számtalan kritika fogalmazódott meg, még a közoktatás változását várók részéről is. A követeléseket többen azért kritizálták, mert vannak köztük olyanok, amelyek ugyan évtizedes problémákra világítanak rá (ilyen például a roma gyerekek szegregációjának visszaszorítására felszólító pont), mégsem valószínű, hogy ezekben a kérdésekben éppen most lépne a kormányzat. Mások egyes pontok nehezen érthetőségére panaszkodnak.
„Ha a kormány hajlandó lesz tárgyalni ezekről a pontokról, nyilvánvalóan lesznek viták arról, hogy valóban azonnal teljesíthető követelések-e, mindenesetre én ezt egy jó listának gondolom. Sokan hiányosnak gondolják a követeléseket, de figyelembe kell venni, hogy készül egy másik tervezet a hosszabb távú átalakításokról is, akkor tekinthető majd teljesnek a kép” – mondja Nahalka István oktatáskutató.
Jelenleg legalább három különböző terepen zajlanak az oktatási rendszer megváltoztatásáról szóló tárgyalások. A CKP mellett jövő héten ülésezik ismét a kormány „baráti” szervezeteit tömörítő Köznevelési Kerekasztal, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) vezetésével (ők a CKP-ban is helyet foglalnak) pedig tovább folynak a sztrájkbizottsági tárgyalások.
Azt egyelőre nem lehet látni, hogy ezek a különböző fórumok mikor és milyen módon érhetnek össze, bár a PSZ 25 pontja tartalmilag egybevág a civilek követeléseivel is. Mindezzel szemben a Köznevelési Kerekasztal Nahalka István szerint csupán a felszínt kapargatja (már amennyi egyáltalán látszik a munkájukból a nyilvánosság számára) és egy politikai színjátéknak tekinthető, amelynek célja a komolyabb kezdeményezések leszerelése. „Nem lehet tudni, hogy a kormány meg fogja-e hallgatni a civileket. Amennyiben nem, maradnak az egyéb nyomásgyakorlási eszközök, mint a tüntetés, sztrájk vagy más megmozdulások. Most úgy tűnik, hogy bőven van kreativitás a pedagógusokban és a támogatóikban, ki fogják találni, hogyan lehet az ügyet napirenden tartani” – mondja az oktatáskutató. Úgy gondolja, a CKP legitimitását kár megkérdőjelezni, hiszen a két nagy szakszervezet mellett sok számottevő közoktatási szerveződés is képviselteti magát, és aki szeretne részt venni a munkában, csatlakozhat. Az pedig minden hasonló folyamatnak sajátossága, hogy egyre inkább előtérbe kerülnek a szakmai kérdések, amelyek a szélesebb társadalom számára nehezebben érthetőek.
A további előremozdulást akadályozhatja, hogy a pedagógusok a társadalom bármely más csoportjához hasonlóan megosztottak, nincs az a tízezres tüntetés vagy tömegek által szignált követeléssor, amiről bizton lehet állítani, hogy mind a 160 ezer pedagógus véleményét tükrözi, nem beszélve a szülőkről és diákokról. Minderről többet lehet majd tudni, ha a PSZ összesíti a héten végzett sztrájkkészültség felmérésének eredményeit. Az viszont most egyértelműen látszik, hogy az oktatás jelenlegi helyzetével kapcsolatos felháborodás nem egy ellenzéki hóbort, és nem függ össze a pártszimpátiával.
(Interjúnk Palkovics László oktatási államtitkárral lapunk március 5-én megjelent számának 12. oldalán)
Rendhagyó Óra Mozgalmat hirdetett az egyik tiltakozó csoportosulás, a Hívatlanul Hálózat. „Mondják el pedagógusok a szülőknek, szülők az iskolának, mondják el egymásnak értekezleteken, kiscsoportos és személyes beszélgetések alkalmával, minden lehetséges helyen és időben, hogy miért szolgálja gyermekük boldogulását a szabad oktatás, és miért gátolja azt a jelenlegi oktatáspolitika” – szól a felhívás. Az első ilyen alkalmat március 11-én, 10 órára hirdették meg, terveik szerint ekkor sok iskolában ülnek majd le a tanárok szülőkkel és diákokkal, hogy együtt beszélgessenek a problémákról és a lehetséges megoldásokról.
A kormány közeli Magyar Idők napilap cikke szerint adatvédelmi kérdéseket vet fel a Pedagógusok Szakszervezete által vezetett bizottság sztrájkkészültség-felmérése. A lap által megszólaltatott szakértő szerint „listázzák” a pedagógusokat a szerint, hogy részt kívánnak-e venni egy-, esetleg többnapos sztrájkban. A PSZ nyilatkozatban reagált az ügyre, mely szerint az adatfelmérés célja a sztrájkban való részvételi hajlandóság megismerése és az adatkezelés jogalapja az érintettek hozzájárulása. Az adatlapot kizárólag a sztrájkkészség felmérésére felkért személyek kezelhetik és mások nem férhetnek hozzá. A személyes adatokat pedig megsemmisítik, amikor a sztrájkkészültség megszűnik vagy a sztrájk befejeződött. A „másik oldalon” is listázási botrány borzolja a kedélyeket, egyes iskolákból olyan hírek érkeztek, hogy összesítik a hétfőn tiltakozásképpen otthon maradt tanulókat. Egyelőre nem tudni, hogy ezek elszigetelt esetek-e, amelyek egy-egy igazgató vagy tankerület-vezető túlkapásai vagy országos jelenség. A KLIK úgy nyilatkozott: nem kérte és soha nem is fogja kérni az intézmények vezetőit, hogy küldjék el azoknak a diákoknak a nevét, akik február 29-én nem mentek iskolába. A Társaság a Szabadságjogokért mindenesetre a tárolt adatok törlését kérő mintalevéllel segíti az érintett szülőket.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
