Hiába folyik majdnem tucatnyi per a posta és a jegybank pénzügyeinek nyilvánosságra hozatala érdekében, a kormánypárt törvénnyel miskárolta ki a bírósági eljárásokat. Nemcsak a magyar Alaptörvényt, de az EU alapszerződését is sértik az új jogszabályok – interjú Tóth Bertalan MSZP-s képviselővel.
– Önnek köszönhetjük a titkolózó MNB-törvényt?
– Ezt hogy érti?
– Úgy, hogy MSZP-s képviselőként ön perelte szét a jegybank alapítványait. Válaszképpen csonkolja a kormánypárt a megismerhető adatok körét?
– Jó kérdés. És bizony, a postatörvény kapcsán is felmerül – ami derült égből villámcsapásként landolt az Országgyűlés előtt.
– Talán azért, mert a Magyar Postát is bíróság elé citálta, hogy adja ki egyes szerződéseit.
– Tény, közérdekű adatigényléssel fordultam a céghez és leányvállalataihoz, de megtagadták az információk kiadását. Négy-öt pert indítottam, márciusban vártuk az elsőfokú ítéletet. De a törvény beelőzött.
– Viszont a jogszabály nem visszamenőleges hatályú…
– …csak épp a folyamatban lévő ügyekre is kiterjed.
– Azt akarja mondani, hogy amennyiben önnek ad igazat a bíróság, akkor sem lesznek megismerhetőek a Magyar Posta szerződései, vagy a bíróság már igazat sem adhat önnek?
– Így valahogy. Az MNB-s perekben ugyan már született ítélet, de csak egy jogerős, ami a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvánnyal kapcsolatos. Így ennek költéseit mindenképpen megismerhetővé kell tenni, négy másik ügyben másodfokú eljárás zajlik – de a legrosszabb esetben akár titokban is maradhat a többi alapítvány ügye.
– Milyen módszer marad? Állami tulajdonú cégekről lévén szó, próbálkozhat-e parlamenti módszerekkel?
– Képviselőként én a kormányt faggathatom, a kabinet viszont általában azt szokta válaszolni, hogy az állami tulajdonú gazdasági társaságoknál lévő adatokat maguktól a cégektől kell kérni.
– Akkor hogyan tovább?
– A köztársasági elnökhöz fordultunk, hogy ne írja alá a posta- és az MNB-törvényt és forduljon Alkotmánybírósághoz. Ha nem teszi, mi fordulunk a taláros testülethez. Egyébként a perekben eljáró bíróságok is nyugodtan az Alkotmánybíróság elé vihetik az ügyet.
– Lát arra esélyt, hogy Áder János nem szignálja automatikusan a két törvényt?
– Nem látok bele a fejébe. De ha maradt benne némi ragaszkodás az alkotmányossághoz, akkor figyelembe veszi, hogy a Fidesz-kormány által kinevezett Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke úgy találta: sérti az Alaptörvényt a két jogszabály – és így nem írja alá.
– És ha aláírja?
– Az EU alapszerződéseiben is szerepel alapjogként a közérdekű adatokhoz való hozzáférés, így az Európai Bírósághoz is fordulhatunk.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
