Bevált a pártelnökség receptje: Gyurcsány Ferenc és kezdeményezése jelentős kisebbségbe szorult. Az MSZP tegnapi kongresszusán tehát a kívánt egység ily módon létrejött, dehogy ez a belső viták lezárását jelenti-e, az kétséges.
Visszafogott kezdés után élénk vita folyt az MSZP szombati zártkörű kongresszusán, melyet azért kezdeményezett Mesterházy Attila, hogy a szocialista párton belül régóta húzódó pártátalakítási vitákat lezárhassák. A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció Platform a konzervatívok és liberálisok előtt egyaránt nyitott pártot javasol, míg a párt elnöksége szerint a szocialistáknak együtt kell működniük a demokratikus erőkkel, a párt nem válhat azonban azok olvasztótégelyévé. Nem volt megegyezés arról sem, hogy az MSZP alulról szerveződő közösség maradjon, vagy felülről irányított, vezérelvű legyen.
Népszavazás kezdeményezését és figyelmeztető demonstráció szervezését szorgalmazza az MSZP – jelentette be Mesterházy Attila, a párt elnöke szombaton a SYMA-csarnokban tartott zártkörű kongresszus előtti sajtótájékoztatóján. A kongresszus menetéről azonban nem beszélt. A pártelnök rövid beszédében elmondta: az elmúlt napokban szervezett kazincbarcikai részországgyűlésen a kelet-magyarországi régió problémáival kapcsolatban pártja arra az álláspontra jutott, hogy a kormány politikája leginkább az e térségben élőket sújtja, ezért június 21-re figyelmeztető demonstrációt szerveznek Miskolcon. Mesterházy emellett bejelentette: népszavazást kezdeményeznek arról, hogy új jogszabályt visszamenőlegesen csak akkor lehessen érvényesíteni, ha az az érintettekre nézve pozitív hatással van.
Szombaton a SYMA-csarnokban már kora reggel újságírók garmadája várta az Egység Magyarországért jelszóval hirdetett kongresszusra érkezőket. A reggel csúcspontja Gyurcsány Ferenc és az éppen sajtótájékoztatóra igyekvő Mesterházy Attila sajtóregisztrációs pult előtti összefutása volt. A két politikus lelkes kézrázással üdvözölte egymást. A volt miniszterelnök a kongresszus kezdete előtt az újságírók kérdésére elmondta: hiába darálta be a borítékot Mesterházy Attila, Őszödöt kezelni kell, mert továbbra is mély seb a párt történetében. Egy kérdésre válaszolva azt mondta: a kongresszusról mindenképpen párttagként jön ki.
A zárt ülés miatt egész nap Török Zsolt, az MSZP szóvivője adott tájékoztatást az ott elhangzó beszédekről. Persze a hangulatról, ami nem volt éppen rózsás, folyamatosan szivárogtak az információk. Az első beszédet a pártelnök tartotta, aki elmondta: mindent megtesz egy erős és egységes baloldal fenntartásáért, mivel szerinte az országot „tönkretevő” kormányt csak így lehet leváltani. Emlékeztetett arra is: egy éve sokan a párt széthullásáról beszéltek, ám a legfrissebb felmérések szerint az MSZP támogatottsága 28 százalékra emelkedett. Mesterházy Attila pártelnök nyitóbeszédében úgy fogalmazott, a mai kongresszus arról szól, hogyan tudjuk jobbá tenni a magyar baloldalt, s vele Magyarországot. Magyarország számára fontos, hogy a magyar baloldal erős legyen – mondta –, mert amit a jobboldal ma tesz, az tönkreteszi a hazánkat, a közös jövőnket. Az MSZP az elmúlt húsz évben bebizonyította, hogy nem lehet letörölni a magyar politikai palettáról. Az MSZP súlya, szerepe, s ebből következően a felelőssége is óriási – jelentette ki, világossá téve: az Orbán-kormány leváltásához egységes MSZP-re lesz szükség. Az MSZP-nek egyszerre kell képviselnie Pannónia és Hunnia népét. Egyszerre kell védelmébe vennie azokat, akik már most súlyos szociális válságot élnek meg és azokat is, akik ettől még távolabb vannak, de féltik azt a demokratikus jogállamot, amely az elmúlt húsz évben otthont adott nekik – jelentette ki Mesterházy Attila.
Beszédében beszámolt az MSZP által az elmúlt évben elért legfontosabb eredményekről: megkezdődött a civil-, szakszervezeti és nemzetközi kapcsolatrendszerünk újjáépítése, illetve bővítése, többszintű utánpótlás-képzési struktúrát alakítottak ki, a részországgyűlés-sorozat elindításával felelős ellenzéki magatartást tanúsítva párbeszédet folytatnak az emberekkel.
Nagy port kavart Gyurcsány Ferenc, aki úgy fogalmazott: bár Szili Katalin távozott, „a szilizmus megmaradt az MSZP-ben”. A volt kormányfő beszélt arról, nem tartotta etikusnak, hogy több politikus kormányzása idején támogatásáról, sőt hűségéről biztosította minduntalan, így látva biztosítottnak kormányzati pozíciójukat, lemondása után viszont egymást túllicitálva határolódnak el az előző nyolc évtől. El is mondta, kikre gondol. A kiszivárgott hírek szerint úgy fogalmazott: Baja Ferenc „szinte könyörgött, hadd legyen miniszter vagy államtitkár”, Lamperth Mónikának szemébe mondta, „sírt a vállán, hogy hadd maradjon miniszter”. Szekeres Imrének felrótta, hogy a Gyurcsány-féle 100 lépés programot a költségvetési hiányt növelő legnagyobb osztogatásként titulálta, Puch Lászlót pedig azért kárhoztatta, hogy állítólag megpróbált valakit rávenni, hogy egy folyamatban lévő ügyben ellene valljon. Gyurcsány Ferenc megkérdezte a küldötteket: ki venne részt azon a pártszavazáson, amelyet az általa vezetett Demokratikus Koalíció Platform kezdeményezett, majd megállapította, a jelenlévők 80 százaléka tette fel a kezét.
Gyurcsány egyébként beszéde nagyobb részében azt fejtegette: a modern baloldal a hagyományos baloldali politikát a modern konzervativizmus és liberalizmus eredményivel harmonizálja. Utalt arra, hogy szemben a gondolatot ellenzőkkel, az MSZP napi politikai gyakorlatában is ez a megközelítés jelenik meg. Példaként az Út a Munkához programot említette, amire ma is sikerként hivatkoznak a szocialisták. Ebben a szociális ellátás jogáért kötelezettséget kértek, vagyis nem klasszikus baloldali, inkább konzervatív programnak tekinthető. A magánnyugdíjpénztárak melletti kiállás sem hagyományos baloldali megközelítés, inkább konzervatív-liberális program. A jogállamiság védelme pedig minden demokrata ügye, nem csak a baloldaliaké. Ezért – mint fogalmazott – nem kell félni az MSZP kinyitásától, hiszen a párt mindig akkor volt sikeres, amikor ezt megtette a politikai gyakorlatában.
Török Zsolt szóvivő később arról tájékoztatott, hogy – szemben Gyurcsány beszédével – több felszólaló is baloldali fordulatot sürgetett a kongresszuson. Kiss Péter, a Baloldali Tömörülés vezetője beszédében egy liberalizmust nem megtagadó karakteres baloldali néppárt szükségességéről szólt. Lendvai Ildikó arról beszélt, hogy nem bűnbakok megnevezésére, hanem mélyebb viták megtárgyalására van szükség a pártban. Kovács László, korábbi pártelnök és uniós biztos sem vezérelvű, hanem demokratikusan építkező, karakteres baloldali pártot képzel, amiben megvan az együttműködés képessége.
Lukács Zoltán, az MSZP Komárom-Esztergom megyei elnöke beszédében úgy fogalmazott: most van itt az ideje a baloldali fordulatnak, amikor hárommillió-nyolcszázezer ember érzi úgy, hogy a mélyszegénységbe zuhan. – Merjük felvállalni a hagyományos baloldali értékeket, ám találjuk meg bennük a modern szociáldemokrata válaszokat! – adta ki a jelszót Balogh András elnökhelyettes, aki visszatérést sürgetett a jóléti állam koncepciójához, hiszen – mint mondta –, ha az erre való törekvést az MSZP feladja, nem tekintheti magát többé szociáldemokrata pártnak, csupán harmadosztályú vulgárközgazdászok tanítványainak.
Gyurcsánnyal szemben foglalt állást a kongresszus
Szinte egyhangúlag fogadta el az MSZP kongresszusa az Egység Magyarországért című határozatot. Eszerint a szocialisták kiállnak a szabad, igazságos, modern és európai Magyar Köztársaság megteremtéséért folytatott következetes baloldali politika mellett. A 13 pontban összefoglalt teendőlistán egyebek között szerepel, hogy a kongresszus kezdeményezi a Programtanács „Iránytű” című anyagának belső vitáját. Az egyik pont szerint az MSZP nyitott, demokratikus, baloldali néppárt, amely a politikai és szervezeti önállóság tiszteletben tartásával sokszínű, érték- és programalapú szövetségkötésre készül a jelenlegi kormány leváltásában érdekelt demokratikus pártokkal, mozgalmakkal, szakszervezetekkel és civil szervezetekkel. A kijelentés határozatba foglalása, továbbá az alapján, hogy a kongresszus kétharmados többséggel a Demokratikus Koalíció Platform által kezdeményezett pártszavazás visszavonását kérte, kijelenthető: Gyurcsány Ferenc politikai vereséget szenvedett. Nem csak azért, mert az általa vezetett platform egy széles, a konzervatívok és a liberálisok előtt is nyitott gyűjtőpárti jövőt képzelt az MSZP-nek, hanem azért is, mert az elnökség és a választmány korábban jóváhagyta a pártszavazásra vonatkozó kezdeményezést, és a procedúra jövő szerdán kezdődött volna. A volt miniszterelnököt meg is lepte a döntés. Gyurcsány úgy fogalmazott: azt látja, hogy ezt a megállapodást most „valakik nem akarják betartani”, ennek ellenére megfontolják a kongresszus kérését. Mesterházy Attila pártelnök sajtótájékoztatóján azt mondta: nem rúgták fel a megállapodást, a kongresszus az MSZP legfőbb döntéshozó fóruma, mégse kötelező érvényű határozatot, hanem udvarias kérést intéztek a Demokratikus Koalícióhoz. A pártszavazáson az átláthatósági szigorítások mellett egyebek között olyan kérdéseket tennének fel, mint hogy például lehessen-e a párt elnökét ezentúl inkább közvetlenül megválasztani, nem pedig kongresszusi küldöttek útján. A küldöttek elfogadtak egy nyilatkozatot az Orbán-kormány első évéről is.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
