Hosszú évek óta először alakíthatta volna önállóan a politikai napirendet az MSZP a vasárnapi zárva tartást lezúzó népszavazással.
A kormány – a boltzár eltörlésével – elejét vette annak, hogy egy ellenzéki akció határozza meg a közbeszédet (és foglalja el a médiatér jelentős részét). A kérdés így az, hogy – az egyébként tisztújításra készülő, ezért belső csatározásoktól sújtott MSZP – miképp tudja életben tartani a boltzár kérdését, illetve képes-e új ügyet építeni. Az biztosnak látszik, hogy a párt az utóbbi hónapokban kimozdult 10 százalékos népszerűségi bázisáról, amit vagy két éve nem volt képes érdemben növelni. Az oktatás- és az egészségügy körül kavargó elégedetlenségből érezhetően profitál, a Publicus Intézet mérése szerint a Jobbikot is beelőzte – így 12 százalékos kedveltséggel az ország második legerősebb pártja lett. Pozíciója stabilizálásához (azazhogy végre tisztességes középpárt legyen) persze még legalább 3-5 százaléknyi plusztámogatás kellene – ez akár a vasárnapi zárva tartásról szóló referendummal össze is jöhetett volna. Nem véletlen, hogy a szocialisták továbbra is gyűjtik az aláírásokat.
Ugyanis ekképpen tarthatják mozgásban szimpatizánsaikat, építhetnek adatbázist, illetve így szerezhetnek elegendő támogatottságot másik két népszavazási kérdésükhöz. Emlékeztetőül: korábban a Kúria engedélyezte, hogy a visszás földértékesítésekről, illetve az állami cégeknél a 2 milliós bérplafon visszaállításáról is lehet népszavazást tartani – ezekhez az MSZP már javában gyűjtötte a szignókat. Azzal persze, hogy a két kérdést tovább viszi, a párt vállal némi kockázatot. Egyrészt – bár a kellő számú aláírás valószínűleg összejön – erősen kérdéses, hogy ezzel a két témával el lehet-e csalogatni az érvényes népszavazáshoz szükséges (mintegy 4 millió) polgárt az urnákhoz. Ha nem, akkor a Fidesz joggal mondhatja, hogy a szocialisták akcióira senki nem kíváncsi. Másrészt, ha érvényes és eredményes is lenne az MSZP által „lopásgátlónak” titulált népszavazás, kérdéseikre még rácsatlakozhat a menekültkvótákról szóló – azaz érdemben nem gyengül a kormány legitimitása.
Így az MSZP leginkább abban bízhat, hogy képes lesz becsatornázni az elégedetlenséget – valamilyen más témával. Ám hogy mivel, az erősen kérdéses, ugyanis a párt fizetésemelés-kampánya besülni látszik. Ami arra is utalhat, hogy a választók nem hisznek a formáció kormányzóképességében. A zárva tartás elutasításának megszavazása egyébként inkább a protestakció lett volna, mint az MSZP támogatása. Ám első lépésként a párt hitelességét – hogy képes valamit tenni – így is növelhette volna: erre alapozva pedig könnyebben lehetett volna programot hirdetni.
A „konjunktúrát” azonban így is mindenki érzi, nem véletlen, hogy egyre kapósabb az MSZP elnöki posztja: a következő tisztújításon többen mérkőzhetnek érte. Persze addig el is kell jutni: az indulás feltétele, hogy az elnökjelöltek legalább 1500 támogató aláírást (ez az aktív tagság több mint tíz százaléka) gyűjtsenek be személyesen, úgyhogy egyrészt muszáj roadshow-zniuk, másrészt senki nem teheti meg, hogy a kongresszuson jelenti be indulási szándékát, afféle meglepetésjelöltként. És bizony már ebben a körben is számít, hogy melyik aspiránst hol mennyire szeretik, ugyanis a szignókat különböző fórumokon kell begyűjteni – ám azt a helyi vezetés dönti el, mikor és kinek szervez ilyen beszélgetést. A jelöltek közül, forrásaink szerint, Szanyi Tibornak lesz a legnehezebb megszerezni a kellő számú aláírást. Ringbe száll Molnár Gyula is, noha korábban úgy volt: betagozódik a szintén starthoz álló Tóbiás József csapatába.
A volt újbudai polgármester (akit épp most mentett fel minden, Fidesz által generált vád alól a bíróság) maga mögött tudhatja az MSZP több erős emberét tömörítő Deák Kört – ide tartozik többek között Lendvai Ildikó, Szekeres Imre, de a válaszmányi elnökségre aspiráló Hiller István is. Ám a hírek szerint bírja például a korábbi elnök, Mesterházy Attila körének támogatását is. Úgyhogy Molnár szép reménnyel szállhat be a küzdelembe.
Tóbiás József mellett elindul még Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettes is, aki belső kampányában vélhetően épít arra, hogy szerepe volt a népszavazási ügy sikerre vitelében. Persze, ahogy minden tisztújításnál lenni szokott, sokan várnak az MSZPben a párt örök reménységének, Botka László szegedi polgármesternek az állásfoglalására is.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
