Nem a múlt elvesztett csatáit kell újravívni, aki most öncélú belső vitákat gerjeszt és ebben éli ki magát, az veszélyezteti az MSZP 2014-es választási győzelmét – így összegezhető a párt egyik meghatározó politikusának, Szeged polgármesterének véleménye. Botka Lászlót nagyon motiválja, hogy szerepet vállaljon az MSZP magára találásában. Beszélt arról is, hogy a kormány politikája szociális robbanáshoz vezethet. Mégpedig hamarosan.

 
Botka László (Kállai Márton felvétele)

– Nagy reménység volt és az is maradt.

– Ismerem a mondást. Miért?

– Ön az MSZP egyik nagy reménysége. Évek óta. Csak előállhat megint olyan helyzet, hogy sokan öntől várják majd a megoldást.

– Soha nem hárítottam el feladatot. A legutóbbi tisztújításon, amikor elég sok jelölést kaptam különböző posztokra, akkor azt mondtam, hogy a szocialista párt döntse el, mi a fontosabb: vállaljak egy országos pozíciót, vagy őrizzük meg Szeged városát. Azt mondták, ez utóbbi fontosabb, és én teljesítettem, amit ígértem. Ha van valami előnye annak, hogy már tizenhét éve politizálok, akkor az az, hogy megtanultam: egy politikai tisztség önmagában semmit sem ér. Az értéket a teljesítmény adja, és engem nagyon motivál, hogy részt vegyek a szocialista párt magára találásában.

– Egyeseknek már vannak javaslataik is. Például, hogy a frakció tagjai adják át a helyüket másoknak a megújulás jegyében.

– Nagyon keserűen figyelem a szocialista párton belül ezeket a vitákat, mert nem az országról, nem a lényegi kérdésekről szólnak. Akik úgy látják, hogy távol tartom magam ettől az egésztől, azok jól látják. Ezúton is szeretném felhívni minden szocialista politikustársam figyelmét arra, hogy Orbán Viktor nem csak a demokráciát vágta tönkre az elmúlt egy évben, hanem a gazdaságot is. Magyarország jövőjét tették kockára, és mi vagyunk az egyetlenek, akik demokratikus alternatívát tudunk nyújtani a Fidesszel szemben. Aki most öncélú belső pártvitákat gerjeszt és ebben éli ki magát, az veszélyezteti ezt a célt. Bízom benne, hogy az MSZP minél előbb összekapja magát.

– Ideje volna, hiszen az elmúlt egy évben lényegében egyetlen bizonytalan szavazót sem szerzett magának a párt.

– Mitől lenne szimpatikus a választónak egy vitatkozó, magával foglalkozó párt? Amíg az MSZP-ről a belső viták jelennek meg, és nem a kormánnyal szembeni kritika, illetve a valós alternatíva, akkor mi alapján várja bárki, hogy új választókat nyerjünk? 2014 kérdéseivel kell törődni.

– „2014-re készen kell lennünk, hogy kihívjuk a Fideszt” – idézi önt 2009-ben egy, a WikiLeaks által közölt távirat. Akkor azt mondta amerikai diplomatáknak, hogy az idősebb pártvezetőknek 2012-re helyet kell adnia az új generációnak.

– Én Orbán Viktorral ellentétben abban hiszek, hogy a politikus mindenkinek ugyanazt mondja, és ugyanazt csinálja. Én ugyanazt mondtam a diplomatáknak is, mint a sajtónak: az én politikai véleményem nem a táviratokból derült ki. Igen, a jövő nyári tisztújításon fel kell állítani azt a csapatot, amely a szocialistákat a 2014-es választásokon sikerre vezetik.

– Ez mennyiben különbözik a mostani csapattól?

– A mostani elnökség a kétéves ciklusa felén van túl. Jogosnak tekinthető magyarázat a népszerűség növekedésének elmaradására, hogy túl közel voltak a választások, és a Fideszben csalódott választók nem lesznek rögtön másnap szocialista szavazók. Ez egy legitim és valós érvelés volt az elmúlt egy évben, a következőben már nem lesz az.

– Mesterházy Attilát alkalmasnak tartja arra, hogy a 2014-es választásokig elvigye a pártot?

– Erre a kérdésre ma még nem tudok válaszolni. Majd jövő nyáron.

– Szóval ennyit a személyekről. Mi a helyzet a programmal?

– 2014-ben ez az ország teljesen más lesz, mint most: beláthatatlanok az orbáni ámokfutás következményei. Azt tudtuk, hogy a demokrácia ellensége, de az csak most derült ki, hogy a közgazdasági összefüggéseké is. Kérdés, hogy a kormány képes-e még korrigálni, vagy a Matolcsy-féle bukott gazdaságpolitikát kívánja-e folytatni. Ténykérdés, hogy 2014-ben az MSZP-nek egy hiteles, jövővel foglalkozó, nem a múlt hibáin töprengő és önmagát marcangoló pártnak kell lennie.

– Mégis mitől lesznek újra hitelesek?

– A kulcsmondat: nem a múlt elvesztett csatáit kell újravívni. A volt miniszterelnök köre arra állt rá, hogy az igazság nem népszerűség kérdése, és nekünk igazunk van, és jól csináltunk sok mindent, csak a nép ezt nem értékelte, így elfordult tőlünk. Ez mondjuk, nem így van, sem politikailag, sem tényszerűen, de a legfontosabb az az, hogy most már abba kéne ezt hagyni. Le kell zárni a múltat, mint amilyen határozottan a magyar választók tették 2010-ben. A hitelesség legfontosabb eleme, hogy a jövő kérdéseiről beszéljünk.

– Mik a válaszok?

– A Fidesz-kormányzás nagyon sokat segít majd nem csak a szocialista pártnak, hanem a magyar társadalomnak is, hogy végre kikristályosodjanak az igazi demokratikus és baloldali értékek. Ha a kormányoldal a demokráciát leépítendő dolognak tartja, az csak segít abban, hogy világossá tegyük: a demokratikus értékek nem valami elvont, távoli, alkotmányos-közjogi kérdések. Ahol nincs demokrácia, az kiszolgáltatottságot hoz a mindennapi életben is, azt jelenti, hogy a hatalom bárkivel bármit megtehet. A Gyurcsány Ferenc elleni alaptalan és felháborító büntetőeljárás azt az üzenetet hordozza, hogy ha ezt a politikai ellenféllel meg lehet tenni, akkor bárkivel szemben lehet koncepciós eljárást indítani. Az MSZP mélyen elkötelezett a demokrácia iránt, és bár ezzel nálunk nemigen lehet választásokat nyerni, biztosan erre alapozzuk majd a mondanivalónkat.

– És mivel nyernek választást? Azzal az ígérettel, hogy mindent visszacsinálnak?

– Társadalompolitikai, gazdaságpolitikai, szociálpolitikai témákkal, hiszen ma a kormány a szegényektől vesz el és a gazdagoknak ad. Például azzal, hogy megszüntetik az államilag finanszírozott jogász- és közgazdászképzést, a jómódú családok privilégiumává teszi ezt a két szakmát. Vagyis a társadalmi mobilitás legfőbb intézményét, az oktatási rendszert, az igazságos társadalom alfáját és ómegáját leépítik. A kormány pénteken némileg visszakozott, de ez nem garancia semmire. Ha a kérdés arra irányul, hogy ezeket egy új szocialista kormánynak meg kell-e változtatnia, akkor a válasz: igen. Már ez bőven elég egy új baloldali politika megfogalmazásához, és én ebben mindenképpen részt veszek.

– Nagyon magabiztos. Ezek szerint lát reális esélyt a győzelemre?

– Egy év alatt elvesztették Orbánék a szavazóik felét. Ha így folytatják, a másik felét is elveszítik. Létezhet egy szörnyű forgatókönyv is, hogy a szocialista párt nem tud élni ezzel a lehetőséggel, de akkor nem marad más, csak egy szélsőséges, gyűlölködő elfogadhatatlan alternatíva, a Jobbik, ami az ország teljes pusztulását hozhatja.

– Egyelőre nem áll túl jól az MSZP ebben a küzdelemben.

– Oldott már meg a Jobbik bármilyen problémát? 2014-ben már nem lesz egy újszerű, szeplőtlen politikai képződmény; számon lehet kérni a teljesítményt. Komolyan kell venni az előretörését, de a szocialista pártnak nem a Jobbikkal kell versenyeznie. Meg kell mutatni 2014-re, hogy mi képesek vagyunk ezt az országot kormányozni. Akkor az a korábban a baloldalra szavazó csalódott polgárok újra visszatalálnak hozzánk.

– Kik lehetnek az MSZP szövetségesei?

– Pártok közötti szövetségekről teljesen értelmetlen beszélni. Egyrészt nem ismerjük a választójogi rendszert, másrészt választási szövetségeket választások előtt szoktak kötni. Értékalapú partneri viszonyt kell teremteni a civilekkel, és nagyon szoros, stratégiai együttműködésre van szükség a szakszervezetekkel, de ez nem azt jelenti, hogy nekünk rájuk kell telepednünk, mert azzal éppen a hitelüket veszítenék el. Az új szocialista választási program meghatározásánál is a munkavállalók érdekeit kell képviselni, ami nem azt jelenti, hogy tőkeellenes politikát kellene folytatnunk, de az MSZP célközönsége nem lehet más, mint a bérből és fizetésből élők, valamint a nyugdíjasok. Ahhoz pedig, hogy munka legyen, vállalkozások kellenek. Mindez jól összehangolható egy szociáldemokrata politikában.

– Hogyan?

– Mindaz, amiről beszélek, egy gyökeresen más hozzáállást, mentalitást, stílust, pártstruktúrát feltételez, de ez nem kongresszusi határozatok szintjén, hanem egy politikai közösség mindennapi működésében kell, hogy megnyilvánuljon. Amikor radikális változásokat sürgető nyilatkozatokat hallok, mindig elgondolkozom: valaki még tényleg azt gondolja, hogy a kongresszusi határozatok alapvetően változtatják majd meg a rólunk kialakult képet?

– Tételezzük fel, hogy tényleg nyernek. Kétharmaddal viszont aligha. Hogyan lesz mozgásterük a sarkalatos törvények között?

– Erre egy Orbán Viktor-idézettel válaszolnék: megvan rá a forgatókönyvünk a fiókban.

– Miről szól?

– 2014-ben, a kormányalakítás előtt szívesen nyilatkozom majd róla.

 

Botka László idestova egy éve kisebbségből irányítja Szegedet. A választáson 14 fideszes, 13 szocialista és 1-1 jobbikos, illetve LMP-s képviselő jutott a közgyűlésbe. „Én ezt óriási lehetőségnek gondoltam, hiszen ezzel az eredménnyel a szegediek együttműködésre köteleztek bennünket. Azonban a Fidesz és a Jobbik között alakult ki együttműködés, amelynek egyetlen célja és eredménye volt: lecserélték valamennyi önkormányzati cég vezetését és alkalmatlan pártkatonákat, illetve családtagokat tettek a helyükre. Már az első botrányokon is túl vagyunk, hiszen a cégek rosszabbul működnek, romlott a közszolgáltatások színvonala, és a szegediek ezt jól látják. Projekteket csak én terjesztettem elő, és azokat el is fogadta a közgyűlés. A város működése ebből a szempontból zavartalan. Azon kívül próbálták a hatáskörömet folyamatosan korlátozni, de ezzel nem mentek sokra, mert a jogköröket nem a közgyűlés, hanem jogszabályok határozzák meg” – mondja a polgármester. Az önkormányzati törvény kapcsán a „kaotikus” jelzőt használja. „Kedden egyeztettünk a belügyminiszterrel, de ott sem derült, ki, hogy a kormány mit akar. Néhány hónappal ezelőtt arról volt szó, hogy erős megyéket hoznak létre, most állítólag a megyék elveszítik minden funkciójukat.

Pár hete azt ígérték, hogy megszűnnek a megyei jogú városi státuszok, most meg azt, hogy megmaradnak. Egy dolog látszik egyértelműen: a központosítási szándék. – Az önkormányzatiság lebontását mindenki a saját bőrén fogja megtapasztalni: egészen biztosan romlani fog a közszolgáltatások színvonala” – fogalmaz. Botka László szerint értelmetlenek azok a megnyilatkozások, hogy feladatot elvesznek, de finanszírozást nem. Akkor intézménybezárások és elbocsátások jönnek. „Azok a fideszes polgármesterek, akik országgyűlési képviselőként ezeket a terveket megszavazzák, a saját városukban nem tudják majd politikailag felvállalni. Még az olyan hiteles politikusok sem, mint Kósa Lajos, aki éveken, évtizedeken keresztül az önkormányzatiság élharcosa volt” – mondja az önkormányzati törvényről. A közmunkaprogramokkal kapcsolatban azonban nincs kedve ironizálni. „Szegeden sok száz olyan ember, akik korábban valamilyen ellátásban tudtunk részesíteni, elesett a támogatástól. Ami a legfájóbb: sok száz ember, akiket áttereltünk a segélyezésből a munka világába, elveszítette a munkáját is, meg a segélyt is.” A „mi lesz velük?” kérdésre nem tud választ adni. „Itt kopogtatnak, hogy segítsünk, és nem tudok nekik mást mondani, mint hogy nincs pénz. Nálunk pedig, ahol az átlagnál alacsonyabb a munkanélküliség és magasabbak a jövedelmek, még mindig kevésbé jelentkeznek a szociális feszültségek, mint például Nógrádban vagy Borsodban. Ha a kormány nem változtat a politikáján, akkor komoly szociális robbanás várható. Hamarosan. Észak-magyarországi képviselőtársaim éhséglázadásokhoz közeli helyzetekről számolnak be” – mondja Botka László.

 

Névjegy

A 38 éves Botka László már 18 évesen belépett az MSZP-be, és szinte azonnal el is indult a ranglétrán: az országos ifjúsági tagozat elnöke, az országos választmány tagja, a párt szegedi elnökségének tagja és a Baloldali Ifjúsági Társulás szegedi szervezetének tiszteletbeli elnöke lett. Az 1994. évi országgyűlési választásokon egyéni mandátumot szerzett, ahogy 2002-ben és 2006-ban is. 2000-től az MSZP Csongrád megyei elnöke. 2002 óta Szeged polgármestere. Az Országgyűlésbe listáról jutott be. Nős, három kislány édesapja.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!