Műkincsek mozdulnak

A Városliget bő száz évvel ezelőtti beépítése sem volt vitáktól mentes. Az első polgári származású miniszterelnök, Wekerle Sándor – kicsit megelégelve a Millenniumi emlékmű építése körüli bonyodalmakat – az 1890-es évek végén megbízta a munkálatokkal Zala György szobrászt és Schickedanz Albert építészt. A pályáztatás nélküli eljárás némileg felbőszítette az akkori építészszakmát, ám az eredményességet látva, ma már nem kétséges, hogy jó döntés született annak idején. A mostani Liget Budapest Projektről, a 150 milliárd forintos beruházásról a kormány döntött, a központi büdzsé terhére – és pályáztatás is volt. A viták mégis élesek. Legutóbb egy világhírű holland építész, Erick van Egeraat támadta a tervezetet egy budapesti kongresszuson. Azt mondta: a városba kellenek épületek, de egy parkba nem. A több ütemben, elvileg 2018-ra befejeződő teljes átalakításnak egyetlen olyan eleme van, amelyet mindenki (politikus, építész, civil) támogat: az állatkert fejlesztése.

Szebb lesz a Szépművészeti Múzeum

A viták még zajlanak, a munkálatok azonban már elkezdődtek. Elsőként a Szépművészeti Múzeum zárta be kapuit, hogy 70 év után visszanyerhesse régi pompáját az épület. Kalapács kopácsolása és fúrás zaja – maszkban, kesztyűben dolgoznak a restaurátorok és a műtárgymozgató technikusok a Szépművészeti Múzeum Román csarnokában. Az elmúlt hetven évben, raktárként, több ezer festményt és gipszmásolat szobrot rejtő csarnokot április végéig kiürítik, nyártól pedig a falfestményeken dolgoznak majd a restaurátorok. A munkálatok többnapos ablakmosással kezdődtek. Szerszámok hevernek mindenfelé, 20-25 munkás serénykedik; 80-90 speciális műtárgyszállító láda várja, hogy megtöltsék a föld alatti raktárakba kerülő „kincsekkel”, a ládákat pedig polisztirolchipsekkel, vagyis térkitöltő habdarabkákkal és habkartonokkal bélelik. Éppen egy gipszló fejét próbálják leszedni az illesztések mentén. A szakemberek hatalmas, ingatag állványokon dacolnak a sokméteres magassággal. A ló többi része már a földön várja a bedobozolást. A legnagyobb munkát Donatello Gattamelata lovas szobrának másolata jelenti: vaselemek tartják a többmázsás alkotást, ezt kell darabokra szedni. A mennyezetet zodiákus jelek, angyalok, magyar királyok ábrázolásai díszítik, de ott látható Mária és a kis Jézus, valamint az élet fája is. A falakról leverik a vakolatot, majd az eredeti állapotuknak megfelelően helyreállítják. 1945-ben bombatalálatok érték a múzeumot, a tető tönkrement (most kicserélik), volt, hogy hó állt a padlón.

A felújítással, 4 milliárd forintból, eredeti állapotát állítják vissza a Román csarnoknak, hogy újra egy háromhajós, román kori bazilikára emlékeztető látványt nyújthasson. A Freibergi kapu gipszmásolata a helyén marad, persze felújítják, ott lesz majd a főbejárat.

A Szépművészeti életében amúgy nem ritkaság a műtárgyak mozgatása, évtizedek óta hoznak-visznek értékes darabokat. Az elmúlt néhány hónapban több ezer műtárgyat szállítottak el ideiglenes helyeikre, a gipszszobrok például egy komáromi és egy Szabolcs utcai raktárba kerülnek. A legértékesebb festmények házon belül maradnak, azokat majd 2017-ben viszik az Új Nemzeti Galériába. A műtárgyakra nincs külön biztosítás, házon belüli szállításkor ez nem is szükséges. Csak akkor kötnek ilyesfélét, ha nem állami intézménybe vagy külföldre kerülnek. Azt mondják, soha egyik darab sem sérült még szállításkor, ezt a munkát nem véletlenül végzik szakemberek.

Nem mennek lakásra

Felmerül persze a kérdés: ha három évig, a felújítás alatt raktárakban elzárva pihennek a műalkotások, akkor addig akár valakinek a nappalijában is lóghatna, mondjuk, egy El Greco. Eddig magánszemélynek nem adtak bérbe műtárgyakat, hangzik a válasz. Nagy műveket csak nagy közgyűjteményeknek, kiállításra adnak kölcsön. Azonban több száz kormányhivatalban, bankban és nagykövetségen vannak kölcsönben műtárgyak – a közintézmények viszont csak raktári anyagból válogathatnak. A kölcsönzőkkel minden esetben szigorú szerződést kötnek, a műtárgyvédelmi szabályokat ugyanis be kell tartaniuk, ezt a múzeum szakemberei a helyszínen ellenőrzik. Emlékezetes egy 2013-as, novemberi eset, amiről fél évvel később lehetett olvasni, miszerint Habony Árpád, a miniszterelnök tanácsadója vett kölcsönbe értékes festményeket a Szépművészetitől. A múzeum a kölcsönvevők magánérdekére hivatkozva nem adta ki a képek kölcsönzés alatti tárolási helyét, ezért az Átlátszó a bírósághoz fordult közérdekű adatigénylésért. Ma már tudni, a Szépművészeti Múzeum nem Habonnyal, hanem egy olyan céggel (Brand Lab Kft.) szerződött, amely egykor Habony húgáé volt, tőle Jáksó László és Halkó Gabriella vette meg. A kölcsönzési megállapodás 2013 novemberében tíz, az intézmény gyűjteményébe tartozó műalkotásra vonatkozott, és 570 ezer forint bevételt jelentett a múzeumnak. A kiállítóhely állítja, hogy a kölcsönadáskor tekintetbe vett minden közgyűjteményi és intézményi érdeket, valamint az állami vagyonnal való felelős gazdálkodásra vonatkozó szempontot. Vagyis a kft. megfelelt a biztonsági, tárolási és szállítási feltételeknek. A Szépművészeti Múzeum – a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményét is beleértve – jelenleg hozzávetőlegesen 3000 műtárgyat kölcsönöz korábbi szerződések alapján, ebből mintegy 1200 műtárgyat nem muzeális intézmények számára – szinte kivétel nélkül ingyenesen.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!