Profi és amatőr sportolók betegedtek meg egy versenyen.
- A szakemberek több vírust és baktériumot is ismernek, amikre figyelni kell.
- A vizek elszennyeződéséért legtöbbször az ember a felelős.
A Nagy és Rejtélyes Fertőzés (NRF) első napján még senki nem sejt semmit. A Balaton vize nyugodt, a hőmérséklete épp megfelelő, a versenyzők bizakodók.
„A Magyar Úszás Napján megrendezett Ek-viadalon ideális körülmények várták az úszókat, hiszen eltérően az elmúlt évi, csaknem 30 fokos vízhőmérséklettől, ezúttal 22 fokos volt a Balaton.”
(Sport24)
Az NRF harmadik napján robban a bomba.
„Risztov Éva olimpiai bajnokunk még mindig a kórházban fekszik, infúzióra kötve, Gyurta Gergely Európa-bajnokot, a szombati, balatonfüredi nyílt vízi Európa-kupa férfi versenyének győztesét is a László-kórházban ápolták, de már otthon van, kimerülten alszik a cikk megírásának időpontjában, hétfő délelőtt. Fertőzött volt a Balaton vize – és jéghideg…” (mno.hu)
„A szívünket-lelkünket akartuk beletenni ebbe a várva várt eseménybe, a Magyar Úszás Napja rendezvénybe, aztán tessék, a baktériumok árasztották el a vizet.” (Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség elnöke)
A negyedik napon a hatóságok bejelentik, hogy megkezdték a vizsgálódást. Mintha a Vesztegzár a Grand Hotelben című örökbecsű opusban lennénk, ahol a szállodaigazgató bejelenti: minden a legnagyobb rendben van, mindenki őrizze meg a nyugalmát. Erre kitör a pánik.
„A héten gyerekeket táboroztattam Fonyódligeten. A táborban kb. hetven gyerek és kísérő tanár kapott hányásos hasmenéses fertőzést. Hajnal négyig hányásos zacskót hordtam az elkülönítőben. Kemény éjszaka volt. Szerencsére egy este átment rajtuk. Szerintem a vízben lesz a hiba. Csak vizsgálni kéne.” (Komment az Origo cikke alatt)
„Közel lakom a Balatonhoz, hétvégén sétáltam a partján. Döglött halakat láttam bőven. Tavaly nyáron fürödtem benne utoljára, de az idén nem hiszem, hogy fogok. Az utolsó alkalommal, rettentő bőrégésem volt, és viszketett szinte kibírhatatlanul Sajnos ez lett a Balaton… Gyerekkoromban nem volt soha semmi baj, pedig napi szinten fürödtünk.” (Facebook)
„A Veszprém Megyei Kormányhivatal több szervezete is vizsgálódik a hétvégi balatonfüredi Magyar Úszás Napjához köthető fertőzéses megbetegedések miatt. Bóka István balatonfüredi polgármester a nap folyamán közölte: a Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Kémiai, Toxikológiai és Laboratóriumi osztálya jelenleg vizsgálja az ügyet, és 24-48 órán belül ígért eredményt. A polgármester hozzátette, más balatoni strandról eddig nem érkezett fertőzésről szóló bejelentés, így helyi jelenségről van szó.” (Klubrádió)
Az NRF ötödik napján megjelenik a főszereplő: a calici (ejtsd: kalici)…
„Egyelőre nem tudni, milyen fertőzés okozta ennyi sportoló megbetegedését, egy közös pont van: ez pedig a Balaton vize. Kárpáti György, háziorvos kifejtette, hogy az állóvízben előforduló fertőzéses megbetegedések legnagyobb részét az úgynevezett calicivírus okozhatja. Ez egy rendkívül fertőzőképes vírus, a betegség pedig hasmenéssel, hányással, lázzal és fejfájással jár.” (TV2)
„Ez inkább ételmérgezés vagy calicivírus-fertőzés gyanús! A szennyezett víz nem szokott mindenkit megfertőzni egy csoportban. Ha csak nem sz..t bele néhány fertőzött úszás közben a vízbe, de akkor sem a víz a hibás...” (Komment az Index cikke alatt)
…és izmosodni kezdenek az összeesküvés-elméletek. Vannak, akik a konkurens tavak ügynökeit sejtik a „támadás” mögött.
„A szándékosság nem zárható ki, de gondolom, ha ez jönne ki a csőből, akkor sem fogják elismerni.” (Komment az Origo cikke alatt)
A Nagy és Rejtélyes Fertőzés hatodik napján e cikk szerzője a balatonfüredi Halász-Révészszobor mögül lesi a mit sem sejtő, fürdőző publikumot. Azaz csak lesné, mert a publikum egyáltalán egyáltalán nem fürdőzik. Rejtély – szólal meg Mulder ügynök a szerző fejében, de aztán Scully szokása szerint lehűti: persze hogy nem fürdik senki, a víz alig 18 fokos. Az ég felhős, enyhe nyugati szél fúj, a hőmérő higanyszála alig kivehető.
A parton kétgyerekes pesti pár hattyúkat etet. „Igen, hallottunk a fertőzésről, láttuk a tévében is – mondja Horváth János, apuka. – Nekünk otthon saját medencénk van, a gyerekek eddig nem is fürödtek élő vízben. Még csak háromévesek. De ha a hét végén elég meleg lesz, megmártózunk. Ha volt is valami fertőzés, az már régen elmúlt.”
Sátoraljaújhelyi nagypapa, nagymama és egy szem unoka szelfizik Bujtor Csöpi szobránál. „A kenesei HM-üdülőben lakunk. A parancsnok is megmondta, nincs mitől félni, nyugodtan lehet itt fürödni. A tévé is bemondta. Meg ha már ilyen messziről eljöttünk, nem hagyjuk ki a Balatont…” – magyarázza a nagypapa, és reméli, hogy vasárnapig melegszik az idő.
„3 tanítványomból egy lett beteg. Én is úsztam, mint edző, semmi bajom. Tehát a csapatból 4-ből egy, az 25%. Sajnálok mindenkit, aki megbetegedett, valami biztosan nem volt rendben, de nem igaz, hogy »gyakorlatilag valamennyien «, ez tényleg média cirkusz.” (Facebook)
Füredről csak egy ugrás Tihany. A szép hosszú nevű Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos főmunkatársa, dr. Présing Mátyás a sokat látott balatoniak rezignált nyugalmával magyaráz. „A Balaton vize kitűnő. Sokkal jobb, mint a nyolcvanas-kilencvenes években volt. Erről az egész cirkuszról, ami történt, nem a Balaton tehet. Higgyék el, a víz nagyon jó, nyugodtan lehet benne fürdeni.”
A Limnológiai Intézet munkatársai – akárcsak az ÁNTSZ – vettek vízmintát a verseny előtt. Igaz, ők nem a verseny miatt, csak a rutinmintavétel épp egybeesett az eseménnyel. „A mi eredményeink is azt mutatták, hogy a víz alkalmas a fürdőzésre” – mondja Présing doktor. A calicivírus nem az ő asztaluk, az az ÁNTSZ felségterülete, de a halpusztulással ők is foglalkoznak. „A gardák tömeges pusztulásának sok oka lehet, még nem tudjuk, pontosan mi. Ha volt is valami fertőzés, azt a járványügyi szakemberek majd megmondják, de talán inkább élettani okokat kellkeresnünk.” Dr. Présing szerint a legvalószínűbb, hogy a gardákat ívás közben érte a hirtelen felmelegedés, és ezzel nem tudott megbirkózni a legyengült szervezetük. „A tömeges fertőzést nem a döglött halak okozták, bár tény, hogy döglött halak között úszni nem lehet felemelő.”
A Balaton nagy. A vízfelület 600 négyzetkilométer, a vízgyűjtő terület ennek tízszerese. A több száz kilométernyi partszakaszon százezrek fordulnak meg. Nehéz kivédeni, hogy kívülről valami belekerüljön vízbe. Egy rossz helyen „ürítő” turista, egy felelőtlen vitorlás vagy lángossütő, és kész a baj. „A nyolcvanas években nem volt ritka, hogy megjöttek a pesti nyaralók, beleálltak a Zsigulival a vízbe, és hajrá. Ömlött a vízbe a foszfor.” És ma? „Ma is beleállnak. Ilyenek az emberek. Csak a mai mosószerekben kevesebb a foszfor. És a tó sok mindent tolerál. Ez a mi szerencsénk” – mondja dr. Présing Mátyás.
Mivel kedd óta csak az Országos Tisztifőorvos nyilatkozhat az ügyről, ő meg a vizsgálat lezárásáig nem nyilatkozik, kénytelenek voltunk egy „magát megnevezni nem kívánó” járványügyi szakemberhez fordulni. Ami biztos: amennyiben a fertőzésért valóban a calici a felelős, annak a Balaton vizéhez semmi köze nem lehetett. „Ha a parton egy calicivel fertőzött ember magára néz, maga már el is kapta” – érzékelteti, hogy a calici mennyire agresszív vírus. – Ha mondjuk valaki fertőzött, és megfogja a korlátot a stégen, a mögötte levők jó eséllyel elkapják. Ha pedig valaki belecsinál a vízbe, szinte biztos, hogy többen fertőződnek.” Még akkor is igaz ez, ha a vírus a vízben hamar elpusztul. Annyira hamar, hogy a verseny után már szinte biztosan nem mutatható ki a jelenléte. Az ÁNTSZ is a betegektől vett minták alapján állítja, amit állít. A füredihez hasonló fertőzések elkerülhetetlenek. Illetve egy módon csökkenthető volna a kockázat. „Az átkosban, ha a gyerek táborba ment, hoznia kellett az orvostól egy igazolást, hogy egészséges. Előtte volt székletvizsgálat, vizelet, miegymás. Ha ez egy ilyen hatalmas versenynél is feltétel volna, lényegesen kisebb volna a kockázat. Persze teljesen kivédeni lehetetlen, a gyerek akár a verseny napján is megfertőződhet” – ismeri el a szakember.
VALÓS VESZÉLY
Legalább százezer szalmonellabaktérium kell a fertőzés kialakulásához. Ha ennyi lenne egy tojásban, már ránézésre romlottnak találnánk, nem fogyasztanánk el. A szalmonellát tartalmazó tojással készült étel a nem megfelelő tárolás, hőkezelés (sütés-főzés) miatt fertőz: tehát az elkészítés után, a fogyasztás előtt szaporodnak el benne a kórokozók. A stressz vagy más betegség hatására legyengült immunrendszer fogékonyabb a baktériumok okozta fertőzésekre is.
A limnológusok (édesvizekkel foglalkozó kutató) a többi között a vízben található mikroszkopikus lények, az algák mennyiségéből és fajta megoszlásukból állapítják meg, hogy az élővíz milyen állapotban van. Általában minél több az alga, annál kevésbé alkalmas a víz a fürdőzésre. A ’80-as, ’90-es években, a Balatonba került nagy mennyiségű foszfor miatt (szennyvíz, mosószerek stb.) elszaporodtak az algák. A víz állaga zöldborsólevesre emlékeztetett, sokszor büdös volt. Az akkori „algaérték” 340 volt. Ma 5. Az, hogy a Balaton ökoszisztémája ma egyensúlyban van, az intézetnek is köszönhető. Többek között az ő ajánlásaik alapján alakították ki a környékbeli települések szennyvízkezelési gyakorlatát és a betelepített halfajok összetételét.
A víz tisztaságának mérését az uniós ajánlás alapján készült 78/2009-es rendelet szabályozza. Két baktérium jelenlétét vizsgálják. Az egyik az e. coli, a másik az enterococcus. Ezek egyike sem volt jelen a Balaton vizében. Igaz, tökéletesen biztonságos víz nem létezik, hiszen 48 óra a tenyésztési idő, de a leggyorsabb is 12-18 óra. A calicit vízből nem, székletből 2 óra alatt ki lehet mutatni. Vagyis hiába nézték volna a vizet verseny közben, nem lehetett tudni, hogy baj van.
Egy másik gyilkos: a kolbász?
A botulizmust kolbászmérgezésként ismerik, mert régen darált húsféleségek okozták. Az étellel bejutva bénulást okozó idegmérget, toxint termel. A baktériumok a talajban élnek, a földdel szennyezett zöldségeken, a legelő füvén, bekerülhetnek a legelő állatok bélrendszerébe. A levegőtől elzártan a baktérium szaporodik és termeli a botulotoxint, amit kimutattak például konzervekben, kolbászban, hurkában, disznósajtban. A baktériumspórát a sima sütés vagy főzés nem pusztítja el, csak ha minimum 20 percig éri magas hőfok (ún. UHT tartósítás).
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!