Többségében roma munkanélküliekből szervezett faluőrséget Sárkeresztúron a pedagógusból lett polgármester. Mióta együttműködnek a rendőrséggel, a Fejér megyei községben békésebb az élet.
A sárkeresztúri polgármesteri hivatal előtti hirdetőtáblán ez áll: „felnőtt angoloktatás, írás-olvasási probléma nem akadály”. – Vannak képzések – mondja a polgármester, Csutiné Turi Ibolya. – Néha targoncaoktatók is jönnek – meséli –, de azt nem állíthatom, hogy akik elvégzik a tanfolyamokat, a munkaerőpiacra kerülnek. A legtöbben képzetlenek, és a fiatalok közt akadnak, akik nem látták még, hogy a szüleik dolgoznak. A munka is egyre kevesebb.
A 2500 lelkes Sárkeresztúr Székesfehérvártól húsz kilométerre, a 63-as út mentén fekvő település. A városba is sokan ingáztak, ott voltak üzemek, gyárak, ám a gazdasági válság miatt a képzettek is utcára kerültek. Sokan ezután szegényedtek el. A település lakosságának fele cigány.
– Csaknem 550-en vannak a regisztrált munkanélküliek. – Közülük háromszázan kapnak valamilyen ellátást, a bérpótlós 28 ezer forintot és más szociális támogatást 250 főnek folyósítják.
A helyiek szerint a betörések száma akkor ugrott meg, amikor 2006-ban kiürült a helyi rendőrőrs épülete – bár ezután is 24 órás szolgálatot látott el a rendőrség. Főleg éjszaka vittek mindent, ami hasznosítható, például a vasat.
– A gyerekeim nem szeretnének innen elmenni, tenni kell valamit, hogy a falu élhető legyen – indokolja Csutiné Turi Ibolya. Igazgatóhelyettes volt egy székesfehérvári iskolában, ám mikor megtudta, hogy az addigi településvezető nyugdíjba megy, indult a választásokon. Biciklivel járta az utcákat, programjában a közbiztonság helyreállítása is szerepelt. Többek szerint ezért lett ő a befutó. Amint elfoglalta a hivatalt, máris a faluőrséget szervezte, november derekán 18 fővel kezdtek. Hatórás közmunkában, 45 ezer forintért dolgoztak az amúgy munkanélküli férfiak, vezetőjük a helyi Nyári István lett. A háromgyerekes családapának 2009-ig mindig volt munkája, több képesítése is van. Miután egy évig munka nélkül telt az ideje, 2010-ben a közmunkások vezetőjének tették meg.
– Pityunak nemcsak a szája járt, ő is rendet akart – magyarázza a polgármester, amiért a 44 éves roma férfit választotta az őrök brigádvezetőjének. Tekintélye is van, korábban a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat tagja volt.
Láthatósági mellényben kettesével gyalog cirkáltak éjjel a faluőrök az ötven utcás községben. Jelenlétük mérsékelte a félelmet, a betörések száma is csökkent. December 31-én azonban lejárt a közmunkaprogram, az őrség befejezte a szolgálatot.
– Mivel a közmunkára pályázni kell, meg kellett várni a munkaügyi központ kiírását. Január végére szervezhettük újra az őrséget – mondja Csutiné. Abban is bíztak, addig már nem lesznek bajok. Tévedtek. Tíz nap alatt tucatnál is több betörés történt Január végén nemcsak a faluőrség kezdett újra, hanem a szolgálatot teljesítő rendőrökkel is szorosabb lett a kapcsolatuk, nekik jelentik, ha gyanúsat látnak.
Most az őrök, többségében romák, havi 31 ezer forintért vigyáznak éjjelente a rendre. Este 11-kor a Paradicsom presszóban gyülekeznek, vezetőjük párokba rendezi, a község különböző részeibe osztja el őket. Hajnal 5-ig tart a szolgálat, addig a brigádvezető többször ellenőrzi a járőröket.
– Korábban naponta többször kaptunk bejelentést lopásról, betörésről, mióta közösen dolgozunk, bejelentés nélkül is telnek el napok – sorolja az eredményt Ozsváth Zsolt illetékes rendőrkapitány.
Miközben Nyári István körbevezet a falun, a Kossuth utcában a 34 éves Józsival találkozunk. Két évig volt munkanélküli, most a faluőrséget erősíti. Róla azt mesélték, hogy gárdista volt. Csöndben marad, amikor ez szóba kerül.
Nyári az egyetlen, aki minden éjjel fent van. Bár ennek a felesége nem örül. Ahogy a gyerekeinek, az asszonynak is azt szokta mondani: mivel a cigányoknak rossz a hírük, muszáj őrségben lenni, nekik kell a rendet fenntartani.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
