Sorra utasították el a kórházak a kislányt, aki már alig kap levegőt. Akinek nincs 200 ezer forint „hálapénze” orvosra, akár 8 hónapot is várhat egy protézisre. Papíron rövidültek a várólisták, de az érintettek mást tapasztalnak.

  -
  -
- – Kép 1/2

Tavalyhoz képest rövidültek ugyan a várólisták, azonban még így is nagyon hosszan kell várni például térdprotézisműtétre (324 nap), és a kisebb beavatkozások esetében is legalább 3 hónapot kell kitartania a betegeknek, fájdalom ide vagy oda. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) lapunk által megismert friss adataiból kiderül: mandulaműtétre papíron nem kell sokat várni, átlagosan 42 napba telik, mire sorra kerül valaki. Ha viszont térségenként vizsgáljuk, jelentős szórást tapasztalunk: a Dél-Alföldön 21, míg a Dél-Dunántúlon 63 nap a várakozási idő. Az sem ritka, hogy valójában 3-4 hónapot vagy akár ennél is többet kell várni egy ilyen beavatkozásra.

Mindkét manduláját ki kell venni Pakainé Pusztai Nóráék 4 éves kislányának – erről még január végén konzultáltak magánpraxisban fül-orr-gégész orvosukkal. Bár ez manapság gyors és rutinműtétnek számít, akkor április 11-re kaptak időpontot a szolnoki megyei kórházban. Ahogy az édesanya elmondta, ha a várólistán előttük lévők közül valaki megbetegszik, akkor hamarabb is lehet műteni, de akkor azonnal menni kell. Ám hiába vártak három hónapot és végezték el a szükséges vizsgálatot (labor és aneszteziológiai konzultáció), egy nappal a műtét előtt a gyermek füle „kifakadt”, így ekkor nem tudták megoperálni. Vagyis, ismét várólistára kerültek, az új időpont: június 4.

„Megpróbáltam másik orvos után nézni, hátha valahol rövidebb a várólista, de akiket találtam és beszéltem velük, még későbbre tudták volna betenni a lányom, így maradunk az eredetileg kiválasztott orvosnál és várunk. Január óta, és messze még a június” – mondta Pakainé Pusztai Nóra.

Ennél is nehezebb helyzetben van egy neve elhallgatását kérő édesanya. A kislányánál már évek óta húzódik a mandulaműtét, kórházról kórházra jártak sikertelenül. A Heim Pál Gyermekkórház kétszer elutasította őket azzal az indokkal, hogy a vizsgálatok alapján nincs mérvadó légzéselégtelenség a gyermeknél az éjszakai alvás közben, valamint nem volt elégszer begyulladva a mandulája, merthogy ez is szempont. A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban nem volt elérhető aneszteziológus, aki 15 kg testsúly alatti gyermek altatását vállalni tudja, és a Bethesdában sem jártak sikerrel.

Mindeközben a gyermek mára már nyelni sem tud és levegőt sem kap rendesen, édesanyja szerint beszélni is csak orrhangon képes. Idén februárban már magánrendelésre mentek egy orvoshoz, aki egyébként a Heim Pál Gyermekkórházban operál, ő azonnal azt mondta, hogy mindenképp meg kell műteni a gyermeket, akinek az orrát már szinte teljesen elzárja az orrmandula, és a torkában is összeérnek a mandulák. A legkorábbi időpont azonban, amivel tervezni lehetett, július 13-a volt. Az édesanya úgy döntött, kivárják, nem tehetnek mást. (Jelenleg 1104-en várakoznak mandula-, orr- mandulaműtétre.) Az édesanyának az ortopédiai szakrendeléssel kapcsolatban sincsenek jó tapasztalatai: másik gyermekével a jelentkezéskor csak 3 hónappal későbbre kapott vizsgálatai időpontot, és akkor is 3 órát kellett várakozni a rendelőben – várandósan, 2 gyermekkel.

Fájdalmas várakozás

A bonyolultabb beavatkozások esetében még durvább várakozási időre kell számítani, mint a mandulaműtét esetében. Azonban a betegeknek reményt adhat, hogy míg tavalyhoz képest nőtt azoknak a száma, akik gerincstabilizáló műtétre szorulnak (742 fő), addig csökkent a várakozási idő: 336-ról 301 napra. Vagyis papíron gyorsabban sorra kerülnek a páciensek. A mutatók alapján tavaly októberben az átlagos várakozási idő csípőprotézis-műtétre is 293 nap volt, akkor 5036 ember volt a listán. A legfrissebb adatok szerint most 4732 betegnek lenne szüksége a beavatkozásra, és nekik átlagosan 259 napot kell várniuk. Kevesebb tehát a várakozási idő, de az okok, hogy miért kell 7-8 hónapot kínok között tölteni egy betegnek a műtétig, most is homályosak.

Egy Szegeden élő ápolónő komoly fájdalmakkal küzd, ami a derekára, térdére is kisugárzik: elkoptak a porcok, csak mankóval tud járni. Már nem jó sem feküdni, sem ülni, sem sétálni. Az asszony csípőficammal született, és bár még csak 55 éves, a terhelés miatt már most szüksége van a protézisre. Szerinte, aki fizet az orvosnak, annak is várni kell, de csak egy hónapot, nem négyet-ötöt. Azonban nem mindenkinek van 200 ezer forintja az orvos számára. Novemberben kapott április végére időpontot a csípőprotézis-műtétre, és ezzel a szerencsések között van. Most attól fél, hogy az operáció után nem tud majd fizikai munkát végezni, márpedig egy ápolónőnél ez elengedhetetlen. „Nem tudom, miért kell ennyit várni, Szegeden nagyon sok ortopéd sebész dolgozik, így orvosokból nincs hiány. Ápolókból nincs elég, de ez mindenhol probléma” – mondja.

Két-három felmondás havonta

Az ápolóhiány valóban nem ad okot a derűre. A győri Petz Aladár kórház akár ötven-hatvan ápolót is azonnal fel tudna venni, derült ki a héten a sajtóból. A Kisalföld információi szerint jelenleg akkora a hiány, hogy egy kórházi szárnyat ki is ürítettek. Az érsebészeten – és még számos osztályon – a korábbi években szellősebbé tett, négyágyas kórtermeket kellett visszaállítani hatágyassá. A portál szerint a győri egyetem nappali tagozatos, diplomás ápolói szakát huszonöt-harmincan kezdték el, a végzős létszám pedig kilenc-tíz maradt. Csaknem húsz fiatal tehát már akkor elhagyta a pályát, mielőtt elkezdte volna. Havonta pedig két-három fiatal nővér mond fel a kórházban. Ők kipróbálták ugyan a szakmát, de tovább is álltak.

A felvázolt helyzet azonban országos probléma, nem csak a győri kórházat érinti. Nyaranta például több intézményben is előfordul, hogy osztályokat zárnak be, mert a szabadságolások miatt nem tudják biztosítani a működéshez szükséges orvosi és ápolói létszámot.

Egy harmincas éveiben járó ápolónő, aki korábban az esztergomi kórházban dolgozott, elmondta, az ápolók közül a nála fiatalabbak már alig vannak a pályán. Sokan külföldre mennek, ahol nem ritkán ötször annyit keresnek, mint itthon, és a hazai 12 óra helyett csak 8 órában foglalkoztatják őket. A várólistákkal kapcsolatban megjegyezte, hogy hozzájuk epe és sérvműtétre gyakran Budapestről is érkeztek betegek, valószínűleg azért, mert Esztergomban hamarabb sorra kerültek. Három éve szűk 3 hónapos volt a várólista, ez a mutatók szerint mostanra sem változott sokat. Az átlagos várakozási idő ugyanis az országban a friss adatok alapján egy epekő miatti laparoszkópiás beavatkozásra 86 nap. Sérvműtét esetében ez átlag 92 nap, és ezernél is több embert érint. „A betegek el vannak keseredve, mert mikor végre rászánják magukat, elmennek és kérnek időpontot, megrökönyödnek a három hónap hallatán. Esztergomban nem a forráshiány a probléma, ott orvosokból nincs elég. Volt olyan év, mikor 3 orvos dolgozott csak” – meséli. Elmondása szerint három éve az is előfordult, hogy már 20-án felhívták a sebészetet azzal, hogy az összes beteget mondják le a hónap végéig, mert már nem volt több pénz a műtétekre. Annak van esélye, aki ismer valakit, és így bekerül, vagy hálapénzt fizet – állítja tapasztalatai birtokában.

Máshol gyorsabb

A NEAK-várólista nyilvántartási adatai alapján jelenleg 27 825 beteg vár műtéti ellátásra. A legtöbben – 11 205-en – szürkehályogműtétre várakoznak – nem kevesebb mint 93 napot. Nem mindegy az sem, melyik régióban szeretné valaki elvégeztetni a műtétet, ugyanis az országon belül – ahogy más beavatkozásoknál is – jelentős különbségek vannak. Arról, hogy máshol mennyi a várakozási idő, érdemes online tájékozódni. A NEAK erre a célra külön oldalt hozott létre.

A 2015-ben megkezdett várólista-csökkentő program fontos eleme, hogy azok a kórházak, amelyeknek nagyobb stábjuk és műtői kapacitásuk van, költségnövekedés nélkül átvehetnek betegeket azoktól a várólistát vezető intézményektől, ahol a kapacitáshiány miatt nincs lehetőség gyorsan elvégezni a beavatkozásokat. Ezzel a betegek is jól járhatnak, hiszen a NEAK nemcsak a kórházakat segíti, hanem az utazást vállaló betegeket is. Ha ugyanis a műtétet egy lakhelytől távol eső intézményben végzik, akkor utazási támogatás jár, sőt ha indokolt, akár a kísérő utazási költségeit is megtérítik.

Fontos azonban különbséget tenni a várólista és az előjegyzési lista között, ahogy ezt a honlap is teszi. A várólistánál elvileg a jelentkezési sorrend határozza meg, miképpen követik egymást a betegek, míg az előjegyzési listáknál a beteg a beavatkozást egy konkrét orvosnál vagy intézetben szeretné elvégeztetni. Érdemes tehát alaposan tájékozódni, és bár nem a várakozási idő az egyetlen, ami szempont lehet, hiszen sokan ragaszkodnak egy-egy szakemberhez, de adott esetben könnyítést jelenthet, ha más régióban operáltat valaki. Persze ilyenkor az is számít, hogy a család távolról mennyiben tudja támogatni a lábadozó beteget, ez ugyanis sokaknak nem megoldható.

Belföldi elvándorlás Az elmúlt 8 évben problémává vált, hogy az állam a korábbiakhoz képest pluszfeladatokat vállalt fel úgy, hogy valójában előtte sem tudták biztosítani a betegbiztonságot – Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatóhelyettese beszélt erről a héten a Magyar Tudományos Akadémián. Kitért arra is, hogy jelenleg a teljes egészségügyi kiadás harmada magánkiadás, ami túlzottan magas. Ebből is látható, hogy nagy a teher a betegeken. Emellett állandósult a kórházak eladósodása is. Az elvándorlással kapcsolatban is riasztó tényeket közölt: tavaly több orvos ment magánintézménybe vagy praxisba dolgozni, mint ahányan külföldre. Vagyis már országon belül szívják el a legjobb szakembereket azok a helyek, ahol jobb az infrastruktúra és a fizetés is.

Címkék: egészségügy

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!