Szerda hajnalig kellett várni, hogy megtudjuk: ki irányítja következő négy évben a világ vezető hatalmát, az Egyesült Államokat. Bezzeg legfőbb riválisáról, Kínáról ezt már legalább öt esztendeje megmondhatták a hozzáértők.
Amikor a legutóbbi pártkongresszus végén bevonult a szűkebb politikai vezetés, a kilenctagú állandó bizottság, már tudható volt, hogy ki kerül sorra az „ötödik nemzedék” élgárdájából Pekingben, a jelenleg zajló „harci seregszemlén”. Hogy miért ötödik?
Az első vezetés élén a Nagy Kormányos, a kommunista Kína koronázatlan királya, Mao Ce-tung állt. Mindhalálig. Kijelölt örökösei sohasem érhettek célba. A második generációt a nagy tekintélyű reformer, Teng Hsziao-ping irányította – többnyire háttérből. Élete végén már csak a Kínai Bridzsszövetség élén állt, de egyértelműen nála voltak az ütőlapok. Nemcsak az utód kinevezését terelgette, hanem már az utód utódát (a most távozó Hút) is kijelölte. A harmadik nemzedék „magva” volt a mindmáig módfölött befolyásos Csiang Cö-min, akit 1989-ben, a Tienanmen téri lázongások leverésekor hívtak Sanghajból a párt élére. A mostani hatalomváltás kiteljesedéséig a Hu Csin-tao és Ven Csia-pao nevéhez kapcsolt negyedik nemzedék irányítja a Mennyei Birodalmat. Propagandistáik szerint „arany évtized” volt, amikor meghatszorozódott Kína gazdasága. Ellenfeleik „elvesztegetett időszakot” emlegettek, az elfelejtett szociális és politikai reformok kapcsán. Az ötödik váltást vezérli mostantól Hszi Csin-ping és Li Ko-csiang, valószínűsíthetően 2022-ig. A hatodik generáció célba éréséig. Már amennyiben minden a normális kerékvágásban halad.
A most befutók már annak a politikusnemzedéknek a képviselői, akik a Népköztársaság kikiáltása (1949) után születtek vagy cseperedtek föl, sihederként élték át a Nagy Proletár Kulturális Forradalom dúlását (1966–76). És eltérően a csúcsvezetés korábban szinte kizárólag mérnökökből álló tagjaitól, soraikban már több a társadalomtudományi (jogi, közgazdasági) vérttel induló vezető.
Az ötödik nemzedék felnőtti erőre kapása már a Teng nevével fémjelzett reform és nyitás időszakára esett. A két legfőbb posztot megöröklő Hszi Csin-pingre (1953) és a közgazdász végzettségű, angolul jól beszélő Li Kocsiangra (1955) kemény feladatok várnak. Elődeiknél sokkal világiasabbak, jóval kevésbé terheltek ideológiákkal, viszont annál inkább piactudatosabbak. Elvégre a világgazdasági válság hatásai (pl. a piacok beszűkülése) is kényes kihívást jelenthetnek majd. Nyílik a társadalmi olló, mélyül a szakadék gazdagok és szegények között. Pedig a rendszer mottója lehetne: mi kormányzunk, ti hallgattok, közben így leszünk egyre gazdagabbak. Igaz, ki előbb, ki utóbb…
Bizonyosnak látszik tehát, hogy az új főfunkcionáriusok óvatosak lesznek a belső (kivált politikai) reformok terén, tán határozottabbak a nemzetközi színtéren és a belső elégedetlenség megfékezésében. Újfent hadat üzennek a korrupciónak. Sokadszor. Épp elég nagyságról derült ki titkos kisszerűsége a közelmúltban. És a megszokott kommunista szóhasználattal: „tovább kell javítani a demokrácia működését”. Mert Pekingben mindennél fontosabb a „befejezetlen múlt”, a hatalmi folyamatosság fönntartása.
A két fölkészített vezetőn kívül most a 18. pártkongresszuson csupa új arc érkezik a nagypolitika nagy porondjára. De megint többségben lesznek azok, akiknek csak öt év adatik a csúcsok csúcsán, legközelebb nekik is távozniuk kell majd. Példánknál maradva, koruk miatt ők a négy és feledik generáció képviselői. Az Állandó Bizottságba esélyesek közül 2017 után így legföljebb hárman-négyen maradhatnának majd. Úgyhogy folytatódik a bársonyszékek csikorgatása, a kulisszák mögötti tusakodás a leendő Nagy Falatokért.
Elvben tíz év múlva jöhetnek a hatodik nemzedék élharcosai. Ők már a hatvanas években születtek, a reform és nyitás jegyében cseperedtek föl, és Hu hihető hátországában, a KISZ-ben szereztek vezetői tapasztalatot. Közülük már most bekerülhetnek a húsz-egynéhány fős Politikai Bizottságba azok, akik öt év múlva léphetnek felsőbb osztályba. Pár napon belül, a tágabb elitkeret összeállításából tán már megjövendölhető, kik érnek révbe 10 év múlva, az akkor esedékes újabb nemzedékváltáskor.
Ha a folyamatos múlt tovább érvényesül és minden marad a (nem is olyan) régiben…
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!