Magyar állami kitüntetéssel a bőröndjében indult haza pénteken Colleen Bell amerikai nagykövet, akinek Donald Trump beiktatásával járt le a megbízatása. A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét vehette át Szijjártó Pétertől. A külgazdasági és külügyminiszter elárulta, mit köszön meg ezzel a kabinet Bellnek: miközben Vikctoria Nuland külügyi államtitkárral egy ízben még kiabáltak is egymással, Bell „lehalkította” az Egyesült Államok felől érkező kritikákat.
Az Indexnek adott búcsúinterjújában Bell hangsúlyozta, hogy jó volt a kapcsolata a kormányzattal. Pedig a viszony nem indult felhőtlenül: Washingtonban még jelöltként, szenátusi meghallgatásán ő is elsorolta azon aggodalmakat, amelyeket az amerikai diplomaták előtte már számtalanszor elmondtak. Említette többek közt a médiatörvényt, az igazságszolgáltatás függetlenségének és a fékek és ellensúlyok rendszerének csorbítását.
Eközben hazájában is súlyos kritikák érték Bellt, aki a nagyköveti posztot azért kapta, mert több millió dollárt gyűjtött Barack Obama elnökválasztási kampánya számára. Ez egyébként így szokás az amerikai diplomáciában: a nagyköveti posztok egyharmada talál ily módon gazdára. Ám épp Bell jelölésének évében nagyon sok kritika érte a politikai kinevezetteket. John McCain arizonai szenátor, a republikánusok egyik külpolitikai erős embere például hevesen kirohant az ellen, hogy egy „felkészületlen” hollywoodi producert küldjön nagykövetként Amerika egy olyan országba, ahol egy „neofasiszta diktátor” van hatalmon, akinek Vlagyimir Putyin a példaképe.
Bell kinevezését a sok kritika ellenére megszavazta a szenátus és 2015 elején foglalta el posztját Magyarországon. Hosszú hónapokig csendben figyelt; első jelentős megszólalására hónapokat kellett várni. A 2015. október végén a Corvinus Egyetemen elmondott patikamérlegen kimért beszéd egyik fele az amerikai–magyar együttműködés sikereiről szólt. A második rész viszont komoly kritikákat fogalmazott meg a korrupció, Paks II, a civilek helyzete és a média szabadsága ügyében is.
Abban a beszédben Bell csak azokat a kritikákat sorolta fel, amelyeket amerikai diplomaták már korábban is említettek.
Bell amerikai nagykövetként természetesen a hivatalos amerikai külügyi álláspontot képviselte. Ám arról, hogy ezt pontosan hogyan tette, maga dönthetett. Azaz Szijjártó szavaival élve „lecsavarhatta” a hangerőt. Ez érthető, hiszen egy nagykövetnek érdeke a jó munkakapcsolat fenntartása a kormánnyal. Ám több washingtoni forrásunk szerint Bell barátságosabb viszonyt tartott fenn az Orbán-kormánnyal, mint azt a washingtoni külügyminisztérium döntéshozói szerették volna.
Hiába voltak frusztráltak a diplomaták, közvetlen utasítást mégsem adhattak Bellnek, hiszen ő hivatalosan az elnök megbízottja, felette a Fehér Ház áll. A Bellt hazánkba küldő demokrata vezetés elégedetlenségét jelzi az a lapunk birtokába jutott levél is, amelyet tavaly nyáron küldött Ben Cardin marylandi szenátor Nuland külügyi államtitkárnak.
Cardin a szenátus külügyi bizottságának a tagja, hosszú évek óta figyelemmel kíséri a magyarországi eseményeket. A Colleen Bellnek is megküldött, 2016. június 22-én kelt levelében azt írja: továbbra is aggódik a demokrácia és az emberi jogok helyzete miatt hazánkban. Megemlíti, hogy ezzel kapcsolatban 2015 szeptemberében írt utoljára, ám azóta a politikai pluralizmus, a médiaszabadság és a civil társadalom működésének kérdésében is csak romlott a helyzet. „Arra kérem önt és Bell nagykövetet is, hogy folytassák a párbeszédet az emberi jogokról a magyar kormánnyal és említsék ezen aggodalmainkat” – írja Cardin, aki egyben felszólítja az amerikai külügyminisztériumot, hogy a tájékoztassa a témában a szenátus külügyi bizottságát.
Cardin aggodalmát fejezi ki az akkor épp készülő, a migrációs válságra reagáló terrorellenes törvény miatt, amely szerinte túlzott, a szabadságjogok korlátozására is alkalmas hatalmat ad a kormány kezébe. A szenátor az alkotmánybíróság függetlenségének a csorbítását is említi, majd azt írja: „előre is köszönöm, hogy minden, a rendelkezésére álló diplomáciai eszközzel igyekszik majd elősegíteni a demokratikus értékek terjedését Magyarországon”.
A szenátor levelének sok foganatja nem lett, a magyar kormány és Bell jól kijöttek egymással. Ám Orbán Viktor reményei szerint Donald Trumppal és majd az ő nagykövetével még jobb lesz a viszonya.
Egy washingtoni forrásunk úgy fogalmaz: a magyar kormánynak az a legfontosabb most, hogy belpolitikája elismerést kapjon Washingtonból. Ezt pedig megkaphatja azzal, ha Orbán Viktor miniszterelnököt valóban még idén fogadja Donald Trump a Fehér Házban.
Orbán mellett szólhat, hogy még a kampány során kiállt Trump mellett, ám nem ő az egyetlen, aki pályázik az új amerikai elnök „legjobb európai barátja” címre. Például az oroszbarát és migrációellenes Milos Zeman cseh elnököt is felhívta az új amerikai elnök a megválasztása utáni napokban, megköszönte neki, hogy az „első európai elnök” volt, aki támogatta, és meghívta a Fehér Házba áprilisban. Ezután több brit lap is úgy vélte: Zeman lehet Trump európai embere.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
