Egy hónapig tartott, amíg szerkesztőségünk megszerezte egy nagykövet életrajzát. Hogy más diplomatával is ennyit kellett volna bajlódni, arról csak találgatni lehet, de az biztos, hogy akit a Vasárnapi Hírek „Orbán bankárának” nevezett, azt nagyon védi a külügy.
Ha 10 egységnyi energiát emészt fel egy cikk megírása, akkor egy nyugat-európai újságíró 0,5-1 egységnyit fordít a közérdekű adatok megszerzésére, míg (közép-) kelet-európai kollégájának 8,5-9,5 egységnyi energiájába kerül ugyanez.
A Vasárnapi Hírek mindössze egy nagyköveti életrajzot szeretett volna elolvasni, ám 2011 óta a miniszterelnök „személyes diplomatái” nem minősülnek közszereplőnek, így életútjukhoz semmi köze a médiának. Erre hivatkozva tagadta meg a Külgazdasági és Külügyminisztérium az életrajz kiadását, és ugyanezt tette a parlament külügyi bizottsága (kinevezésük előtt ez a grémium hallgatja meg a nagyköveteket). Ám forrásainak köszönhetően a VH-nak alkalma volt megismerkednie a nagykövet pályafutásával. Emlékeztetőül: a Vasárnapi Hírek „Orbán bankáraként” írt Magyarország svájci nagykövetéről, illetve felidézte, hogy a Tages Anzeiger, a harmadik legnagyobb példányszámú svájci lap szerint Magyarország nagykövete Bernben diplomatakörökben „sötét lónak” számít.
A magyar nagykövetség honlapján sem oszt meg sok információt magáról: nincs életrajz, csak üdvözlő szavak, amelyekben a két ország közti jó kapcsolatokat dicséri. 1965-ben Nagy István a budapesti Kossuth Lajos Közgazdasági Technikumban végez, és másfél év múlva már a bejrúti Middle East College-ban tanul: egy történelmi és vallástörténeti kitérőt tesz. Aztán újra közgazdasági pályára áll: az amerikai Harvardon és a Columbián okosodik. Banki pályafutása során a Közel-Keletre és Afrikára szakosodik, illetve Svájcra. Utolsó banki munkahelye a libanoni Bank Audi (a Közel-Kelet egyik legnagyobb magánbankja) svájci leánya, ezt megelőzően pedig a Julius Baer Banknál tölt be vezető tisztségeket. Utóbbi arról híresült el, hogy 2009-ben bevásárolta magát az OTP-be. Az akvizíció során a pénzintézet részvényeinek 15 százalékát vásárolhatta meg.
Miközben bankárkodik, 2001 és 2013 között Magyarország tiszteletbeli konzuljaként tevékenykedik. (Ilyen konzult többek között a helyi diplomáciai képviselet vezetője, illetve bármelyik miniszter jelölhet – de irányítani a külügyminiszter irányítja.) Következésképpen aktív kapcsolatban kellett lennie az Orbán-adminisztrációval (lásd korábbi írásainkat március 28-i és április 11-i számainkban), amelyiknek jelenleg a nagyköveti poszt mellett kormányfői főtanácsadóként is tagja.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!