Lehet, hogy mégis a vas és az acél országa leszünk? Új acélgyártó üzem és folyamatos öntőmű épülhet Diósgyőrben – szólt a hír. Szinte hallani, amint megdobban sok hajdani kohász, hengerész szíve. Bár ők már oly sokszor hallottak effélét az elmúlt években…
„Az 1770. július 27-én alapított diósgyőri kohászathoz ugyan nem jutott hozzá a szír–török befektetőcsoport, de a régi használatbavétele helyett egy új acélgyártó üzemet és öntőművet létesítenek pár száz méterrel arrébb, a Diósgyőri Ipari Parkban” – írta a boon.hu. A Miskolc Steel Mills Kft. már be is nyújtotta a hatósági engedélyek iránti kérelmeit.
A kft.-nek nem könnyű a nyomára jutni. Csak a telephelye ismert: a diósgyőri ipari park, ám ott nincs képviselője. Végül is az ugyanott tevékenykedő Digép Hungary Kft. ügyvezetője, Ács András avatott be minket a titokba: – Ugyanarról a befektetői körről van szó, amelynek szlovák a vezetője, s amely korábban szerette volna megszerezni a nagymúltú Diósgyőri Acélműveket (DAM). Az a megállapodásunk, hogy amíg a környezetvédelmi hivatali szakvéleményt nem kapjuk meg az öntödére és hengerműre, addig a hatóság számára kötelező nyilvánosságon túl nem kívánunk semmi hírverést. Hiszen az eredmény bármi lehet, kérhetnek egy sor változtatást. Igaz, hogy törökök is vannak az üzletben: egy török cég szállítja ugyanis a technológia javát – a többit pedig a tervek szerint itt gyártják majd hazai cégek Diósgyőrben. Ha a befektető és a hatóság is úgy akarja, akkor az új évi 300 ezer tonna kapacitású lesz, ami éppen a fele a DAM régi, évi 600 ezer tonnájának. A vadonatúj acélmű közvetlenül 300 embernek adhatna munkát, és még 700-an élhetnének meg a beszállításból és az acéltermeléshez kapcsolódó egyéb szolgáltatásokból.
De miért nem a DAM területén és eszközeivel indítaná kohászatát ez a vállalkozás?
A diósgyőri kapuzárás után a DAM vagyona a dunaújvárosi Dunaferrben is érdekelt ISD-csoporthoz került, amit az Öko-Ferr Kft. képvisel. Ez utóbbi ügyvezetője, Mányi István lapunknak ezt mondta: – Többen is érdeklődtek 2009–2010-ben a DAM-vagyon iránt, amit el akartunk adni. A mostani beruházó – az acélipari technológiai berendezéseket gyártó török CVS Makina – is a tárgyalópartnereink között volt. Az üzlet végül mégsem jött létre. De miniacélművet létesíteni mindenkinek szíve joga, acélra van és lesz is kereslet, Magyarországon jelenleg például senki nem gyárt betonacélt. Tény: most is vannak érdeklődők, akik a DAM-vagyonra vágynak. Jelenleg csak egyeztetések zajlanak, tárgyalási szintre még nem emelkedtek ezek a kapcsolatok. Ám az biztos: aki speciális acélt gyárt, az csak azzal konkurál, aki ugyanazt a fajta acélt állítja elő. Vagyis, akár két diósgyőri acélmű is megférhetne egymás mellett…
– Persze, hogy örülnénk, ha megvalósulna ez a terv, mert új munkahelyeket teremtene, és nekünk minden foglalkoztatásbővítés kincset ér. A régióban most 16, Borsodban pedig csaknem 20 százalékos a munkanélküliség. Mégis nagy-nagy kétkedéssel fogadjuk ezt az újabb változatot, hiszen több hasonlóról volt szó és történt néhány kérészéletű próbálkozás – mondja a Vasas Szakszervezet Észak-magyarországi Regionális Képviseletének ügyvivője, Bodnár József. Borsodban a munkaügyi központ adatai szerint kétezernél valamivel többen keresnek fémmegmunkálói állást, az elhelyezkedésük a folyamatos, mert keresett szakmájuk van. A megye 64 ezer álláskeresője közül most 312-en rendelkeznek kifejezetten kohászati szakképesítéssel.
De Bodnár József szerint az egykori kohászok erősen kételkednek. „Itt van a DAM teljes kapacitása évek óta kihasználatlanul, s Ózdon is csak szakaszosan termelnek. A piaci kereslet visszaesett. Nem hiszem, hogy olcsóbb lenne egy új acélművet építeni, mint működtetni a meglévőt. A diósgyőri kohászok nagy része már »felszívódott« Budapest és az ország más öntödéiben. De biztosan sokan visszajönnének, itt él a családjuk. A kételyekkel nem vagyok egyedül, sok száz kohász mondja: nem hisznek az itteni befektetőknek. Felröppennek új hírek, de az után semmi nem történik. Az is lehet, hogy ez is csak egy szokásos blöff. Még az is lehet, hogy politikai…”
Munkaerő-kölcsönzéssel havi átlagban 173 bányászt foglalkoztatna a Vértesi Erőmű Zrt. A kölcsönzésre kétfordulós, tárgyalásos eljárást írt ki, amely a legutóbbi Közbeszerzési Értesítőben jelent meg. A listán aknászok, vájárok, és a bányászszakma egyéb szereplői találhatók meg, akiket a Márkushegyi Bánya üzemben foglalkoztatnának. Az állami tulajdonú Vértesi Erőmű a több százmilliós környezetvédelmi bírsággal együtt már a kilencvenes években veszteséget termelt, bezárni viszont egyik politikai erő sem merte, az elbocsátások miatt.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
