Követendő vagy elrettentő példa a román Korrupcióellenes Ügyészség, a Romániában rettegve tisztelt DNA? Laura Codruta Kövesi korrupcióellenes főügyész leváltása óta sokan attól tartanak, hogy a szomszédos országban ismét nem kell tartaniuk Iustitia haragjától a fehérgalléros bűnözőknek.
A román Korrupcióellenes Ügyészségre (DNA) Európa-szerte követendő mintaként hivatkoznak, olyan intézményként, amely hatékonyan lépett fel a mindent behálózó korrupció ellen. Romániában, noha mindenkinek elege van a fojtogató korrupció okozta kilátástalanságból, mégsem mindenki lelkesedik a menesztett sztárfőügyész, Laura Codruta Kövesi (képünkön) és a 2013-tól általa vezetett intézmény iránt.
Van viszont egy szépszámú tábor, amely Románia hőseként, valóságos román Jeanne d’Arcként tekint Kövesire, aki szinte egyedül vette fel a harcot az ország rákfenéjével, a politikai korrupcióval.
Ha most lennének az elnökválasztások (de csak 2019 végén lesznek) a menesztett főügyész különösebb megerőltetés nélkül lehetne Románia köztársasági elnöke, hiszen nála népszerűbb közéleti figura nincs pillanatnyilag a porondon. A korrupciós vádak és botrányok, a szűnni nem akaró kormányválságok következtében a kormány- (azaz a bal-) oldalon nincs igazán népszerű politikus, a jobboldali ellenzék megosztott és vezér nélküli. A jelenlegi államfő, Klaus Johannis lehetett volna az ellenzék aduja, csakhogy már a leginkább kormánykritikus sajtóban árulást kiáltanak, azt feszegetik, hogy Johannis saját politikai túlélése, újraválasztási esélyei miatt elárulta „Az Ügyet”, s az azt megtestesítő főügyészt. (A kormányoldal arra készült, hogy indítványozza az elnök felfüggesztését arra hivatkozva, hogy nem hajt végre egy alkotmánybírósági döntést. Johannis ugyanis egy hónapig halogatta Kövesi elkerülhetetlen menesztését.) Józanabb hangok próbálják menteni a helyzetet, s azt hangsúlyozzák, hogy az államfőnek nem volt választása, nem lehet jogállamért küzdeni úgy, hogy a jogállam alapvető normáit hagyja figyelmen kívül annak első számú őre.
Johannis újraválasztási esélyei kétségtelenül csökkentek Kövesi menesztésével, sokan nem fogják neki megbocsátani „gyávaságát”. De az elsődleges kérdés az, hogy a folyamatban lévő igazságügyi törvények módosításával, amely ellen hosszú ideje tüntetnek Románia-szerte, valamint a DNA főügyész menesztésével befellegzett-e a korrupcióellenes harcnak is vagy sem? A tüntetők és az ellenzék az igazságügyi törvények „kiheréléséről” beszélnek, Kövesi menesztését pedig az „állami maffia” győzelmének tartják. Másik oldalon pedig arra hivatkoznak, hogy épp a DNA évek óta tartó „politikai boszorkányüldözése”, alapvető emberi jogokat sértő eljárása miatt szükséges a módosítás, és nem eltörlik, hanem megerősítik a jogállamot.
Ha a DNA egy vezetőváltás miatt kirakatintézménnyé válik, akkor valóban Kövesi egyszemélyes játszótere volt. Az exfőügyész azonban nem tűnik el és minden bizonnyal nem is adja fel. Magától nem is mondott le, nem tette meg ezt a szívességet Klaus Johannisnak, holott tudta, az alkotmánybírósági döntés után lehetetlenné vált tisztségének megőrzése. Hétfői búcsúzó sajtótájékoztatóján is jelezte, ügyészként fog tovább dolgozni. Szerdára már kiderült, hogy nem mezei ügyészként folytatja karrierjét, hanem a legfőbb ügyészség eligazító és ellenőrző szolgálata keretében az Országos Korrupcióellenes Stratégia gyakorlatba ültetéséért felel majd. Ez viszont azt is jelenti, hogy a DNA bár névlegesen nem, de gyakorlatilag a továbbiakban is Kövesitől és a mögötte állóktól függ majd.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
