Az önálló lakhatás jelenti az egyik legnagyobb problémát a mozgáskorlátozott emberek számára – derül ki egy pénteken közzétett kutatásból. Leginkább a pénz, a kormányzati (és önkormányzati) szándék, az akadálymentesség és a társadalmi érzékenyítés hiányzik a rendszerből a kutatásban részt vevők véleménye szerint.

 

A kutatást az Önállóan lakni – közösségben élni csoport inspirálta, és egy egyetemi kutató, Kovács Vera szerkesztette, a Közélet Iskolája segítségével. A több mint másfél éven át tartó vizsgálódás eredetileg a „sérülékeny csoportok” lakhatásával foglalkozott, és ezt szűkítette később a mozgáskorlátozott emberek helyzetének kutatására. A fő kérdés az lett: „Mi kell ahhoz, hogy ma Magyarországon egy mozgássérült ember önállóan lakhasson?” A kutatók öt vizsgálati területet határoztak meg: az akadálymentes környezet és tömegközlekedés, az anyagi biztonság, a támogató szolgáltatások elérhetősége, a lakáspolitika és a mozgáskorlátozott emberek társadalmi megítélésének kérdései.

A következtetések lesújtóak: a mozgáskorlátozott emberek nem jelentik valódi célcsoportját a mai magyar lakáspolitikának. A megkérdezett önkormányzatok nem tartják nyilván az akadálymentes lakásokat, és a fővárosban jellemzően nincsenek mozgáskorlátozott (vagy fogyatékos) személyek számára kiírt lakáspályázatok. Az akadálymentesítés terén a főváros áll jobban, bár itt is elsősorban a tömegközlekedés fejlődik gyorsan. A vidéki és az országos helyközi közlekedésben az érintettek tapasztalatai is azt mutatják, hogy az akadálymentes vonalak és járművek száma elenyésző. A mozgáskorlátozottak jövedelme – más fogyatékos emberekéhez hasonlóan – jellemzően alacsony. Ameddig viszont a fizikai akadálymentesítés nem teszi lehetővé, hogy az érintettek valóban belépjenek a munkaerőpiacra, addig nem várható javulás sem a mozgáskorlátozott emberek anyagi helyzetében, társadalmi integrációjukban. A támogató szolgáltatások területileg nagyon egyenlőtlen eloszlásban érhetők el, az érintettek közül sokan nem jutnak otthoni támogatáshoz – írják a tanulmány szerzői, akik több pontban foglalták össze javaslataikat.

Ezek szerint: a szolgáltatások rendszerének átgondolása, egyes esetekben a forrásbővítés, de sok esetben csupán a megfelelő információátadás, tájékoztatás lenne a legfontosabb lépés a mozgáskorlátozott emberek helyzetének javításához. Mindezek mellett minden egyes elemzett terület fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges a fizikai akadálymentesítés kiterjesztése.

FOTÓ: BSIP, AFP

 

Ma Magyarországon csaknem félmillió ember él fogyatékkal. A 2011-es népszámlálási adatok alapján az érintettek fele, összesen 235 ezer ember mozgássérült.

„A mozgássérült emberek jelentős része láthatatlanságba kényszerül, és alig van lehetősége részt venni a közösségi életben.”

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!