Magyarországnak nem sok reménye van arra, hogy feljebb tornássza a 2011-re megállapított háromszázalékos költségvetési hiánycélt. Az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa, Olli Rehn udvariasan, de egyértelműen fogalmazott ebben az ügyben a VH-nak adott interjújában. Kérdéseinkre írásban válaszolt az uniós biztos.
– Már hat éve tagja az Európai Bizottság nak. Mi változott ez idő alatt?
– Az EU éppen akkor esett át egy tíz országot érintő bővítésen, amikor elkezdtem európai biztosként dolgozni, amit rövidesen még két ország csatlakozása követett. Az unió és intézményei bebizonyították, hogy képesek végrehajtani a bővítést, miközben a működés hatékony maradt. A Lisszaboni Szerződés ezt követő életbe lépése új eszközöket és instrumentumokat arra, hogy javítsuk az unió működőképességét mind befelé, mind kifelé. Ismét sikerült bebizonyítani, hogy lehetséges az EU párhuzamos szélesítése és mélyítése.
– Miként formálta a válság az Európai Uniót?
– A pénzügyi és gazdasági válság ráébresztett minket néhány nagyon fontos tanulságra. Mindenekelőtt azt tanultuk belőle, hogy az EU 27 gazdasága nagyon erősen függ egymástól, még sokkal jobban, mint amit korábban képzeltünk. A válság aláhúzta a nemzeti gazdaságok közötti szoros kapcsolatokat és áthúzódó hatásokat, különösen az euróövezetben. Ez azt jelenti, hogy bármelyik országban a reformok – vagy azok hiánya – hatással van az összes többi teljesítményére is. A gazdaságaink, a sikereink és a kudarcaink tagadhatatlanul összekapcsolódnak. A válságra adott válasz megmutatta, hogy ha közösen, hitelesen és időben cselekszünk, akkor sokkal hatékonyabbak vagyunk, mint ha minden tagország maga intézkedik önállóan. Ezt igazoltuk, amikor közösen intézkedtünk a banki rendszer stabilizálása érdekében, amikor elfogadtuk az Európai Gazdasági Helyreállítási Tervet, ami segített a gazdaságaink visszaeséséből származó sokk enyhítésében, vagy amikor létrehoztuk az európai stabilizációs mechanizmust, ami koordinált támogatást nyújtott a tagországoknak a Gazdasági és Monetáris Unió stabilitásának megőrzése érdekében. Ám ami a legfontosabb: megtanultuk, hogy a gazdasági realitások gyorsabban mozdulnak, mint a politikai realitások. El kell fogadnunk, hogy a fokozott gazdasági függetlenség politikai szinten is eltökéltebb és koherensebb válaszokat követel – nem csak ad hoc jelleggel, hanem állandóan. A válság olyan ébresztő volt, ami többet nem engedi meg nekünk, hogy visszatérjünk a „szokásos üzletmenethez”. Arra kényszerít mindannyiunkat, hogy néhány egyértelmű és nagy kihívást jelentő döntést hozzunk az együttműködésünk módját illetően. Csak így tudjuk pótolni a mostanában elszenvedett veszteségeket, csak így tudjuk visszanyerni a versenyképességünket, fokozni a termelékenységünket, és visszaállítani az EU-t a jólét felfelé ívelő pályájára.
– Mit lehet tenni a görög vagy magyar típusú események ellen, a „szekrényekben rejtőző csontvázak” ellen? Hogyan lehet erősíteni a tagországok költségvetései feletti felügyeletet?
– Hangsúlyozni szeretném, hogy a magyarországi helyzet egyáltalán nem hasonlítható össze azzal, ami Görögországban történt. Míg az előző kormány utolsó néhány hetében előfordult pár megcsúszás a költségvetésben, ezek az eltérések korlátozottak voltak, és nem szabad, hogy veszélyeztessék a fiskális konszolidáció folyamatát. Ezen eltérésektől eltekintve a bizottságnak nincs tudomása semmilyen „csontvázakról a szekrényben”. Az Eurostat legutóbbi magyarországi vizsgálata sem tárt fel semmilyen statisztikai szabálytalanságot. Európa most vonja le a közelmúlt pénzügyi és gazdasági válságának tanulságait, beleértve az olyan országok eseményeinek tanulságait, mint Görögország. A bizottság 2010 májusában tett javaslatot a gazdaságpolitikai koordináció erősítésére Európában, míg 2010. június 30-án én magam mutattam be egy olyan konkrét „eszközkészletet”, ami az erősebb gazdasági kormányzást tűzi ki célul az EU-ban. Az a szándékom, hogy a részletes törvényalkotási javaslatokat szeptember 29-én terjesszem elő. A költségvetési felügyelet erősítése alapvetően fontos. Ezzel biztosíthatjuk, hogy a nemzeti költségvetéspolitikai tervek összhangban legyenek az európai kötelezettségvállalásokkal. Olyan hatékony végrehajtó mechanizmusokat kell megalkotnunk, amelyek biztosítják, hogy a tagországok annak az EU-s szabályozói keretnek megfelelően cselekedjenek, amit maguk is elfogadtak. Ennek keretében megelőző és korrekciós intézkedéseket egyaránt javaslunk. Ezen intézkedések között szerepel egy sor olyan szankció, amit alkalmazni lehetne a szabályok megsértése esetén. A szankciókat már korai stádiumban kellene alkalmazni.
– Egyes vélemények szerint Magyar országnak a felzárkózáshoz ideiglenesen nagyobb költségvetési hiányt kellene en - gedélyezni. Lehet mozgástere Magyarországnak a deficit növelésére?
– A költségvetési deficit megnövelése helyett Magyarországnak inkább ésszerű fiskális politikát kellene folytatnia, ami a fenntartható növekedés biztosításának szükséges feltétele. A magyar gazdaság iránti bizalom helyreállítását az támogatja, ha Magyarország sikeresen csökkenti viszonylag magas közkiadásait, és képes az államadósságot csökkenő pályára állítani. Ezek az intézkedéspolitikák egyébként az eurókon vergencia feltételeinek teljesítését is segítik. A túlzottdeficit-eljárás keretében Magyar or szág nak a költségvetési deficitjét a GDP 3%-a alá kell csökkentenie 2011-ben. A deficitcél teljesítésének határidejét eddig már kétszer kitolták. Egy olyan időszakban, amikor az Európai Unió többi tagországa a fiskális konszolidáció útját járja, Ma gyarország nem engedheti meg magának, hogy letérjen erről a pályáról.
– Ön szerint valószínű, hogy az euró bevezetésének feltételei szigorodnak? A tagságra pályázó országoknak szigorúbb felügyeletre kell számítaniuk?
– Az euró bevezetésének feltételeit a Maastrichti Szerződés határozza meg, ami előírja, hogy az újonnan belépő országnak a fenntartható konvergencia magas szintjét kell elérnie az eurózónához történő csatlakozás előtt. Tehát kulcsfontosságú az adott tagország számára, hogy alaposan felkészült legyen, mielőtt visszavonhatatlanul feladja monetáris és árfolyampolitikáját. A szerződés keretei és az egyenlő elbánás elvei alapján a bizottság igen alaposan megvizsgálja a fenntartható konvergencia állapotát. De világosan kell látni, hogy semmilyen új feltétel nincs. A legutóbbi Konvergencia Jelentést május 12-én fogadtuk el, ami arra a következtetésre jutott, hogy Észtország megfelel az eurócsatlakozás minden feltételének. Perspektivikusan az EU és az euróövezet gazdasági kormányzásának javítására vonatkozó javaslataink tartalmazzák a tagországok gazdaságpolitikájának erősebb és hatékonyabb felügyeletét mind az euró bevezetése előtt, mind pedig azt követően.
– Magyarország mikor lesz képes teljesíteni az eurózónához történő csatlakozás feltételeit?
– Nézze, nem tudok önnek dátumot mondani, és felelőtlen is lenne a részemről, ha így tennék. Ahogy minden más tagországnak, úgy Magyar ország nak is teljesítenie kell az euró konvergencia kritériumait ahhoz, hogy alkalmassá váljon az euró bevezetésére. Az, hogy ez milyen gyorsan teljesül, jelentős mértékben a Magyarországon hozott szakmapolitikai döntéseken mú - lik majd. A konvergenciakritériumok annak felmérésében segítenek, hogy Magyarország állami pénzügyei rendben vannak-e, stabil-e a valutája, alacsony és fenntartható-e az inflációs ráta, valamint alacsonyak-e a hosszú lejáratú kamatlábak. Ezen felül a Kon - ver gencia Je len té sekben, amik alapul szolgálnak annak megítélésében, hogy egy-egy tagország teljesíti-e az euró bevezetésének feltételeit, a bizottság és az Európai Központi Bank azt méri fel, vajon a nemzeti jogszabályok összhangban vannak-e a központi bankok függetlenségének elvével.
Olli Rehn szerint figyelmet érdemel a többségében közép-európai országok azon kérése, hogy Brüsszel vegye figyelembe a nyugdíjreformok költségét a Stabilitási és Növekedési Egyezmény új elszámolási szabályainak kialakításakor – írja a Wall Street Journal. A végső döntést ugyanakkor a tanács, vagyis az állam- és kormányfők csúcsértekezlete fogja meghozni, úgyhogy az országoknak európai kollégáiknál kell majd lobbizniuk. Kilenc tagállam (Bulgária, Csehország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia, Svédország, Szlovákia és Magyarország) augusztus 17-i levelében azt kérte Brüsszeltől, hogy az EU Stabilitási és Növekedési Egyezménye elszámolási eljárásainak módosításakor vegye figyelembe a korábban nyugdíjreformot végrehajtott országok ezzel kapcsolatos költségeit. Magyarországnak és a levelet még aláíró nyolc másik országnak nehéz dolga lesz célja elérésében, hiszen a két legbefolyásosabb uniós tagállam, Németország és Franciaország a legszigorúbb elvárásokat fogalmazták meg az egyezmény kapcsán. Olli Rehn a héten New Yorkban úgy nyilatkozott, a bizottság komolyan foglalkozik a tagállamok kezdeményezésével. A pénzügyekért felelős biztos mindazonáltal érzékeltette, ő maga sem engedékeny. Úgy fogalmazott: az EU-nak meg kell tartania a mind a 27 tagállamra vonatkozó, „szigorú és egyszerű pénzügyi szabályokat”.
OLLI REHN
1962-ben született Mikkeliben, Finnország keleti részén.Közgazdaságtant, nemzetközi kapcsolatokat és újságírást tanult, a helsinki egyetem mellett Oxfordban is diplomát szerzett. Futballozott a finn első osztályú bajnokságban. 1991-ben választották parlamenti képviselővé a Centrumpárt színeiben. 1995-ben lett európai parlamenti képviselő. Kormánya 2004-ben jelölte az Európai Bizottság tagjának, az első Barroso-kabinetben a bővítési ügyekért felelt, jelenleg a gazdasági és pénzügyi területet irányítja. Olli Rehn nős, egy gyermek édesapja.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
