Nem félnek az arcvesztéstől

A plasztikai sebészetnek Dél-Koreában van a legnagyobb hagyománya, az ország gazdasága évtizedek óta virágzik. Mára a 19 és 49 év közötti nők ötöde átesett valamilyen szépészeti beavatkozáson. Ezek döntő többsége arcplasztika, amelynek nem is titkolt célja, hogy a páciens arca jobban hasonlítson a nyugati szépségideálra. A két legnépszerűbb szolgáltatás a szemhéj-átalakítás és az arccsontkisebbítés. Előbbinél egy jól látható – és sminkelhető – redőt alakítanak ki a szem felett, ugyanis az ázsiaiak mindössze 15 százaléka születik úgynevezett „dupla szemhéjredővel”.

A másik típusú korrekció során az orvosok szív alakúvá varázsolják a kerek arcot, és gyakran nemcsak az arccsontot, hanem az állat is kisebbre szabják. De sokan kérik azt is, hogy fitosabbá tegyék a túl laposnak ítélt orrukat. A koreai urak körében is egyre népszerűbb a művi szépség: minden hatodik műtétet férfin végeznek el.

Csúnya a gyerekem

A dél-koreaiak nem is tagadják, hogy átszabatták arcukat vagy más testrészüket. A Miss Korea szépségverseny 2012-es győztese, Kim Jumi bevallotta, hogy „nem született szépnek”. Sokak szerint a plasztika ugyanolyan, mintha felraknának egy kis sminket, és a műtéteket is normálisnak tekintik, mivel mindenki hajlandó kés alá feküdni.

A K-popnak nevezett dél-koreai zenei irányzat előadói kinézetükkel és szövegeikkel is ráerősítenek a fiatalok szépségükkel kapcsolatos elvárásaira, de nem ez az egyetlen oka az őrületnek. A dél-koreai társadalom a versengésre épül, ami garantálja az ország hihetetlen gazdasági felemelkedését, ám másfelől iszonyatos kihívások elé állítja az embereket – mutatnak rá a szociológusok és pszichológusok.

A koreaiakat kicsi koruktól kezdve engedelmességre és szorgalomra nevelik, hogy minél jobb teljesítményt nyújtsanak. Hajtanak, diplomát szereznek, de ez már nem elég ahhoz, hogy felfigyeljenek rájuk az állásinterjúkon vagy a munka világában – ezért a külsejükkel is ki akarnak tűnni. Érdekes jelenség, hogy jó néhány fiatal már nem önszántából megy el a sebészhez, hanem a szüleik viszik el őt. A doktorok rendszeresen tapasztalják, hogy az anyukák rondának titulálják gyereküket, és durván bökdösve mutatják a szakembereknek, az arc mely részeit kellene átalakítani.

A sebészhez vitt gyerekek életkora egyre alacsonyabb: már nemcsak kamaszokat akarják a szülők „megszépíteni”, hanem az 5-8 éveseket is. Mivel alapszabály, hogy a szülőnek engedelmeskedni kell, a gyerekek zokszó nélkül vesztik el az eredeti arcukat.

A nagy piac

Csak Szöulban 4 ezer plasztikai sebészeti klinika működik, és évente 650 ezer kisebb-nagyobb beavatkozást végeznek a 49 milliós országban. De a koreai biznisz eltörpül ahhoz képest, ami hamarosan bekövetkezhet Kínában. Az elmúlt évtizedben gyakran két számjegyű volt a kínai GDP növekedése, így mára kialakult egy több tízmilliós réteg, amely képes megfizetni a luxust. Míg korábban a kínaiak megelégedtek azzal, hogy az üzleti életben használt nevüket Johnra és Lucyre cseréljék, vagy bevásároljanak az amerikai és európai márkákból, ma már egyre többen az arcukat is a nyugati normákhoz akarják igazítani.

Míg az 1990-es években egyetlen szépészeti klinika sem működött Pekingben, ma már háromszáznál is több. Az egyre szaporodó intézmények óriási forgalmat bonyolítanak: 2014-ben 7 millió plasztikai sebészeti műtétet hajtottak végre – 62,6 milliárd dollár értékben. Ez 17,5 ezermilliárd forint, ami durván a magyar GDP fele. A kínai plasztikai sebészek szövetsége szerint a keresletrobbanás következtében 2019-re duplájára nőhet a művi szépségpiac forgalma.

Sufnituning

Sokan azonban nem engedhetik meg maguknak, hogy átszabassák magukat, vagy éppen ódzkodnak a műtéttől. Az ő segítségükre sietett az elképesztő kínai leleményesség. Virágzik ugyanis a hazai gyártású injekciók piaca, és a beavatkozások kockázatát nemcsak a kétes hátterű technológia növeli, de az is, hogy illegális szépségszalonokban adják be őket. A becslések szerint 50-100 ezer intézmény működik feketén.

A félresikerült kezelésekről természetesen nincsenek statisztikák.

Természetesen a japán ipar sem marad le a kínai mögött. Sőt, ha az ötletek bizarrságát vizsgáljuk, kétségkívül az első helyen állnak. Olyan műanyag és szilikoneszközöket fejlesztettek ki, amelyekkel – a gyártók állítása szerint – a műtétek árának töredékéért lehet formálni az arcot. Például napi 20 percig kell viselni egy orrszorítót, hogy fitossá tegyük a kérdéses testrészt. A hátránya csak annyi, hogy belülről és kívülről is fogja az orrot, így levegőt nem kap a páciens. Hasonlóan megdöbbentő az az „arckeskenyítő ajakeszköz”, amelynek segítségével az O alakba torzult szájunkkal kell különböző gyakorlatokat végezni – hogy elérjük a kívánt hatást, s hogy csökkentsük ráncainkat.

Akinek nem tetszene a szétfeszített arcüreg látványa, az próbálkozhat cumi alakú változattal is. A kínzóeszközök interneten is rendelhetőek, áruk igen jutányos: 3000 Ft-tól indul a kínálat.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!