Pardavi Márta, Magyar Helsinki Bizottság: Nem hátrálnak meg

– A Magyar Helsinki Bizottság júliusbanmár elnyert egy rangos magánalapítású emberi jogi kitüntetést, a Gulbenkian-díjat. Pusztán az azzal járó 50 ezer euróval bőven túl is lépték a 7,2 millió forintos összeghatárt, és külföldről támogatott szervezetnek minősülnek. Az ilyen szervezeteknek minden nyilvános dokumentumon és rendezvényen jelezniük kell a külföldi támogatás tényét. De önök bojkottálják a civiltörvény előírásait. Mulasztottak-e már regisztrálási határidőt?

– Igen. Az ENSZ Menekültügy Főbiztosságától több mint nyolcmillió forint érkezett be menekülteknek jogi segítségnyújtásra, ügyvédre, szakmai anyagok készítésére, ami a tőlük jövő évi támogatási összegünk egyik részlete. De bejelentettük, hogy nem fogunk eleget tenni a regisztrációs kötelezettségnek, mert azt gondoljuk, hogy a törvény alkotmányellenes, és az emberi jogokba ütközik. E héten 23 szervezet, köztük a Magyar Helsinki Bizottság alkotmányjogi panasszal élt a törvény ellen az Alkotmánybíróságnál.
E szervezetek közt van olyan – például a Menedék Egyesület –, amelyik regisztrálta magát külföldi támogatásban részesülő szervezetként. Mások, mint például rajtunk kívül a Társaság a Szabadságjogokért, nem hajlandóak regisztrálni. Van, amelyiknek a törvény hatálybalépése óta érkezett ilyen támogatás, és van, amelyiknek a következő hónapokban fog érkezni. De mindannyian egyetértünk abban, hogy a törvény a megbélyegzés célját szolgálja, és olyan módon korlátozza az egyesületi jogot, ami elfogadhatatlan egy demokratikus társadalomban.
Nagyon fontos, hogy eddig és ezen túl is megfelelünk az átláthatóság követelményeinek. Mi eddig sem titkoltuk a finanszírozásunk forrásait, és ezután sem fogjuk.

– A törvény be nem tartása esetén mi a lehetséges legsúlyosabb szankció?

– Az eredeti tervezethez képest annyi a változás, hogy a szervezet megszüntetése immár nem automatikus szankció, de bírói mérlegelés nyomán azért lehetséges. Tehát nem igaz az a kormányzati állítás, hogy a megszüntetés kikerült a lehetséges jogkövetkezmények közül. Az ilyen szankcionálási lehetőség eltúlzott mértékű. Korábban jobbára csak alkotmányellenesen tevékenykedő, vagy de facto megszűnt szervezetet lehetett jogilag megszüntetni.

– Az Alkotmánybíróságon túl más jogi fórumtól is remélnek segítséget?

– A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához akkor lehet fordulni, ha a panaszos már minden hatékony hazai jogorvoslati fórumot megjárt, eredménytelenül. Az Alkotmánybíróságot azonban nem köti döntéshozatali határidő, és az alkotmányjogi panaszunk valószínűleg strasbourgi értelemben nem is számít hatékony jogorvoslatnak, ezért nem kell feltétlenül megvárnunk, hogy az Alkotmánybíróság mondjon valamit. Számolva azzal a lehetőséggel, hogy az Alkotmánybíróság nem hoz gyors döntést, a strasbourgi panaszt is mindenképpen be fogjuk adni.

– A honlapjukon az áll, hogy az emberi méltóságot védelmezik a jog és a nyilvánosság eszközével. Melyik kap nagyobb hangsúlyt újabban? A jog vagy a nyilvánosság?

– Hosszú ideig, mindaddig, amíg számítani lehetett arra, hogy a jogérvényesítés hatósági-igazságszolgáltatási útja valóban hatékonyan tudja orvosolni a problémákat, addig mi azt preferáltuk. De már akkor is nagyon fontosnak tartottuk a nyilvánosságot. Ettől is más a jogvédő szervezet, mint egy ügyvédi iroda. Az utóbbi években azonban jelentős fordulat állt be: sokkal nagyobb hangsúlyt helyezünk arra, hogy beszámoljunk arról, mit csinálunk. Sokszor lehet látni, hogy a nyilvánosság kiállása, támogatása rettenetesen sokat számít. Nem valamelyik konkrét bírói döntés meghozatala során, ez nem is lenne jó, hanem például abban, hogy miként változhat a kormányzati irány vagy hatósági gyakorlat.

– Akkor lehet valamit elérni, ha van hozzá társadalmi támogatottság.

– Önmagában azonban a társadalmi támogatottság egy ügynek nem mindig a legfontosabb eleme. Nagyon sok olyan emberi jogi kérdés akad Magyarországon – például a menekültek vagy a romák ügye –, ahol a többség nem támogató. Nem lehet egy emberi jogi szervezetnek mindig csupán a társadalmi elvárásokhoz igazítania a munkáját. Nekünk nem kell a népszerűségi mutatókat vizslatni, mint egy politikai pártnak. Ezzel együtt a társadalmi visszhangokra reagálni kell. Most különösen a menekültügyben fontos, hogy megszólaljon más hang is, mint ami a kormányzati médiából ömlik. Újabban tehát számunkra a nyilvánosság nemcsak a jogi munkánkról szóló tájékoztatást jelenti, hanem a kiszolgáltatottak védelmében való kiállást is.

– Milyen nagyságrendű a Magyar Helsinki Bizottság által támogatott rászorulók száma?

– Tavaly mintegy négyezer embernek nyújtottunk valamilyen segítséget – köztük háromezer menedékkérőnek adtunk jogi tanácsot. Ez utóbbi kategóriában 2015-ben ennél jóval többnek. Ezenkívül készítünk közérthető jogi tájékoztató anyagokat is. Emellett – és Magyarországon ez nem nagyon ismert, de külföldön több helyen elsősorban éppen erről ismerik a Magyar Helsinki Bizottságot – 2004 óta ingyen elérhető menedékjogi digitális szakkönyvtárat is működtetünk, most már négy nyelven, angolul, franciául, oroszul és spanyolul. Ezt ott használják, ahol igény van a menedékjogi ismeretekre, képzett nemzetközi jogász szakemberekre, és nincs pénz az elképesztően drága szakfolyóiratok beszerzésére.

– Kormányoldali vezető politikusok több olyan kijelentést tettek, hogy forró őszre számítanak, és hogy ellenzéki szerveződések jogellenes cselekményekre készülnek. Mi lehet az alapja ezeknek az állításoknak?

– Nem a civilek fogják „elfoglalni a bankokat”, hanem a civil szféra terét próbálja elfoglalni a kormányzat. Mi a jogállamiság és a jogtisztelet mellett kiálló szervezet vagyunk. A civilellenes törvény végre nem hajtása egészen kivételes reakció egy egészen kivételesen jogellenes lépésre. Újra érzékelhető
a sokszínű, demokratikus nyilvánosság elfojtása, mi azonban továbbra is szabadon akarunk megnyilvánulni, és a kiszolgáltatottak pártján akarunk dolgozni.
A civil szervezetek napirenden tartanak olyan súlyos, a kormány által szőnyeg alá söpört problémákat, mint a szegregáció, az egészségügy válságos helyzete, a gyerekszegénység, az esélyek egyenlőtlensége, az uniós pénzek korrupt elherdálása. Nagyon kevés hely maradt a bírálatra, és az, hogy nekünk, civileknek még megvan ez a lehetőségünk, annak is köszönhető, hogy a forrásaink nem a magyar kormányzattól származnak.

- - -
Strasbourgban bejelentették, hogy a budapesti székhelyű szervezet bekerült a Václav Havel egykori cseh elnökről elnevezett emberi jogi díj három jelöltje közé.
Az indoklás szerint az 1989-ben létrehozott Magyar Helsinki Bizottság széles körű tevékenységet folytat az emberi jogok területén, különös  tekintettel az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre, valamint a menedékkérők, a menekültek és a hontalanok jogaira. A jelöltek között van még Georg Sporschill osztrák jezsuita szerzetes, aki életét a legkiszolgáltatottabbak szolgálatának, különösen a gyermekek gondozásának szentelte. A harmadik jelölt Murat Arslan tavaly őrizetbe vett török bíró, a feloszlatott Bírák és Ügyészek Szövetségének elnöke, aki minden körülmények között kiállt az igazságszolgáltatás függetlensége mellett.
A 2013-ban – a cseh kormány támogatásával – alapított Václav Havel Díjat az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése a Havel-könyvtárral és a Charta 77 Alapítvánnyal közösen ítéli oda. Hogy a három jelölt közül idén ki kapja a 60 ezer euróval járó kitüntetést, a Parlamenti Közgyűlés október 9-i strasbourgi ülésén jelentik be.
 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!