Interjú Julia Hall-lal, az Amnesty International terrorizmus elleni harc és emberi jogi szakértőjével.
– Az Amnesty International élesen kritizálta, hogy Franciaországban továbbra is életben van a párizsi merénylet után kihirdetett szükségállapot. Mi a gond a rendkívüli intézkedésekkel?
– A szükségállapotot nem arra találták ki, hogy hosszabb ideig tartson: addig van létjogosultsága, amíg fennáll a közvetlen fenyegetés. A folyamatos hosszabbítgatás ennek ellentmond. Emellett a szükségállapot során végrehajtott intézkedések szükségesek és arányosak kell, hogy legyenek. A támadásokat követően több ezer házkutatást tartottak Párizsban. Az érintetteknek csak egészen kis részét tartóztatták le, és még kevesebb ember ellen emeltek vádat, így a fenti szempontok nem teljesültek. Az is aggasztó, hogy Franciaország példáját követhetik a többi ország. Például a magyar kormány javaslata is olyan meglepő elemeket tartalmaz, amelyek csak háború vagy súlyos természeti katasztrófa idején megengedett.
– De a francia és a magyar közvélemény egyetért a szigorral.
– Az amerikaiak többsége is támogatta, hogy a terrorizmussal gyanúsított személyeket kínvallatásnak vessenek alá. Ugyanakkor a közvélemény nem lehet a politika egyetlen iránytűje. A jogalkotóknak tiszteletben kell tartania bizonyos alapelveket. Van, ami megengedhető terrorveszély esetén, de a határok nyilvánvalóak: nem lehet embereket kínozni, önkényesen letartóztatni vagy hátrányosan megkülönböztetni őket.
– Mivel lehet akkor az emberek félelmét csillapítani?
– Teljesen érthető, hogy félnek. De a terrorizmus nem új jelenség. Az 1960-1980-as években sokkal többen estek terrortámadások áldozatául Nyugat-Európában, mint az elmúlt öt évben. Másrészt a félelem miatt nem születhetnek drákói törvények és elnyomó gyakorlat. Szeptember 11-e után a terrorizmus elleni kemény fellépés jegyében az Egyesült Államok történetének legsúlyosabb sértéseit követte el az emberi jogok ellen. Egy jogállamban vált bevett gyakorlattá a kínvallatás és az illegális fogvatartás.
– Milyen tanulságokkal szolgálhat Európa számára az USA terrorizmus elleni harca?
– Az eredeti céllal éppen ellentétes eredményt érnek el azok a kormányok, amelyek a terrorizmus vagy szélsőségellenes harcot az emberi jogok megsértése árán vívják. Elidegeníti az embereket és bizonytalanságot kelt. A biztonság és az emberi jogok között nincs átváltás. Nem lehet megvédeni az emberi jogokat azzal, ha megsértjük őket. Épp ellenkezőleg: az emberi jogok teremtik meg az utat a biztonsághoz.
– Mit lehet tenni a Szíriából hazatérő európai állampolgárokkal?
– Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2014 decemberében hozott egy határozatot, amely előírja az államok számára, hogy indítsanak eljárást azon állampolgáraik ellen, akik külföldön harcoltak, majd törekedjenek arra, hogy az érintettek vissza tudjanak illeszkedni a társadalomba. Az Európa Tanács is elfogadott egy hasonló tartalmú kiegészítő jegyzőkönyvet.
– Az államok ennek megfelelően cselekszenek?
– Nagyon eltérő a gyakorlat, de feltételezzük, hogy nincs kapcsolat vagy csak nagyon közvetett aközött, hogy valakit terrorizmussal gyanúsítanak és el is követte a bűncselekményt. Nagy-Britanniában már maga az utazás ténye vagy annak a tervezése bűncselekményt jelent. A túlkapásokra jó példa Moazzam Beg története. A férfi – akit egyébként 2002 és 2005 között Guanatanamón tartottak fogva az amerikaiak – előre értesítette a brit titkosszolgálatokat, hogy Szíriába akar segélyt vinni, majd hazatérte után is jelentkezett. Hiába tudták, hogy ártatlan, hivatalból meg kellett ellene indítani az eljárást
– Hogyan kellene a hatóságoknak eljárniuk?
– Ha találnak bizonyítékot arra, hogy a Szíriából hazatérő háborús vagy terrorista bűncselekményeket követett el, akkor az állampolgársága szerinti országban felelnie kell érte. Ha nincs bizonyíték, akkor a hatóságoknak gondoskodniuk kell a rehabilitációjáról és az integrációjáról. Az európai kormányoknak egyébként is azon kell dolgozniuk, hogy a muszlim vagy más etnikai közösségeket teljes mértékben integrálják a társadalomba. Ezzel többet érnének el, mint az eseti keménykedéssel, hiszen a probléma gyökerét kezelnék.
Julia Hall
amerikai jogász, az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet londoni központjában dolgozik terrorizmus elleni harc és emberi jogi szakértőként.
2008-ban részt vett Oszama bin Laden Guantánamón fogva tartott sofőrjének és testőrének tárgyalásán. Számos jelentés szerzője, rendszeresen dolgozik együtt az ENSZ-szel, az Európa Tanáccsal és az Európai Unióval.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
