Mégsem lesz kilencosztályos az általános iskola, a kormány visszatáncolt attól a tervtől, hogy az óvoda és az első osztály közé egyfajta előkészítő, nulladik évfolyam épüljön be.
A szakmai szervezetek korábban kritizálták a tervet, amely átgondolatlansága miatt csak tovább növelte volna a nehéz helyzetű gyerekek hátrányát.
Az új Nemzeti alaptanterv tervezetét átdolgozták a különböző szakmai szervezetek által benyújtott vélemények alapján – mondta egy múlt heti konferencián az MTA-n Csépe Valéria, az új NAT-ot kidolgozó kutatócsoport vezetője. Ugyanakkor az átdolgozott koncepció nem ismert, és a korábbi kritikus nyilatkozatok a kormánypárti politikusok részéről azt sejtetik: nem biztos, hogy az új dokumentum átmegy a döntéshozók szűrőjén, mert a tervezet szerintük nem elég „nemzeti”. Az Eduline információi szerint a NAT-hoz részletes véleményt benyújtó Civil Közoktatási Platformnak levelet írt az Emberi Erőforrások Minisztériuma, amelyben az áll: „A NAT-tervezet módosítása során az önök által teljes mértékben elfogadhatatlannak tartott felkészítő évfolyam terve kikerült a dokumentumból”.
A kilenc évfolyamos iskola tervét több szakmai szervezet is bírálta, annak ellenére, hogy a cél önmagában helyeslendő lenne: a gyerekek közötti, az iskolai évek során egyre növekvő egyenlőtlenségeket akarták kezelni ezzel a lépéssel. Az alaptanterv eredeti tervezetében a nulladik évfolyam nem lett volna kötelező, a szülők maguk dönthettek volna arról, hogy szükségük van-e a gyereküknek az előkészítő évre, amelynek során elsősorban a mozgás-, az anyanyelvi készségek-, a beszéd-, és logikai képességek-, valamint az emlékezet fejlesztésén lett volna a hangsúly. A Civil Közoktatási Platform kritikája szerint a nulladik évfolyam a „lemaradó, problematikus gyerekek” számára szegregációt eredményezett volna, és megbélyegezte volna a résztvevőket. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület sem lelkesedett az ötletért: „Az éretlen, fejletlen kisgyermek számára valódi sokkot jelentene, ha a megszokott környezetéből (az óvodából, ahová három éve jár) kiszakítva próbálnák őt az iskolára felkészíteni” – írták véleményükben. Az egyesület szerint a még nem iskolaérett gyerekek számára ott van lehetőségként a plusz egyéves óvodai fejlesztés, amelynek során a megszokott környezetükben, az ismert és megszeretett óvodapedagógusokkal és néhány óvodástársukkal együtt, kis létszámú csoportokban képesek legyenek felzárkózni. A Magyar Pedagógiai Társaság Kisgyermek-nevelési Szakosztálya szerint pedig inkább a csökkentett gyereklétszámmal, a segítő, fejlesztő asszisztensek alkalmazásával kellene segíteni az óvodákat, nem pedig „szegregált módon, új környezetben, az iskolában folytatni a fejlesztést”. A Vasárnapi Híreknek korábban nyilatkozó szakértők abban egyetértenek, hogy a magyar iskolaszerkezet elavult, nyolcosztályos általános iskolára épülő struktúra már alig van a világ fejlett országaiban, inkább a 9-10 évfolyamos egységes alapképzés a jellemző. Ugyanakkor a magyar iskolák jelenlegi állapotukban növelik az egyenlőtlenségeket, így még egy évnek a rossz rendszerben nincs értelme.
FOTÓ: BRUZÁK NOÉMI, MTI
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
