Ha ez egyáltalán lehetséges, még tovább nehezíti a demokratikus ellenzéki erők dolgát a kampányfinanszírozásról szóló törvényjavaslat.
Kb. ugyanakkora esélyed van nyerni a lottón, ha veszel szelvényt, mintha nem – az ironikus mondás most már végképp igaz a demokratikus ellenzéki pártok választási indulására. A kormánypártok ugyanis már minden lehetséges módon kedveztek maguknak a választási törvényekkel (választási körzetek átrajzolása, összefogás kikényszerítése, ugyanakkor ellehetetlenítése, győztest kompenzáló töredékszavazatok stb.), de a Fidesz sosem végez félmunkát, így a kampányfinanszírozásról szóló törvényjavaslattal felteszi a pontot az i-re.
Az egy hete benyújtott indítványról az Indexnek azt mondták fideszes források: az volt a fő cél, hogy megnehezítsék a demokratikus ellenzéki pártok helyzetét. A javaslat szerint az egyéni jelöltek egymillió forintos költségvetési támogatásra jogosultak. A pénzt az államkincstártól egy bankkártya formájában kapják meg, készpénzt azonban nem vehetnek fel. Emellett a pártok saját forrásból jelöltenként 5 millió forintot – összesen 995 milliót – fordíthatnak kampányra. Ha egy párt mindenhol tud jelöltet állítani, akkor ennek az összegnek 60 százalékát – kevesebb, mint 600 milliót – az állam állja. A Fidesz szándékai szerint a választással összefüggő jogszabályok a kis pártok indulását segítik – vagyis az ellenzéki erők összefogását nehezítik. Az egymillió forintos állami támogatás elnyeréséhez az egyéni jelölteknek a korábbi 750 ajánlás helyett elegendő 500 aláírást összegyűjteniük, miközben választókerületek száma 176-ról 106-ra csökkent, vagyis a népesebb körzetekben könnyebb összeszedni az ajánlásokat. Az új választási rendszerben ráadásul az országos lista állítása is könnyebb, ami szintén segíti a kis pártok indulását. Azoknak a jelöltek kamatostól kell visszafizetniük az állami pénzt, akik nem kapták meg a szavazatok 2 százalékát – ez alól most csak az LMP mentesülne.
A listaállítás szabályainak megváltoztatásával már lényegében ellehetetlenítették az ellenzéki összefogást: vagy nem állítanak közös jelölteket és közös listákat, hanem felosztják a 106 egyéni körzetet, és mindenhol csak egyetlen demokratikus ellenzéki jelölt indul a többiek támogatásával, és mindenkinek külön pártlistája van, vagy mindenhol közös jelöltek vannak és egyetlen közös lista, de a különböző szimpatizánsok átszavazása ekkor nagyon erősen kérdéses. Az új kampányfinanszírozási rendszer alapján viszont egyéni jelöltek után jár pénz: minél több jelöltet tud indítani egy párt, annál több állami forrást kap. Így ha például az MSZP és az Együtt 2014 megegyezik a jelöltállításban, kénytelenek lesznek osztozkodni a 600 millió forinton, míg ha külön jelölteket állítanának, 600-600 millióhoz juthatnának. Bajnai Gordonékon külön is ütnek azzal, hogy az új szabályok szerint külföldi szervezetek, illetve különböző cégek nem támogathatnak pártokat, miközben a Haza és Haladás Alapítvány a legtöbb adományt a Center for American Progress nevű amerikai kutatóintézettől, valamint az OTP Banktól és a Moltól kapta.
A pártfinanszírozás kérdése továbbra is rendezetlen, mindössze annyi biztos, hogy a választási évre felfüggesztik a pártok állami támogatását, így 2014-ben csak kampánypénzt kapnának a pártok. A korrupcióellenes szervezetek által hiányolt kampányszámlát nem vezetik be, és nem biztosítanak egyenlő feltételeket a pártok számára a kampányban.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!