Döntöttek a kormánypárti frakciók: január 1-jétől kiszélesítik a gyermekek után járó adókedvezményt, így azt a jövőben nemcsak az szja-ból, hanem a járulékokból is le lehet majd vonni. Pankucsi Zoltán, a nemzetgazdasági tárca helyettes államtitkára a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta: a családi adókedvezmény kiterjesztésével 230 milliárddal több marad a családok zsebében, és főleg az alacsonyabb keresetű, valamint a többgyermekes családok helyzete javul.
A másik változás a gyed extra, melynek részletes szabályait a költségvetéssel együtt terjeszti majd a kormány a parlament elé. A lépés a kismamák munkaerő-piaci visszatérését segítené: lehetővé válna, hogy ha a gyed lejárta előtt akarnak dolgozni, akár egy év alatt megkapják a gyed teljes összegét. A tervezet szerint a 3 évre járó tgyás, gyed és gyes összegét személyre szólóan ki lehet számítani, és ezt az összeget igényelhetnék az édesanyák rugalmas formában, a gyerek 7 hónapos korától akár munkavállalás mellett is.
Szakemberek szerint az már bebizonyosodott: az adókedvezmény a családok szegénységét enyhítheti, de nem oda juttat, ahol családbővítést terveznek. Vagyis inkább kampányeszköz, mintsem népesedési intézkedés, annak ellenére is, hogy a két évvel ezelőtti bevezetése után picit javult a helyzet. A hurráoptimizmus korainak bizonyult: most még nagyobb a zuhanás. Az év végére minden idők legrosszabb demográfiai mutatói körvonalazódnak.
A rugalmas gyed már ösztönző lehet; az alapvető elgondolás szerint az apa és az anya „megoszthatná”, mennyit van otthon a gyerekkel. Azonban a részleteken nagyon sok múlik – nyilatkozta lapunknak Kapitány Balázs demográfus, aki maga is részt vett a reform kidolgozásában. Példaként említette, hogy ha a család egy összegben felveheti a teljes időszakra járó gyedet, aztán az anya mégsem tud visszamenni dolgozni, ott maradhat akár teljes ellátás nélkül. Vagy ha az apa magasabb gyedre jogosult, ezért ő veszi igénybe, az anya pedig munka és bevétel nélkül totálisan kiszolgáltatott helyzetbe kerül. Ha rossz a részletek szabályozása, az egész egy időzített szociális bomba lehet – jelentette ki a kutató. Mint mondta, egy munkáltató sem lóghat a bizonytalanságban, hogy 12 vagy 36 hónap múlva számíthat a dolgozójára, miközben az sem életszerű, hogy a szülés előtt egy hónappal a kismama „megjósolja”, hogy egy év múlva nem lesz problémás, ne adj’ isten, beteg a gyereke.
De ez csak apró része annak a komplex demográfiai csomagnak, amelyből szakemberek szerint nem hiányozhat a kisgyermekes ellátórendszer rendbehozása: amíg 120–150 százalékos a bölcsődei túlzsúfoltság, felesleges az anyák munkavállalásával foglalkozni. A rendszer most kontraproduktív: a férőhely létesítése, fenntartása annyira drága, hogy az önkormányzatoknak ez ráfizetéses. Szakmai körökben nem értik, miért nem vonták be a munkáltatókat. Például egy kórházi napközivel egy csapásra oldódna meg a létszámhiány, ugyanis az ápolónők 20 százaléka otthon van a gyerekével. A fiókban maradt a 11 pontos javaslatból a többgyerekes nők foglalkoztatásának tartós támogatása, az apukák bevonása, az apasági szabadság intézménye és a lakhatási gondok megoldása egy egészen új szocpol rendszerrel is.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!