Ha a kormány nem hallja meg a hangjukat, egyre több fiatal dönt majd a külföldi továbbtanulás mellett Gyetvai Viktor szerint, aki a Független Diákparlament egyik alapítójaként úgy látja, a diákokat az aktív állampolgári részvételre sem készíti fel az iskola. A pénteki „Ne menj suliba!” tüntetés szervezőjével beszélgettünk.
– A kormány várakozásai ellenére az ősz nem volt forró, pénteken (lapzártánk után, péntek délután) mégis utcára vonulnak a diákok. Miért éppen most?
– A kormány által bevezetett új oktatási rendszer mostanra állt fel végleg, ma már nem csak kisebb rendszerhibák látszanak. Az egyik fő probléma a diákok túlterheltsége: annyi lexikális anyagot kellene megtanulni, hogy az egyszerűen nem tud beépülni, és az érettségi után néhány hónappal a nagy részét mindenki elfelejti. Viszont az olyan gyakorlati készségek, mint a csapatmunka, a közös problémamegoldás, a magunkért vagy másokért való kiállás teljesen hiányoznak az oktatásból, pedig ezek közösségi és egyéni szinten is nagyon fontosak lennének. A diákok sok esetben azt érzik, nincs értelme napi 8-9 órát ülniük az iskolában, csak elveszi az időt az értelmesebb, építő tevékenységektől. Annyi szabadidejük sincs, hogy éljenek.
– Melyek azok a legfontosabb változások, amit szeretnének elérni?
– 2020-tól nyelvvizsgához kötnék a felvételit a felsőoktatásba, ami nagyon sok diák előtt zárná el a továbbtanulás lehetőségét. Még a budapesti elit gimnáziumok tanulóinak is sokszor magánórákat kell venniük, hogy nyelvvizsgázni tudjanak, a legtöbb iskolában nem elég jó a nyelvoktatás ahhoz, hogy ez plusz anyagi befektetés nélkül sikerüljön. Ennek a szegényebb családokból származó tanulók lesznek a vesztesei. Ez például egy olyan intézkedés, amit azonnal el lehet, és kell törölni, közben pedig fejleszteni kell a nyelvoktatást az iskolákban. Az is nagy gond, hogy most 16 évesen sokan végzettség nélkül kerülnek ki a munkaerőpiacra, jobb híján közmunkásnak, amin a tankötelezettségi korhatár visszaállításával lehetne segíteni. Mindez nem oldaná meg a fő problémákat, de az átmeneti, tüneti kezelés elkezdődhetne.
– Mennyire mozgósíthatóak a diákok annak tudatában, hogy a korábbi években szinte soha nem teljesültek a tüntetéseken megfogalmazott követelések?
– Az eddigi tapasztalatok alapján a döntéshozók nem is akarják figyelembe venni a véleményünket, bár néha elhangzanak biztató szavak. Csépe Valéria, az új Nemzeti Alaptantervért felelős miniszteri biztos például arról beszél, hogy csökkenteni fogják a tanulók terheit, de a nyilvánosságra került tervezet nem ezt igazolja. Ha tableten tanítják a gyerekeknek ugyanazt, mint eddig, az nem lényegi változás, nem oldja meg a problémákat. Tény, hogy a fiatalok sokszor maguk sem szívesen mondanak véleményt, mert az iskola többek között az aktív állampolgári részvételre sem tanít meg. Ennek ellenére van a diákoknak egy széles rétege, akik hajlandóak elmondani a véleményüket és kiállni a többiek érdekeiért is.
– Érzik a támogatást a „felnőtt társadalom” részéről? A pedagógusok egy ideje nem vonultak utcára nagy számban.
– A tanárokon is látszik a leterheltségből fakadó fásultság, de egyéni szinten sokan írnak nekünk, hogy mellettünk állnak, és részt vesznek a tiltakozásban. Nem csoda, hogy kiábrándultak, mikor a korábbi nagy tüntetéseknek, kockás inges tiltakozásoknak nem volt jelentős hatása. Mi hiszünk abban, hogy az azonnali követeléseink könnyen megvalósíthatóak, és a kormánynak muszáj teljesítenie őket, ha nem akarja azt a látszatot kelteni, hogy egyáltalán nem törődik a diákok véleményével. Ha nem nyitottak a változtatásokra, az egyértelmű üzenet a fiataloknak, akik közül egyre többen választják majd a külföldi továbbtanulást és munkát, még akkor is, ha szívük szerint itt maradnának.
A pénteki diáktüntetésről lásd laptársunk tudósítását:
Folytatjuk!
http://nepszava.hu/cikk/1150692-folytatjuk---tuntettek-a-diakok-a-kossuth-teren-video
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!