Csaknem 400 határsértőt fogtak el az elmúlt napokban, több útvonalon és több turnusban. Épp ezen a héten, amikor a miniszterelnök a legnagyobb határozottsággal jelentette ki: „Be kell reteszelni Magyarország ajtaját!” Vagy legalábbis így adta vissza mondanivalója lényegét Rogán Antal, aki a Fidesz–KDNP Mezőkövesden tartott frakcióülésének első napját összegző sajtótájékoztatóján kijelentette: egyetlen megélhetési bevándorlóra sincs szükség. Mivel távoltartásukat a magyar jogszabályok nem teszik lehetővé, ezért megfelelő törvényi hátteret kell alkotni hozzá, és ebben nem szabad várni az Európai Unióra.
Az továbbra sem tisztázott, mit ért a kormány megélhetési bevándorló kifejezés alatt, és azt sem tudni, mit jelent az ajtók bereteszelése. Az 1951-es Genfi Egyezmény értelmében Magyarországnak vannak kötelezettségei. Ilyen például a „hozzáférés az ország területéhez”, vagyis ajtóinkat nem lehet bereteszelni, pláne nem önkényesen. Az Alaptörvény vonatkozó passzusa is biztosítja, hogy Magyarország menedékjogot nyújt azoknak, akiket hazájukban a Genfi Egyezményben felsorolt okok miatt üldöznek, illetve akiknek az üldözéstől való félelme megalapozott.
Ezt használják ki a menekülők is: a nemzetközi védelemre szoruló személyek, a menedékkérők védelmének elsődleges feltétele, hogy beléphessenek a védelmet nyújtó ország területére, és bekerüljenek a menekültügyi eljárásba. Innen több variáció is lehetséges: akiről bebizonyosodik, hogy nem jogosult a státusra, azt visszairányítják abba az országba, ahonnan érkezett, illetve kiutasítják Magyarországról.
Csakhogy ezt nem sokan várják meg. Ha csak az idei számokat nézzük: az év eleje óta már közel 14 ezer menedékjogi esetet regisztráltak, közülük 10 ezren koszovóiak. A számok azonban mást is mesélnek: a kérelmezők 40-50 százaléka a kérelmének előterjesztését követő 24 órán belül elhagyja az országot, további 30-40 százalékuk 3–10 nap között távozik tőlünk. Vagyis Magyarország továbbra is tranzitország, csak kevesen használják célállomásnak.
Nagyjából ugyanez igaz a múlt héten Koszovóból érkezett, a vonatról Győrben leszállított mintegy 300 menekültre is. Célállomásuk minimum Bécs, még inkább München, de semmiképp nem magyarországi város. Elfogásuk után menedékjogi kérelmet nyújtottak be, ami logikus reakció, hiszen így vizsgálat indul, s közben lehetőségük nyílik arra, hogy továbbmenjenek, és nem kell attól tartaniuk, hogy automatikusan visszaviszik őket oda, ahonnan indultak.
Tavaly csaknem 43 ezer menedékkérelmet regisztráltak – többségük régen elhagyta az országot.
Csak az elmúlt héten több százan, köztük egész családok lépték át illegálisan a magyar határt. Többségük ügye a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz (BÁH) került, mert korábban már kértek menedékjogot Magyarországon, azaz őket menedékkérőként a hatóság már regisztrálta. Nagy valószínűséggel egyszer már elkapták őket, ám a vizsgálat befejezése előtt megpróbáltak továbbállni. A hatóság egyénenként folytatja le a vizsgálatot, és nagyon változó, mennyi ideig tart a procedúra. Van, hogy néhány óra elég, máskor hónapokig elhúzódhat a vizsgálat – melyet elsősorban az ügyfél nyilatkozatára alapoznak, ezt veti össze a hatóság más forrásokból származó információkkal (országinformációs jelentések, szakértői vélemények, szakhatósági vélemény, okirati bizonyítékok stb.).
Valamennyi felnőtt saját jogán kérhet menedéket, de családtagok közösen is benyújthatnak kérelmet. Előfordulhat, hogy
valamelyik házasfél nem akarja, hogy a házastársa tudomást szerezzen az őt ért üldöztetésről, ilyen esetekben a hatóság
külön-külön folytatja le az eljárásokat, s ha valaki megkapja a menekültstátust, akkor jó eséllyel a férje/felesége is meg fogja.
Ez alól kivétel lehet, ha valaki például Magyarországra érkezését megelőzően súlyos bűncselekményt követett el. A gyermekek esetében a hatóság általában úgy jár el, ahogy szüleik ügyében döntöttek. A most elfogott határsértők többsége nyitott befogadó intézménybe került, de volt, akiknél indokolt volt a szigorúbb intézkedés tehát menekültügyi őrizetet rendeltek el – ez jellemzően akkor fordul elő, ha fennáll a veszélye, hogy a menedékkérő még a vizsgálat lefolytatása előtt meglép.
A BÁH tájékoztatása szerint a továbbindulás módja az ügyfél anyagi eszközeinek, kapcsolatainak, embercsempész esetleges közreműködésének függvényében változik (mehetnek gyalog, taxival, buszon vagy vonaton is). Ám ha egy másik tagállamban is elkapják őket, akkor a Dublini Egyezmény értelmében születik döntés arról, hogy ügyüket ki folytassa le. Ha például Ausztriában is megállítják a menedékkérőt, akkor az osztrák hatóságok átadják a magyar hatóságoknak (ha az ügyfél az átadó döntést nem támadja meg bíróság előtt, illetve megtámadja, de kérelmét elutasítják), és itt születik döntés a státusáról.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!