71 holttestet – közöttük 8 nőét és 4 gyerekét – találtak meg az osztrák rendőrök abban a magyar rendszámú teherautóban, amelyet embercsempészek hagytak a magyar határtól 30 km-re az osztrák A4-es autópálya mellett. Az ügy hátterében egy bolgár–magyar embercsempész- hálózat állhat az osztrák rendőrség szerint. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) közleménye állítja: három bolgár és egy afgán állampolgárt vettek őrizetbe, magyar nem volt köztük. Az osztrák fél viszont két bolgár és egy magyar személyi igazolvánnyal rendelkező férfi letartóztatásáról beszélt.

 
 

Az osztrák hatóságok csütörtök délelőtt nyitották ki a kocsi ajtaját, amelyből folyadék és hullaszag szivárgott. Több tucat, oszlásnak indult holttest látványa fogadta őket, ezért egy hűtőházba vontatták a teherautót, hogy az igazságügyi szakértők megfelelő körülmények között dolgozhassanak. A megtalált okmányok szerint az áldozatok többsége Szíriából érkezett, és a szakértők feltételezik, hogy már azelőtt meghaltak, hogy áthaladtak volna az osztrák–magyar határon. Az osztrák Kronen Zeitung napilap értesülései szerint a kocsi szerda hajnalban indult Budapestről, 9-re már a határnál volt, de estig nem lépett át. A sofőr Parndorf és Neusiedl között állította le az autót, majd elmenekült. Az utasok nagy valószínűséggel megtalálásuk előtt másfél-két nappal veszthették életüket.

Az eredetileg a húsok szállítására használt hűtőkocsi rakterében nem tudni, működött-e valamilyen szellőzőrendszer. Az autó oldalán egy vágás látható, de a szakértőknek egyelőre nem sikerült megállapítani, hogy az embercsempészektől vagy a szabadulni próbáló utasoktól származik-e. Az áldozatok feltehetően megfulladtak. A holttestek között volt egy másfél-két éves kislány és három 8-10 év körüli kisfiú is.

Az Index hírportál információi szerint az autókereskedéssel foglalkozó Mastermobilker Kft. két éve vette meg a logón látható szlovák cég hűtőkocsiját, amelyen a feliratokat meghagyták. A két éve még 300 millió feletti árbevételt elkönyvelő cég mára elérhetetlen, korábbi ügyvezetőjének több vállalkozása is felszámolás alatt van. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette: az ideiglenes rendszámot egy román állampolgár váltotta ki Kecskeméten. Az osztrák rendőrség egyik vezetője arról számolt be, hogy az autó tulajdonosa egy libanoni származású bolgár állampolgár, és vele együtt két másik gyanúsítottat, egy bolgár és egy magyar férfit tartóztattak le az osztrákok által kiadott európai elfogatóparancs alapján Magyarországon. Négy másik gyanúsított szabadlábon védekezhet. Az osztrák rendőrség és belügyminisztérium többször dicsérte a magyar hatóságok munkáját, bár az NNI ettől némileg eltérő információt közölt.

„Ez egy jel volt, hogy végre megoldjuk ezt a problémát és tanúságot adjunk a szolidaritásunkról” – jelentette ki Angela Merkel azon a bécsi konferencián is, amelyet a nyugat-balkáni államok, az Európai Unió és a tagállamok vezetőinek részvételével tartottak. A csúcstalálkozónak eleve a példátlan menekülthullám volt az egyik legfontosabb napirendi pontja. Az EU várhatóan 1,5 milliárd eurónyi (465 milliárd forint) humanitárius segítséggel járul hozzá Macedónia és Szerbia terheihez.

A térség lakói számára azonban kedvezőtlen döntést fontolgat az Európai Bizottság. A testület alelnöke, Frans Timmermans Angela Merkel német kancellár és François Hollande francia elnök felvetését megerősítve bejelentette, hamarosan közzétesznek egy listát azokról az országokról, ahol nem jellemző az emberi jogok tömeges és szisztematikus megsértése, illetve az állampolgárok nincsenek üldöztetésnek kitéve. Bár az ügyükről továbbra is egyéni elbírálás alapján döntenek majd, ha az államuk szerepel a listán, akkor igen alaposan meg kell majd indokolniuk, miért kérnek menekültstátust. Sőt arra is van esély, hogy aki például az uniós tagjelölt vagy potenciális tagjelölt balkáni államokból érkezik, azt egy egyszerűsített eljárás keretében azonnal hazaküldjenek.

Merkel és Hollande hétfői berlini találkozójukon azt is felvetették, hogy mivel közös európai megoldásra van szükség a menekültkérdésben, a tagállamoknak kötelező kvóták szerint kellene a menekülteket befogadnia. Rafal Trzaskowski lengyel külügyminiszter- helyettes erre reagálva kifejtette, kormánya ragaszkodik az önkéntes vállalásokhoz. Lengyelország egyébként – Magyarországgal ellentétben – 2000 menekült befogadását vállalta. A közös európai megoldási javaslatoktól más kelet-európai vezetők is ódzkodnak. A szlovák kormány több tagja is arról beszélt, hogy nem akarják a muszlim menekülteket befogadni, csak a keresztényeket. Ezért Európa-szerte éles bírálatot kaptak. Milos Zeman cseh köztársasági elnök viszont egy közös európai hadseregben látná a megoldást, amellyel jobban lehetne az EU határait védeni. A Csehországban szolgáló nagyköveteknek tartott értekezleten azt is megjegyezte, hogy a kerítések és falak ötletével történelmi okok miatt nem ért egyet. De amúgy is feleslegesek, hiszen „Szerbiában már úgyis felvásárolták az összes pléhvágó ollót”.

Németország a héten úgy döntött, felfüggeszti a dublini rendelet alkalmazását, és minden szírnek megadja a menekültstátust. A döntés példaértékű, de jól mutatja, Németország milyen finom eszközökkel tudja a saját érdekeit érvényesíteni. A szír menekültek döntő többsége magasan képzett középosztálybeli, akiknek az integrációja könnyebb lehet, mint a többségében félanalfabéta afrikai migránsoké. Ugyanakkor azzal még nincs tisztában a német kormány, hogy milyen perspektívát tudnak majd a menekülteknek nyújtani – mutatott rá Sigmar Gabriel alkancellár.

Angela Merkel szerdán a heidenaui menekülttáborba látogatott. „Nem toleráljuk azokat, akik nem akarnak segíteni” – jelentette ki azokra a szélsőségesekre utalva, akik az elmúlt időszakban többször is gyújtóbombákat dobtak a barkácsáruházból kialakított ideiglenes táborra. A támadások a kormányfő látogatása után is folytatódtak, péntek hajnalban is Molotov-koktélt hajítottak az otthonra, de szerencsére senki nem tartózkodott a szobában, ahova a bomba hullott. Dacára a szélsőségesek reakcióinak, a német közvélemény támogatja a kormány elképzeléseit. A bűnügyi rendőrség szakszervezete javaslatot tett arra, hogy szüntessék meg a német jogban az illegális határátlépés bűncselekményi tényállását, mivel a fogalom egy paradoxon, hiszen a menekültek nem tudnak jogszerűen belépni az ország területére.

Legalább kétszázan meghaltak Líbia partjainál csütörtökön, amikor felborult két, menekülteket szállító hajó – közölte az Orvosok Határok Nélkül szervezet. 160 holttestet a vízből emeltek ki, további negyvenen az egyik hajó belsejében fulladtak meg, amikor az felborult. 201 embert sikerült kimenteni, őket menekülttáborokba szállították. Az ENSZ jelentése szerint csak idén eddig több mint 2400-an haltak meg azok közül, akik a Földközi-tengeren keresztül próbáltak meg eljutni Európába.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!