- Ha félelem van, érvek nem kellenek – a mai propaganda már toxikus hazugság
- Jól működik a Fidesz kommunikációs stratégiája: a sorozatos botrányok nem viszik át az ingerküszöböt
- Korábban ideológiát blöffölt, most már adatokat hamisít a népszerűsége fenntartása érdekében a Fidesz
Minden választási kampány a remény és a félelem harca. A Fidesz jó ideje a legalapvetőbb érzésre, a félelemre épít. Azt sulykolja a választópolgároknak, hogy Orbán Viktor megvédi Magyarországot és a magyar embereket Soros Györgytől, Brüsszeltől, a nagyvállalatoktól, a bankoktól, a migránsoktól – mindentől és mindenkitől.
Minőségi átalakuláson ment át a hazugság ahhoz képest, amikor még a választási ígéretekről és azok megvalósíthatóságáról szólt a közbeszéd.
Ez a propaganda már nem egyszerűen csúsztatás vagy PR, esetleg ügyes érvelés, hanem „toxikus hazugság”. Tényekben hazudik a hatalom – és szándékosan. Mindegy, hogy sikerül- e bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem mondott igazat, a kampányban ez mit se számít. A lényeg az, hogy mi a téma. Bármit mond az ellenzék és bármekkorát hazudik Orbán Viktor, nem érdekes addig, amíg arról van szó, amiről a Fidesz akar beszélni: Sorosról, migránsokról, rezsidémonokról, akiktől megvédheti az embereket. Kerítéssel, arroganciával, ha kell, TEK-kel. Félelemben ugyanis nem számítanak az érvek.
A Fidesz négy éve, a 2014-es választások előtt semmit nem ígért (azzal kampányolt, hogy „folytatjuk”), de a 2010-es programjukban sem volt túl sok kézzelfogható, számszerűsíthető konkrétum, inkább csak elveket vázolt. Ilyen értelemben primitivizálódott a politika, hiszen nem ígér és nem vállal semmit. A legalapvetőbb emberi érzésre épít, most arra, hogy az emberek rettegnek a migránsoktól akkor is, ha az ország jó részén még soha nem láttak egyetlen menekültet sem. A Fidesz stratégiája láthatóan nagyon jól működik, még akkor is, ha egyébként egymást érik a kormánypárti politikusok gazdagodásával és a közpénzügyekkel kapcsolatos botrányok.
„Érezzük, hogy veszély fenyegeti a szabadságot, mert a szabadság sohasem marad talpon az őszinte beszéd támasztéka nélkül. Tudjuk, szabad ember az, aki őszintén beszélhet, és akivel őszintén beszélnek” – ezt nem valamelyik mostani ellenzéki politikus vagy politikai elemző, hanem Orbán Viktor mondta még 2006-ban. Ennek ellenére ma szinte folyamatosak a kormányzati hazugságok: plakátkampányokban, migránsok ügyében vagy épp az ellenségnek beállított civil szervezetek esetében teljesen nyilvánvaló, hogy nem igaz, amit mondanak.
Pártvezetők erővágóval
Állítás: „Együtt bontanák le a határzárat” – áll egy szétvágott kerítésnél Szél Bernadett, Gyurcsány Ferenc, Soros György, Vona Gábor és Karácsony Gergely a Fidesz legújabb plakátkampányában. A politikusok kezében erővágó van.
Tény: A közelmúltban minden, a képen szereplő politikus, illetve pártjaik is kifejtették, hogy nem akarják lebontani a határzárat. Az MSZP szerint a kerítésre mindaddig szükség van, míg az emberek nem érzik magukat biztonságban, és a DK is megtartaná, mert szerintük „a határkerítés ma sokak számára a biztonság illúzióját jelenti”. Az LMP és a Jobbik sem érvelt amellett, hogy a kerítést le kellene bontani, sőt maga Soros György is 2016 őszén kifejtette: az EU-nak vissza kell szereznie a kontrollt a határai felett. 
1300
Állítás: A nyugati, bevándorláspárti országok meg akarnak erőszakolni minket, hogy Magyarországra erőltessék a migránsokat – mondta tavaly szeptemberben a parlamentben Orbán Viktor, és arról is beszélt, hogy egyetlen migráns sem jöhet Magyarországra.
Tény: Teljesen belekavarodott a kormányzati propaganda a migránsokkal kapcsolatos hazugságokba, miután kiderült, hogy majdnem 1300 embert fogadott be menekültként és oltalmazottként az ország csak tavaly. Vagyis a menekültellenes propaganda kellős közepén próbálta a kormány elsunnyogni, hogy beengedtek az országba menekülteket. Mindezt úgy, hogy az utóbbi években százmilliárdokat költöttek a déli határkerítésre, különböző konzultációkra, plakátkampányokra, legújabban pedig a Stop Soros! törvénycsomaggal próbálják átverni az embereket. 
Konzultációs számháború
Állítás: Rekordszámú, több mint 2,3 millió kérdőív érkezett vissza a Soros-terv elleni nemzeti konzultáció keretében tavaly év végén.
Tény: A választási vagy népszavazási kontrolltól eltérően nem lehet hitelt érdemlően igazolni, hányan válaszoltak az egyébként irányított kérdésekre. A kormány lényegében bármilyen számot közölhet. Könnyen kijátszható az ilyen konzultációknál az internetes kitöltési rendszer is, nem létező e-mail címekkel és kitalált nevekkel is kitölthető volt a konzultáció. Az egyik ellenzéki lap szerkesztőségében például egy óra alatt mintegy 80-szor tudták kamu címekkel és álnevekkel visszaküldeni az íveket. 
Lenyúlt 2800 milliárd
Állítás: „Nem engedjük, hogy az állami nyugdíjak mellett szolgáltatást biztosító magán-nyugdíjpénztári rendszer megtakarításai veszélybe kerüljenek” – állt a Fidesz 2010-es választási programjában, a Nemzeti Ügyek Politikája című dokumentumban. Később a jelenlegi kormánypártok ígérték a többi között azt is, hogy az állami rendszerben bevezetik az egyéni számla rendszerét.
Tény: A Fidesz 2010 őszén vágott bele a magán-nyugdíjpénztári rendszer lerombolásába azzal a jelszóval, hogy ezzel valójában megvédik az emberek nyugdíját. A csaknem 3 ezermilliárd forintos vagyont végül elköltötte a kormány. Bár a bevallott nyugdíjjárulékok azóta már nyomon követhetőek, kiderült, hogy nem lesz klasszikus egyéni nyugdíjszámla, aminek amúgy a mostani felosztó-kirovó rendszerben nincs is értelme. Az időskori ellátást ugyanis nem a befizetett járulék alapján, hanem a munkával eltöltött évek, illetve az 1988-tól a szolgálati idő végéig elért jövedelem, illetve annak átszámítása szerint határozzák meg. 
Lex CEU – tiszta spekuláció
Állítás: A magyar szabályozás bezárja a spekulációk és visszaélések lehetőségét – állította a kormányfő tavaly áprilisban, a lex CEU-val kapcsolatban.
Tény: A rohamtempóban elfogadott módosításnál a kormány kommunikációjának egyik lényeges eleme volt, hogy a CEU csal, mert hallgatói két diplomát szereznek, pedig csak egy képzésben vesznek részt. Valójában a CEU automatikusan „csak” egy diplomát ad, egy amerikait, és aki magyar diplomát is akar, annak magyar akkreditáltságú programokat is el kell végeznie. Kormányoldalról többször fantom- vagy offshore egyetemnek nevezték a CEU-t, pedig egy amerikai egyetemről van szó, amely 25 éve működik Magyarországon – hasonlóan sok más tekintélyes amerikai egyetemhez, amelyek az Egyesült Államokon kívül működnek. 
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!