Ki képviselheti a diákokat? – vált a múlt hét központi kérdésévé az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) hétfői, a Hallgatói Hálózat (HaHa) által is erősen kritizált részmegállapodás miatt. Újságírói kérdésre reagálva Balog Zoltán, miniszter intellektuális segítséget kért azzal kapcsolatban, miért probléma, hogy csak a hivatalos érdek-képviseleti szervvel tárgyal.
Épp egy hete a HÖOK és az Emmi olyan megállapodást szignált a hallgatók 6 pontjáról, amit sem a HaHa, sem az Oktatói Hálózat (OHA) nem írt volna alá. Noha a HÖOK vezetése hangsúlyozta, csupán részmegállapodásról van szó, a hálózatok a konkrét eredményeknél is a garanciák hiányát és a homályos megfogalmazásokat kritizálják.
Siker például, hogy a korábban teljes mértékben tandíjkötelessé tett 16 szakon is lesznek államilag támogatott helyek. Mégis, a kormány abbéli szándékának kommunikálására, hogy el is éri ezt a 10-20 százalékot, a „törekvés” szót találta alkalmasnak. A HaHa egyik aktivistája szerint a megrendült bizalom mellett azonban minimum a „törvényi garanciát vállal” kifejezés lett volna elvárható. Problémát jelent még, hogy az államilag támogatott helyek pluszköltséggel járnának, egyes számítások szerint ez körülbelül 8 milliárd forintot jelentene, de a 2013-as költségvetési tervben nyoma sincs a pénznek.
A második konkrét eredmény az volt, hogy a kormány az „az egyetemi autonómia jegyében” visszakozik, és biztosítja a rektorválasztás korábbi rendszerét. Az Oktatói Hálózat állásfoglalása szerint azonban, amíg nem tisztázott, hogy a pénzügyi irányításba mekkora beleszólása lesz a minisztériumnak az általa kinevezett kancellárokon keresztül, nem tekinthető lezártnak a kérdés.
Több általános megállapítással sem tudtak a felek azonosulni. „2013-ban folytatódjék a felsőoktatás átfogó átalakítása” kijelentésben az OHA szerint a „folytatás” ige azt sugallja, mintha az irány, a megkezdett út helyes lett volna, holott ők pont az ellenkezőjét gondolják. Az ilyen és ehhez hasonló vitás pontok miatt a sajtóban és a közösségi oldalakon is sokan megkérdőjelezték a HÖOK legitimitását, vagy annak jogosságát, hogy a minisztérium nem tárgyalt a HaHa-val. Elragadottabb pillanatokban már-már árulást kiáltottak a hozzászólók, miközben a dokumentumokat vizsgálva egyáltalán nem lenne indokolt a heves reakció. Az ügynek Balog Zoltán cinikus értetlenkedése sem segített azzal kapcsolatban, miért is kellene tárgyalnia a HaHa-val.
Füzessi Károly HaHa-aktivista szerint azt kell megérteni, hogy ők nem érdek-képviseleti, hanem érdekérvenyesítő szerv, és mint ilyen, nem kell a tárgyalásokon beleszólási joggal rendelkezniük, de megfigyelői pozíciót igenis kapniuk kell, hogy biztosíthassák a tárgyalások nyilvánosságát és ne legyen lehetőség háttéralkuk megkötésére.
A hallgatói önkormányzatok működésével a szakértők szerint is az a legnagyobb baj, hogy nem átlátható a működésük. Gazdasági beszámolóik, tárgyalási jegyzőkönyveik nem nyilvánosak. Számos vitás helyzetben, a korábbi nagy tandíjellenes tüntetésekkor és tárgyalásokkor, a mai napig nem tudjuk, hogy mi hangozott el pontosan. A jelenlegi bizalmatlan helyzetben pedig az összes résztvevőnek elemi érdeke lenne, hogy nyílt kártyákkal játsszon. Úgy tűnik, a HÖOK most erre törekszik, nem is tehet mást: a harmadik köztársaság története során először az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórumban (OFEF) tárgyalnak közösen a HÖOK, a tanárok, a (civil) hallgatók és a rektorok a következő lépésekről. Az OFEF-találkozókon részt vevő informátorunk szerint elég keményen kapják a HÖK-ösök a kritikát. Talán meg is szívlelik.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!